| dbo:abstract
|
- Magyarország irányítószámai négy számjegyből állnak. Az első szám a postai régiót jelöli, ahogy ez a lenti listán is látszik (a szám mellett a központ, azaz a kerek ezres irányítószámú település):
* 1xxx Budapest
* 2xxx Szentendre
* 3xxx Hatvan
* 4xxx Debrecen
* 5xxx Szolnok
* 6xxx Kecskemét
* 7xxx Sárbogárd
* 8xxx Székesfehérvár
* 9xxx Győr A fenti városok közül nem mindegyik megyeszékhely: Hatvan, Sárbogárd és Szentendre városok, de nem megyeszékhelyek, azonban mindannyian nagy csomópontok, közülük Sárbogárd lakónépessége a legkisebb, de Szentendre és Hatvan is 30 ezernél kisebb népességű város. Budapesten az irányítószámok 1XYZ formátumúak, ahol az XY az adott kerület számát jelöli (01-től 23-ig), az utolsó jegy pedig az adott postahivatal száma. Egy különleges rendszer létezik a postafiókokra, amely nem követi a kerületi rendszert. Az 1000-es irányítószám az jelöli, amely viszont éppen Budapesten kívül esik, Budaörsön található, a 2000-es zónában (a város irányítószáma 2040). A Margitsziget irányítószáma sem követi a kerületi rendszert 2013 óta, amióta a sziget a főváros közvetlen irányítása alá tartozik (irányítószáma 1007), előtte a XIII. kerület része volt (irányítószáma 1138 volt). A Magyar Televíziónak egykor szintén a kerületrendszert nem követő irányítószáma volt: 1810; a nagy levélforgalmú intézményeknél gyakori az egyedi irányítószám (pl. Magyar Államkincstár 1909, Nyugdíjfolyósító 1820, Országos Széchényi Könyvtár 1827). A legmagasabb magyar irányítószám a 9985, ami Felsőszölnök Vas megyei településé. A rendszer az ország nagy részén a következőképpen van megszerkesztve:
* A megyeszékhelyeknek mindig 00-ra végződő irányítószámuk van, kivéve, ha ott van más irányítószám is. A megyei jogú városok közül az egyetlen Érd, amelynek irányítószáma nem osztható százzal (2030). A 00-ra végződő irányítószámú települések egyébként is országosan jelentősek. Érdekes, hogy kerek százas számok közül egyedül 4500-as irányítószám nem létezik az országban, a 4500-4599 számtartományban a legkisebb irányítószámú település Kemecse (4501).
* A városoknak általában 0-ra végződik az irányítószámuk. De nem mindegyik városé végződik 0-ra. Erre jó példa Piliscsaba (2081), az előzőleg említett Kemecse (4501) vagy Kecel (6237). Ugyanakkor nem csak városnak végződhet 0-ra az irányítószáma. Ez utóbbi esetre példa Pilisjászfalu (2080), Szendehely (2640) vagy Bakonyszentkirály (8430), mely mind a három község.
* A kisebb településeknek más számra végződik az irányítószámuk.
* A nagyobb városok korábban kerületekbe voltak rendezve, ami gyakran észrevehető az irányítószámokon. A Magyar Posta honlapján található irányítószám-kereső, valamint a teljes adatbázis letölthető XLS formátumban.
* Budapest mellett Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs és Győr több irányítószámmal rendelkezik, melyek a város különböző részeit jelölik.
* Előfordulhat, hogy egy irányítószám több települést von magába. Erre példa a 8984-es szám, ami Petrikeresztúron kívül még Gombosszeget és Iborfiát is tartalmazza. (hu)
- Magyarország irányítószámai négy számjegyből állnak. Az első szám a postai régiót jelöli, ahogy ez a lenti listán is látszik (a szám mellett a központ, azaz a kerek ezres irányítószámú település):
* 1xxx Budapest
* 2xxx Szentendre
* 3xxx Hatvan
* 4xxx Debrecen
* 5xxx Szolnok
* 6xxx Kecskemét
* 7xxx Sárbogárd
* 8xxx Székesfehérvár
* 9xxx Győr A fenti városok közül nem mindegyik megyeszékhely: Hatvan, Sárbogárd és Szentendre városok, de nem megyeszékhelyek, azonban mindannyian nagy csomópontok, közülük Sárbogárd lakónépessége a legkisebb, de Szentendre és Hatvan is 30 ezernél kisebb népességű város. Budapesten az irányítószámok 1XYZ formátumúak, ahol az XY az adott kerület számát jelöli (01-től 23-ig), az utolsó jegy pedig az adott postahivatal száma. Egy különleges rendszer létezik a postafiókokra, amely nem követi a kerületi rendszert. Az 1000-es irányítószám az jelöli, amely viszont éppen Budapesten kívül esik, Budaörsön található, a 2000-es zónában (a város irányítószáma 2040). A Margitsziget irányítószáma sem követi a kerületi rendszert 2013 óta, amióta a sziget a főváros közvetlen irányítása alá tartozik (irányítószáma 1007), előtte a XIII. kerület része volt (irányítószáma 1138 volt). A Magyar Televíziónak egykor szintén a kerületrendszert nem követő irányítószáma volt: 1810; a nagy levélforgalmú intézményeknél gyakori az egyedi irányítószám (pl. Magyar Államkincstár 1909, Nyugdíjfolyósító 1820, Országos Széchényi Könyvtár 1827). A legmagasabb magyar irányítószám a 9985, ami Felsőszölnök Vas megyei településé. A rendszer az ország nagy részén a következőképpen van megszerkesztve:
* A megyeszékhelyeknek mindig 00-ra végződő irányítószámuk van, kivéve, ha ott van más irányítószám is. A megyei jogú városok közül az egyetlen Érd, amelynek irányítószáma nem osztható százzal (2030). A 00-ra végződő irányítószámú települések egyébként is országosan jelentősek. Érdekes, hogy kerek százas számok közül egyedül 4500-as irányítószám nem létezik az országban, a 4500-4599 számtartományban a legkisebb irányítószámú település Kemecse (4501).
* A városoknak általában 0-ra végződik az irányítószámuk. De nem mindegyik városé végződik 0-ra. Erre jó példa Piliscsaba (2081), az előzőleg említett Kemecse (4501) vagy Kecel (6237). Ugyanakkor nem csak városnak végződhet 0-ra az irányítószáma. Ez utóbbi esetre példa Pilisjászfalu (2080), Szendehely (2640) vagy Bakonyszentkirály (8430), mely mind a három község.
* A kisebb településeknek más számra végződik az irányítószámuk.
* A nagyobb városok korábban kerületekbe voltak rendezve, ami gyakran észrevehető az irányítószámokon. A Magyar Posta honlapján található irányítószám-kereső, valamint a teljes adatbázis letölthető XLS formátumban.
* Budapest mellett Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs és Győr több irányítószámmal rendelkezik, melyek a város különböző részeit jelölik.
* Előfordulhat, hogy egy irányítószám több települést von magába. Erre példa a 8984-es szám, ami Petrikeresztúron kívül még Gombosszeget és Iborfiát is tartalmazza. (hu)
|
