| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Irracionális számnak nevezzük az olyan valós számokat, melyek nem racionálisak, vagyis amelyek nem Ãrhatók fel két egész szám hányadosaként. Az ilyen számok mindig végtelen, nem szakaszos tizedestörtek. A név ugyan latin, de az értelme görög. Az ókori görög 'mathéma' csak a természetes számokat tartotta számoknak. A törtek (bár úgy számoltak velük, mint mi) számukra csak két szám arányai voltak. Súlyos csapás volt az akkori bölcseletre, mikor rájöttek, hogy az egység oldalú négyzet átlója semmilyen aránnyal nem fejezhetÅ‘ ki. Ekkor kezdÅ‘dött a geometria tudománnyá válása, mert sok, aránnyal ki nem fejezhetÅ‘ mennyiség (elvileg) pontosan kiszerkeszthetÅ‘. Nincs mindenki által egységesen elfogadott jelölés az irracionális számokra, azonban a és az jelöléseket használják leggyakrabban. A félreértésekre legkevésbé lehetÅ‘séget adó jelölés az (azaz a nem racionális valós számok). Georg Cantor bebizonyÃtotta, hogy majdnem minden valós szám irracionális: a racionális számok halmaza megszámlálható, a valósaké (és Ãgy az irracionálisaké is) viszont . Az irracionális számok elsÅ‘ ma is elfogadott definÃcióját Dedekind és más kutatók adták meg. Nevezetes irracionális számok például az Euler-féle szám, és a pÃ, melyek transzcendensek is. További nevezetes irracionális szám a (a négyzetgyök 2) és az aranymetszés arány, a Φ (görög nagy fÃ), ezek algebrai számok. (hu)
- Irracionális számnak nevezzük az olyan valós számokat, melyek nem racionálisak, vagyis amelyek nem Ãrhatók fel két egész szám hányadosaként. Az ilyen számok mindig végtelen, nem szakaszos tizedestörtek. A név ugyan latin, de az értelme görög. Az ókori görög 'mathéma' csak a természetes számokat tartotta számoknak. A törtek (bár úgy számoltak velük, mint mi) számukra csak két szám arányai voltak. Súlyos csapás volt az akkori bölcseletre, mikor rájöttek, hogy az egység oldalú négyzet átlója semmilyen aránnyal nem fejezhetÅ‘ ki. Ekkor kezdÅ‘dött a geometria tudománnyá válása, mert sok, aránnyal ki nem fejezhetÅ‘ mennyiség (elvileg) pontosan kiszerkeszthetÅ‘. Nincs mindenki által egységesen elfogadott jelölés az irracionális számokra, azonban a és az jelöléseket használják leggyakrabban. A félreértésekre legkevésbé lehetÅ‘séget adó jelölés az (azaz a nem racionális valós számok). Georg Cantor bebizonyÃtotta, hogy majdnem minden valós szám irracionális: a racionális számok halmaza megszámlálható, a valósaké (és Ãgy az irracionálisaké is) viszont . Az irracionális számok elsÅ‘ ma is elfogadott definÃcióját Dedekind és más kutatók adták meg. Nevezetes irracionális számok például az Euler-féle szám, és a pÃ, melyek transzcendensek is. További nevezetes irracionális szám a (a négyzetgyök 2) és az aranymetszés arány, a Φ (görög nagy fÃ), ezek algebrai számok. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 13014 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:comment
|
- Irracionális számnak nevezzük az olyan valós számokat, melyek nem racionálisak, vagyis amelyek nem Ãrhatók fel két egész szám hányadosaként. Az ilyen számok mindig végtelen, nem szakaszos tizedestörtek. A név ugyan latin, de az értelme görög. Az ókori görög 'mathéma' csak a természetes számokat tartotta számoknak. A törtek (bár úgy számoltak velük, mint mi) számukra csak két szám arányai voltak. Súlyos csapás volt az akkori bölcseletre, mikor rájöttek, hogy az egység oldalú négyzet átlója semmilyen aránnyal nem fejezhetÅ‘ ki. Ekkor kezdÅ‘dött a geometria tudománnyá válása, mert sok, aránnyal ki nem fejezhetÅ‘ mennyiség (elvileg) pontosan kiszerkeszthetÅ‘. (hu)
- Irracionális számnak nevezzük az olyan valós számokat, melyek nem racionálisak, vagyis amelyek nem Ãrhatók fel két egész szám hányadosaként. Az ilyen számok mindig végtelen, nem szakaszos tizedestörtek. A név ugyan latin, de az értelme görög. Az ókori görög 'mathéma' csak a természetes számokat tartotta számoknak. A törtek (bár úgy számoltak velük, mint mi) számukra csak két szám arányai voltak. Súlyos csapás volt az akkori bölcseletre, mikor rájöttek, hogy az egység oldalú négyzet átlója semmilyen aránnyal nem fejezhetÅ‘ ki. Ekkor kezdÅ‘dött a geometria tudománnyá válása, mert sok, aránnyal ki nem fejezhetÅ‘ mennyiség (elvileg) pontosan kiszerkeszthetÅ‘. (hu)
|
| rdfs:label
|
- Irracionális számok (hu)
- Irracionális számok (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
