| dbo:abstract
|
- A műbútorokon is alkalmaztak már stilizált betéteket. Az intarziás táblaképek az ún. ipari intarziából indultak ki, ami a tömeggyártású bútoroknál alkalmazott díszítési technika. Itt olcsó bútorlapokat nemes falemezekkel burkolnak, ami olcsóbbá tette a díszítések alkalmazását. Ezek jellemzően egyenes vonalak mentén vágott furnérdarabokból összeillesztett mintákból összeálló képek. A 0,6 – 1,2 mm vastagságú nemesfa lemezeket a terítékképzés műveletét – ami a különböző fafajú lemezek összevágását és illesztését jelenti – követően ragasztják az alapra. Az ipari intarzia technikája napjainkban is él, ezzel kifejezéssel különböztetik meg a korszerű gépekkel (hidraulikus vagy elektromos furnérvágó ollóval) vágott mintákból összeállított egyszerű díszeket a bonyolult, kézzel vágott, művészi igényességű intarziáktól. Az ipari intarzia viszonylagos olcsósága magával hozta a kereslet növekedését, majd a stilizált díszítések mellett „képek” megjelenését is. A művészi hajlamú műbútorasztalosok, később hívatásos festők és iparművészek felfedezték ezt a lehetőséget. Később divatba jött, és bár Magyarországon továbbra is „kisinasként” szerepel a hivatalos művészetben, több egyesület próbálja meg összefogni az alkotókat. A táblaképek bútortól elkülönülő, önálló alkotások, de mint iparművészeti termék, nem feltétlenül számít „egyedinek”. Figyelembe kell azonban venni azt, hogy a fa tulajdonságai miatt két azonos felépítésű intarziás kép sosem lesz tökéletesen egyedi. A technikáját a műbútorasztalosságtól vette, témája viszont szerteágazó. Bár aránylag fiatal művészeti ág, máris vannak önjelölt „akadémistái”, akik szeretnék meghatározni, milyen téma való intarziának. Az intarzia kapcsán több elmélet ütközik egymással, pl. egyesek nem ismerik el a pácolt furnérok használatát, vagy az akár csak egyetlen nem kézzel vágott elemet tartalmazó képet nem tekintik művészi munkának. Az intarziás táblakép képzőművészetnek minősül, de mivel ugyanezzel az intarziás technikával készíthető bútor vagy használati tárgy (ékszerdoboz, tálca, paraván) felületén is kép, az már iparművészetnek számít. Az intarzia ebből a szempontból határeset. Mivel iparművészeti termékként tartják számon, így a példányszáma meghatározó. A forgalomba hozása esetén meg kell jelölni az alkotó által elkészítendő példányok számát. (hu)
- A műbútorokon is alkalmaztak már stilizált betéteket. Az intarziás táblaképek az ún. ipari intarziából indultak ki, ami a tömeggyártású bútoroknál alkalmazott díszítési technika. Itt olcsó bútorlapokat nemes falemezekkel burkolnak, ami olcsóbbá tette a díszítések alkalmazását. Ezek jellemzően egyenes vonalak mentén vágott furnérdarabokból összeillesztett mintákból összeálló képek. A 0,6 – 1,2 mm vastagságú nemesfa lemezeket a terítékképzés műveletét – ami a különböző fafajú lemezek összevágását és illesztését jelenti – követően ragasztják az alapra. Az ipari intarzia technikája napjainkban is él, ezzel kifejezéssel különböztetik meg a korszerű gépekkel (hidraulikus vagy elektromos furnérvágó ollóval) vágott mintákból összeállított egyszerű díszeket a bonyolult, kézzel vágott, művészi igényességű intarziáktól. Az ipari intarzia viszonylagos olcsósága magával hozta a kereslet növekedését, majd a stilizált díszítések mellett „képek” megjelenését is. A művészi hajlamú műbútorasztalosok, később hívatásos festők és iparművészek felfedezték ezt a lehetőséget. Később divatba jött, és bár Magyarországon továbbra is „kisinasként” szerepel a hivatalos művészetben, több egyesület próbálja meg összefogni az alkotókat. A táblaképek bútortól elkülönülő, önálló alkotások, de mint iparművészeti termék, nem feltétlenül számít „egyedinek”. Figyelembe kell azonban venni azt, hogy a fa tulajdonságai miatt két azonos felépítésű intarziás kép sosem lesz tökéletesen egyedi. A technikáját a műbútorasztalosságtól vette, témája viszont szerteágazó. Bár aránylag fiatal művészeti ág, máris vannak önjelölt „akadémistái”, akik szeretnék meghatározni, milyen téma való intarziának. Az intarzia kapcsán több elmélet ütközik egymással, pl. egyesek nem ismerik el a pácolt furnérok használatát, vagy az akár csak egyetlen nem kézzel vágott elemet tartalmazó képet nem tekintik művészi munkának. Az intarziás táblakép képzőművészetnek minősül, de mivel ugyanezzel az intarziás technikával készíthető bútor vagy használati tárgy (ékszerdoboz, tálca, paraván) felületén is kép, az már iparművészetnek számít. Az intarzia ebből a szempontból határeset. Mivel iparművészeti termékként tartják számon, így a példányszáma meghatározó. A forgalomba hozása esetén meg kell jelölni az alkotó által elkészítendő példányok számát. (hu)
|
