| dbo:abstract
|
- Az iskolakert bármilyen gyermekközösség (többségébenóvodai, iskolai) rendszeres és értelmező tevékenységévelgondozott, oktatás-nevelés és felüdülés céljával műveltkert. A neveléstörténetben hagyományosan az iskolakertek főcélja a kertészetre és általában a munkára nevelés volt: Magyarországonaz ezt tükröző tankert, gyakorlókert, oktatókertmegnevezésekkel vált ismertté. Mára ezek mellettváltozatos, új tanulási és nevelési célok jelentek meg, vagyváltak hangsúlyossá. Ezek a teljesség igénye nélkül: környezetiés fenntarthatóságra nevelés; öngondoskodásra ésegyüttműködésre nevelés; egészségnevelés, élménypedagógia;a valóságra épülő, jelenségalapú, tapasztalati, cselekvésorientálttanulás; mezőgazdasági pályaorientáció. Minthelyszín a kert-alapú tanulás "szabadtéri laboratóriumai”,„égig érő tantermei”1, céltudatosan kialakított gyakorlóterepei,a kertészeti és pedagógiai tevékenységek mellett játék-,közösségi és rekreációs lehetőségekkel. Általában iskolák,óvodák udvarán, ritkábban külső helyszínen alakítanak ki iskolakertet, de tágabb értelemben iskolakerti tevékenységnek,illetve „mini iskolakertnek” tekintik a virágládában, ablakpárkányon,balkonládában művelt kertet is, haiskolakerti célokkal, gyerekekkel művelik. Az iskolakert mindenkorosztálynak lehetőséget nyújt megtanulni a kerttel,ezáltal természeti környezetünkkel bánni, azt helyesen használni,de e lehetőség életszakaszokon átnyúló, hosszabb folyamatbanteljesedhet ki már kisgyermekkortól kezdődően.Így a bölcsődei és óvodai kertek is iskolakerteknek tekinthetők. (hu)
- Az iskolakert bármilyen gyermekközösség (többségébenóvodai, iskolai) rendszeres és értelmező tevékenységévelgondozott, oktatás-nevelés és felüdülés céljával műveltkert. A neveléstörténetben hagyományosan az iskolakertek főcélja a kertészetre és általában a munkára nevelés volt: Magyarországonaz ezt tükröző tankert, gyakorlókert, oktatókertmegnevezésekkel vált ismertté. Mára ezek mellettváltozatos, új tanulási és nevelési célok jelentek meg, vagyváltak hangsúlyossá. Ezek a teljesség igénye nélkül: környezetiés fenntarthatóságra nevelés; öngondoskodásra ésegyüttműködésre nevelés; egészségnevelés, élménypedagógia;a valóságra épülő, jelenségalapú, tapasztalati, cselekvésorientálttanulás; mezőgazdasági pályaorientáció. Minthelyszín a kert-alapú tanulás "szabadtéri laboratóriumai”,„égig érő tantermei”1, céltudatosan kialakított gyakorlóterepei,a kertészeti és pedagógiai tevékenységek mellett játék-,közösségi és rekreációs lehetőségekkel. Általában iskolák,óvodák udvarán, ritkábban külső helyszínen alakítanak ki iskolakertet, de tágabb értelemben iskolakerti tevékenységnek,illetve „mini iskolakertnek” tekintik a virágládában, ablakpárkányon,balkonládában művelt kertet is, haiskolakerti célokkal, gyerekekkel művelik. Az iskolakert mindenkorosztálynak lehetőséget nyújt megtanulni a kerttel,ezáltal természeti környezetünkkel bánni, azt helyesen használni,de e lehetőség életszakaszokon átnyúló, hosszabb folyamatbanteljesedhet ki már kisgyermekkortól kezdődően.Így a bölcsődei és óvodai kertek is iskolakerteknek tekinthetők. (hu)
|
