| dbo:abstract
|
- Ismérvnek vagy statisztikai változónak nevezzük a statisztikában egy sokaság elemeinek tulajdonságait. Ismérv minden olyan szempont vagy kritérium, ami szerint a sokaságot vizsgáljuk.Léteznek közös ismérvek, amelyek igazak a sokaság minden egyedére, és megkülönböztető ismérvek, amik alapján az egyedek elkülöníthetőek. Szociológiai felméréseknél az alábbi gyakorlati csoportosítást használják: A sokaság elemeire a vizsgált ismérv szerint különféle ismérvváltozatok jellemzők; például ha a „nem” az ismérv, akkor a „férfi” és a „nő” a lehetséges ismérvváltozatai. Alternatív ismérvnek nevezzük az olyan ismérveket, amelyeknek csak két ismérvváltozata létezik. A mennyiségi ismérvek ismérvváltozatai ismérvértékeknek is hívhatók. A kódolás az a folyamat, amelynek segítségével a területi, időbeli, illetve minőségi ismérveket is számszerűvé alakítjuk át (például a megyékhez a nevük betűrendjében számokat rendelünk 1-től 19-ig vagy a vizsgateljesítményhez osztályzatokat 1-től 5-ig). Ezek az ismérvek azonban, bár számszerűek, így sem rendelkeznek a mennyiségi ismérvek valamennyi tulajdonságával. Például ha az emberek kedvenc színét kódokkal jelöljük (1 = kék, 2 = zöld, 3 = piros, 4 = sárga, 5 = egyéb), akkor sem értelmezhetjük úgy a színkódok átlagát (pl. 3,5 = piros és sárga közé eső szín, azaz narancssárga), mint egy „átlagosan elfogadott” színt. Ha pedig máshogy határoztuk volna meg a kódszámokat (1 = zöld, 2 = sárga, 3 = piros, 4 = kék, 5 = egyéb), akkor ugyanez az átlag másik színt jelölne (lila). (hu)
- Ismérvnek vagy statisztikai változónak nevezzük a statisztikában egy sokaság elemeinek tulajdonságait. Ismérv minden olyan szempont vagy kritérium, ami szerint a sokaságot vizsgáljuk.Léteznek közös ismérvek, amelyek igazak a sokaság minden egyedére, és megkülönböztető ismérvek, amik alapján az egyedek elkülöníthetőek. Szociológiai felméréseknél az alábbi gyakorlati csoportosítást használják: A sokaság elemeire a vizsgált ismérv szerint különféle ismérvváltozatok jellemzők; például ha a „nem” az ismérv, akkor a „férfi” és a „nő” a lehetséges ismérvváltozatai. Alternatív ismérvnek nevezzük az olyan ismérveket, amelyeknek csak két ismérvváltozata létezik. A mennyiségi ismérvek ismérvváltozatai ismérvértékeknek is hívhatók. A kódolás az a folyamat, amelynek segítségével a területi, időbeli, illetve minőségi ismérveket is számszerűvé alakítjuk át (például a megyékhez a nevük betűrendjében számokat rendelünk 1-től 19-ig vagy a vizsgateljesítményhez osztályzatokat 1-től 5-ig). Ezek az ismérvek azonban, bár számszerűek, így sem rendelkeznek a mennyiségi ismérvek valamennyi tulajdonságával. Például ha az emberek kedvenc színét kódokkal jelöljük (1 = kék, 2 = zöld, 3 = piros, 4 = sárga, 5 = egyéb), akkor sem értelmezhetjük úgy a színkódok átlagát (pl. 3,5 = piros és sárga közé eső szín, azaz narancssárga), mint egy „átlagosan elfogadott” színt. Ha pedig máshogy határoztuk volna meg a kódszámokat (1 = zöld, 2 = sárga, 3 = piros, 4 = kék, 5 = egyéb), akkor ugyanez az átlag másik színt jelölne (lila). (hu)
|
