Property Value
dbo:abstract
  • Az iszlám építészete az iszlám vallás dogmáinak és szabályainak figyelembevételével készült építészeti alkotások összessége, amely területi, nemzeti sajátosságokat is felmutatva fejlődött az iszlám 7. századi megjelenésétől napjainkig. A jellegzetes, csak vallási célú épülettípusok mellett az évezredes kereskedelmi, gazdasági és kulturális igényeknek is megfelelő építészet nemcsak a hagyományok talaján fejlődött, hanem a meghódított területek szokásait is figyelembe vette, illetve némiképp azokat alakította. Eközben önmaga is többször formálódott, stílusjegyeiben, megoldásaiban néhol a római, bizánci építészet eredményeit használta fel, de többször átvette a kelet-ázsiai, például indiai, kínai épületekre jellemző stílusjegyeket is. Az „egység a sokféleségben” fogalma határozza meg az iszlám társadalmak integrációját napjainkig. A Mohamed próféta házának udvarán kialakított első mecset és annak másolatai évszázadokig meghatározták a sajátosan iszlám jellegű építészet fejlődését. A muszlim uralkodóházak önmaguk nagyságát hirdetve hol kegyhelyeik pompás díszítésével hívták fel magukra a figyelmet (Omajjádok), hol hatalmas, mérnöki precizitással megtervezett városokat építettek (Abbászidák) vagy máig fennálló tanintézményeket, medreszéket állítottak fel az iszlám tanok elmélyítésére (Fátimidák, nagyszeldzsukok). A Mamlúkok, Ajjúbidák, Zangidák erődjei évszázadokig ellenálltak a keresztes lovagok támadásainak. A mongolok betörései új kulturális közeget teremtettek, az Ilhánok hozzájárulása különösen figyelemre méltó a síremlékek, türbék, mauzóleumok építésében. Közép-Ázsia kánjainak India elleni hadjáratai végül megalapozták a korai újkor legnagyobb iszlám birodalmát, a Mogul Birodalmat, amely az indiai építészeti formakinccsel vegyítve különleges építészeti alkotásokat hozott létre. A Mohamed próféta számára kinyilatkoztatott Korán összehozta a legkülönbözőbb kultúrákat és népeket a mai Spanyolországtól egészen Indiáig, sőt azon túl is. A hagyományos, muszlimok lakta város mecseteivel, tanintézményeivel, piacaival, magánházaival, erődjeivel és palotáival egységet tükrözött, amit a hívők közössége táplált. Az iszlám építészet világszerte, beoltva a helyi hagyományokkal, megalapozta az egységes identitás kialakítását is. Ma a globalizáció a hagyományos iszlám építészet ellen hat. Bár számos muszlim építész szerint főleg az olajban gazdag arab országokban a nyugati minták átvételével a tradicionális építészettől idegen hatások érvényesülnek, ugyanakkor egyre inkább megfigyelhető egy erőteljes törekvés a hagyományok újjáélesztésére, a muszlim közösség egységének modern építészeti megfogalmazására is. (hu)
  • Az iszlám építészete az iszlám vallás dogmáinak és szabályainak figyelembevételével készült építészeti alkotások összessége, amely területi, nemzeti sajátosságokat is felmutatva fejlődött az iszlám 7. századi megjelenésétől napjainkig. A jellegzetes, csak vallási célú épülettípusok mellett az évezredes kereskedelmi, gazdasági és kulturális igényeknek is megfelelő építészet nemcsak a hagyományok talaján fejlődött, hanem a meghódított területek szokásait is figyelembe vette, illetve némiképp azokat alakította. Eközben önmaga is többször formálódott, stílusjegyeiben, megoldásaiban néhol a római, bizánci építészet eredményeit használta fel, de többször átvette a kelet-ázsiai, például indiai, kínai épületekre jellemző stílusjegyeket is. Az „egység a sokféleségben” fogalma határozza meg az iszlám társadalmak integrációját napjainkig. A Mohamed próféta házának udvarán kialakított első mecset és annak másolatai évszázadokig meghatározták a sajátosan iszlám jellegű építészet fejlődését. A muszlim uralkodóházak önmaguk nagyságát hirdetve hol kegyhelyeik pompás díszítésével hívták fel magukra a figyelmet (Omajjádok), hol hatalmas, mérnöki precizitással megtervezett városokat építettek (Abbászidák) vagy máig fennálló tanintézményeket, medreszéket állítottak fel az iszlám tanok elmélyítésére (Fátimidák, nagyszeldzsukok). A Mamlúkok, Ajjúbidák, Zangidák erődjei évszázadokig ellenálltak a keresztes lovagok támadásainak. A mongolok betörései új kulturális közeget teremtettek, az Ilhánok hozzájárulása különösen figyelemre méltó a síremlékek, türbék, mauzóleumok építésében. Közép-Ázsia kánjainak India elleni hadjáratai végül megalapozták a korai újkor legnagyobb iszlám birodalmát, a Mogul Birodalmat, amely az indiai építészeti formakinccsel vegyítve különleges építészeti alkotásokat hozott létre. A Mohamed próféta számára kinyilatkoztatott Korán összehozta a legkülönbözőbb kultúrákat és népeket a mai Spanyolországtól egészen Indiáig, sőt azon túl is. A hagyományos, muszlimok lakta város mecseteivel, tanintézményeivel, piacaival, magánházaival, erődjeivel és palotáival egységet tükrözött, amit a hívők közössége táplált. Az iszlám építészet világszerte, beoltva a helyi hagyományokkal, megalapozta az egységes identitás kialakítását is. Ma a globalizáció a hagyományos iszlám építészet ellen hat. Bár számos muszlim építész szerint főleg az olajban gazdag arab országokban a nyugati minták átvételével a tradicionális építészettől idegen hatások érvényesülnek, ugyanakkor egyre inkább megfigyelhető egy erőteljes törekvés a hagyományok újjáélesztésére, a muszlim közösség egységének modern építészeti megfogalmazására is. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 1445163 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 126997 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23733188 (xsd:integer)
prop-hu:alcím
  • Bokhara, Szamarkand, Khiva (hu)
  • Islamic Cultures and Societies to the End (hu)
  • Paloták, tornyok, mecsetek (hu)
  • The Ottoman cities on the Balkans (hu)
  • Évezredek kincsei (hu)
  • Bokhara, Szamarkand, Khiva (hu)
  • Islamic Cultures and Societies to the End (hu)
  • Paloták, tornyok, mecsetek (hu)
  • The Ottoman cities on the Balkans (hu)
  • Évezredek kincsei (hu)
prop-hu:author
  • Jonathan Bloom (hu)
  • Sheila S. Blair (hu)
  • Marshall Cavendish (hu)
  • David Morgan (hu)
  • Robert Hillenbrand (hu)
  • Sheila Blair (hu)
  • Jonathan Bloom (hu)
  • Sheila S. Blair (hu)
  • Marshall Cavendish (hu)
  • David Morgan (hu)
  • Robert Hillenbrand (hu)
  • Sheila Blair (hu)
prop-hu:cím
  • Azerbajdzsán (hu)
  • Üzbegisztán (hu)
  • Az építészet világtörténete (hu)
  • Encyclopaedia of Islam (hu)
  • A művészet története (hu)
  • Az iszlám művészet története (hu)
  • Az ősi iszlám (hu)
  • Dictionary of Islam Architecture (hu)
  • Dictionary of Islamic Architecture (hu)
  • Hatumere: Islamic design in West Africa (hu)
  • Irak építészete (hu)
  • Iszlám és Buddhizmus (hu)
  • Muhammad: prophet and statesman (hu)
  • The New Cambridge History of Islam (hu)
  • The Oxford History of Islam (hu)
  • The World of Ottoman Art (hu)
  • The city in the Islamic world (hu)
  • Cairo of the Mamluks : A History of Architecture and Its Culture (hu)
  • Architecture, Islam, and Identity in West Africa: Lessons from Larabanga (hu)
  • Azerbajdzsán (hu)
  • Üzbegisztán (hu)
  • Az építészet világtörténete (hu)
  • Encyclopaedia of Islam (hu)
  • A művészet története (hu)
  • Az iszlám művészet története (hu)
  • Az ősi iszlám (hu)
  • Dictionary of Islam Architecture (hu)
  • Dictionary of Islamic Architecture (hu)
  • Hatumere: Islamic design in West Africa (hu)
  • Irak építészete (hu)
  • Iszlám és Buddhizmus (hu)
  • Muhammad: prophet and statesman (hu)
  • The New Cambridge History of Islam (hu)
  • The Oxford History of Islam (hu)
  • The World of Ottoman Art (hu)
  • The city in the Islamic world (hu)
  • Cairo of the Mamluks : A History of Architecture and Its Culture (hu)
  • Architecture, Islam, and Identity in West Africa: Lessons from Larabanga (hu)
prop-hu:date
  • 1995 (xsd:integer)
  • 2005 (xsd:integer)
prop-hu:elér
  • 2011-12-29 (xsd:date)
prop-hu:fejezetszerző
  • Kemény Zoltán (hu)
  • Kemény Zoltán (hu)
prop-hu:first
  • Burchard (hu)
  • Nasser O. (hu)
  • Burchard (hu)
  • Nasser O. (hu)
prop-hu:hely
  • Budapest (hu)
  • Leiden (hu)
  • New York (hu)
  • Oxford (hu)
  • Cambridge (hu)
  • Berkeley (hu)
  • New York and London (hu)
  • Budapest (hu)
  • Leiden (hu)
  • New York (hu)
  • Oxford (hu)
  • Cambridge (hu)
  • Berkeley (hu)
  • New York and London (hu)
prop-hu:isbn
  • 0 (xsd:integer)
  • 963 (xsd:integer)
  • 978 (xsd:integer)
  • 963130521 (xsd:integer)
  • 963336348 (xsd:integer)
  • 9004081143 (xsd:decimal)
  • 9633361176 (xsd:decimal)
  • 9780195107999 (xsd:decimal)
  • 9789004101241 (xsd:decimal)
prop-hu:kiadó
  • Brill (hu)
  • Macmillan (hu)
  • Oxford University Press (hu)
  • University of California Press (hu)
  • Cambridge University Press (hu)
  • Routledge (hu)
  • Dante (hu)
  • Corvina (hu)
  • E. J. Brill (hu)
  • Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata (hu)
  • Gabo (hu)
  • Képzőművészeti Kiadó (hu)
  • Képzőművészeti alap (hu)
  • Brill (hu)
  • Macmillan (hu)
  • Oxford University Press (hu)
  • University of California Press (hu)
  • Cambridge University Press (hu)
  • Routledge (hu)
  • Dante (hu)
  • Corvina (hu)
  • E. J. Brill (hu)
  • Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata (hu)
  • Gabo (hu)
  • Képzőművészeti Kiadó (hu)
  • Képzőművészeti alap (hu)
prop-hu:közreműködők
  • ROBERT IRWIN (hu)
  • szerk. H. A. R. Gibb, J. H. Kramers, E. Lévi-Provencal, J. Schacht, B. Lewis, Ch. Pellat (hu)
  • ROBERT IRWIN (hu)
  • szerk. H. A. R. Gibb, J. H. Kramers, E. Lévi-Provencal, J. Schacht, B. Lewis, Ch. Pellat (hu)
prop-hu:last
  • Brentjes (hu)
  • Rabbat (hu)
  • Brentjes (hu)
  • Rabbat (hu)
prop-hu:location
  • Budapest (hu)
  • Budapest (hu)
prop-hu:oldal
  • 91 (xsd:integer)
  • 149 (xsd:integer)
prop-hu:others
  • Peter Ferienabend (hu)
  • Peter Ferienabend (hu)
prop-hu:pages
  • 72 (xsd:integer)
  • 217 (xsd:integer)
prop-hu:publisher
  • Brill (hu)
  • Vince (hu)
  • Routledge (hu)
  • Kossuth (hu)
  • Thames and Hudson (hu)
  • Marshall Cavendish (hu)
  • OUP USA (hu)
  • Brill (hu)
  • Vince (hu)
  • Routledge (hu)
  • Kossuth (hu)
  • Thames and Hudson (hu)
  • Marshall Cavendish (hu)
  • OUP USA (hu)
prop-hu:sorozat
  • A szovjet köztársaságok művészete (hu)
  • A szovjet köztársaságok művészete (hu)
prop-hu:szerző
  • Szentkirályi Zoltán (hu)
  • William Montgomery Watt (hu)
  • Attilio Petruccioli (hu)
  • Fehérvári Géza (hu)
  • Gink Károly (hu)
  • Gombos Károly (hu)
  • Hajnóczi Gyula (hu)
  • John L. Esposito (hu)
  • Andrew Petersen (hu)
  • Doris Behrens-Abouseif (hu)
  • Franceska Romana Romani (hu)
  • Gink Károly –Tarisznyás Györgyi (hu)
  • Labelle Prussin (hu)
  • M. V. Alpatov (hu)
  • Michael Levey (hu)
  • Michelle Apotsos (hu)
  • Renata Holod (hu)
  • Salma Khadra Jayyusi (hu)
  • Szilassy János (hu)
  • Szimonidész, Lajos (hu)
  • Tarisznyás Györgyi (hu)
  • Turánszky Ilona (hu)
  • Szentkirályi Zoltán (hu)
  • William Montgomery Watt (hu)
  • Attilio Petruccioli (hu)
  • Fehérvári Géza (hu)
  • Gink Károly (hu)
  • Gombos Károly (hu)
  • Hajnóczi Gyula (hu)
  • John L. Esposito (hu)
  • Andrew Petersen (hu)
  • Doris Behrens-Abouseif (hu)
  • Franceska Romana Romani (hu)
  • Gink Károly –Tarisznyás Györgyi (hu)
  • Labelle Prussin (hu)
  • M. V. Alpatov (hu)
  • Michael Levey (hu)
  • Michelle Apotsos (hu)
  • Renata Holod (hu)
  • Salma Khadra Jayyusi (hu)
  • Szilassy János (hu)
  • Szimonidész, Lajos (hu)
  • Tarisznyás Györgyi (hu)
  • Turánszky Ilona (hu)
prop-hu:title
  • Iszlám művészet és építészet (hu)
  • Izmael fiai (hu)
  • Kánok, szultánok, emírek (hu)
  • The Citadel of Cairo: A New Interpretation of Royal Mameluk Architecture (hu)
  • Islamic Art and Architecture (hu)
  • Medieval Persia 1040-1797 (hu)
  • World and Its Peoples: The Middle East, Western Asia, and Northern Africa (hu)
  • Grove Encyclopedia of Islamic Art & Architecture: Three-Volume Set (hu)
  • Iszlám művészet és építészet (hu)
  • Izmael fiai (hu)
  • Kánok, szultánok, emírek (hu)
  • The Citadel of Cairo: A New Interpretation of Royal Mameluk Architecture (hu)
  • Islamic Art and Architecture (hu)
  • Medieval Persia 1040-1797 (hu)
  • World and Its Peoples: The Middle East, Western Asia, and Northern Africa (hu)
  • Grove Encyclopedia of Islamic Art & Architecture: Three-Volume Set (hu)
prop-hu:url
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 1985 (xsd:integer)
  • 1986 (xsd:integer)
prop-hu:év
  • 1931 (xsd:integer)
  • 1963 (xsd:integer)
  • 1973 (xsd:integer)
  • 1974 (xsd:integer)
  • 1976 (xsd:integer)
  • 1980 (xsd:integer)
  • 1986 (xsd:integer)
  • 1987 (xsd:integer)
  • 1996 (xsd:integer)
  • 2002 (xsd:integer)
  • 2008 (xsd:integer)
  • 2010 (xsd:integer)
  • 2011 (xsd:integer)
  • 2016 (xsd:integer)
dct:subject
rdfs:label
  • Iszlám építészet (hu)
  • Iszlám építészet (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of