| dbo:abstract
|
- Az informális logika, nevének sugallatával ellentétben nem a logika egy típusa, hanem annak a köznyelvben, természetes nyelveken történő alkalmazása. Neve miatt definíciója is vitás. és J. Anthony Blair definíciója szerint az informális logika egy olyan ága a logikának, melynek feladata kifejleszteni a nem formális kritériumait, szabályait és előírásait a viták elemzésének, értékelésének és kritikai megközelítésének. Az informális logika elsősorban szövegek, párbeszédek elemzésével foglalkozik, melyeket egyszerre kezel az informális logika eszközeivel és társít a világról szóló állításokhoz igazságértékeket. A formális logikával szemben az informális logikában figyelembe vesszük a beszélő, író, valamilyen módon megnyilvánuló szándékait, implicit tartalmakat és a megnyilvánuló felek közti feltételezett, ki nem mondott megegyezéseken alapuló közös tudást. Az informális logika önmagában nem akadémiai tudomány, ahogy a formális vagy matematikai logika, annak csupán mindennapi használatára vonatkozik a köznyelvben. Az informális logika másik variációja az, amely nem a köznyelvet próbálja leírni a formális logikával és más elemző eszközökkel hanem a formális logika, egy köznyelvben használható, magyarázható leírását adja. A formális nyelv egy természetes nyelvre fordított, azt visszaadó, ám feldolgozhatóvá tett változata. A matematika formális nyelve informális logika eszközeivel egy erősen formalizált, de természetes nyelvi környezetbe átültethető. (hu)
- Az informális logika, nevének sugallatával ellentétben nem a logika egy típusa, hanem annak a köznyelvben, természetes nyelveken történő alkalmazása. Neve miatt definíciója is vitás. és J. Anthony Blair definíciója szerint az informális logika egy olyan ága a logikának, melynek feladata kifejleszteni a nem formális kritériumait, szabályait és előírásait a viták elemzésének, értékelésének és kritikai megközelítésének. Az informális logika elsősorban szövegek, párbeszédek elemzésével foglalkozik, melyeket egyszerre kezel az informális logika eszközeivel és társít a világról szóló állításokhoz igazságértékeket. A formális logikával szemben az informális logikában figyelembe vesszük a beszélő, író, valamilyen módon megnyilvánuló szándékait, implicit tartalmakat és a megnyilvánuló felek közti feltételezett, ki nem mondott megegyezéseken alapuló közös tudást. Az informális logika önmagában nem akadémiai tudomány, ahogy a formális vagy matematikai logika, annak csupán mindennapi használatára vonatkozik a köznyelvben. Az informális logika másik variációja az, amely nem a köznyelvet próbálja leírni a formális logikával és más elemző eszközökkel hanem a formális logika, egy köznyelvben használható, magyarázható leírását adja. A formális nyelv egy természetes nyelvre fordított, azt visszaadó, ám feldolgozhatóvá tett változata. A matematika formális nyelve informális logika eszközeivel egy erősen formalizált, de természetes nyelvi környezetbe átültethető. (hu)
|
