| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Az iszlám építészete az iszlám vallás dogmáinak és szabályainak figyelembevételével készült építészeti alkotások összessége, amely területi, nemzeti sajátosságokat is felmutatva fejlődött az iszlám 7. századi megjelenésétől napjainkig. A jellegzetes, csak vallási célú épülettípusok mellett az évezredes kereskedelmi, gazdasági és kulturális igényeknek is megfelelő építészet nemcsak a hagyományok talaján fejlődött, hanem a meghódított területek szokásait is figyelembe vette, illetve némiképp azokat alakította. Eközben önmaga is többször formálódott, stílusjegyeiben, megoldásaiban néhol a római, bizánci építészet eredményeit használta fel, de többször átvette a kelet-ázsiai, például indiai, kínai épületekre jellemző stílusjegyeket is. Az „egység a sokféleségben” fogalma határozza meg az iszlám társadalmak integrációját napjainkig. A Mohamed próféta házának udvarán kialakított első mecset és annak másolatai évszázadokig meghatározták a sajátosan iszlám jellegű építészet fejlődését. A muszlim uralkodóházak önmaguk nagyságát hirdetve hol kegyhelyeik pompás díszítésével hívták fel magukra a figyelmet (Omajjádok), hol hatalmas, mérnöki precizitással megtervezett városokat építettek (Abbászidák) vagy máig fennálló tanintézményeket, medreszéket állítottak fel az iszlám tanok elmélyítésére (Fátimidák, nagyszeldzsukok). A Mamlúkok, Ajjúbidák, Zangidák erődjei évszázadokig ellenálltak a keresztes lovagok támadásainak. A mongolok betörései új kulturális közeget teremtettek, az Ilhánok hozzájárulása különösen figyelemre méltó a síremlékek, türbék, mauzóleumok építésében. Közép-Ázsia kánjainak India elleni hadjáratai végül megalapozták a korai újkor legnagyobb iszlám birodalmát, a Mogul Birodalmat, amely az indiai építészeti formakinccsel vegyítve különleges építészeti alkotásokat hozott létre. A Mohamed próféta számára kinyilatkoztatott Korán összehozta a legkülönbözőbb kultúrákat és népeket a mai Spanyolországtól egészen Indiáig, sőt azon túl is. A hagyományos, muszlimok lakta város mecseteivel, tanintézményeivel, piacaival, magánházaival, erődjeivel és palotáival egységet tükrözött, amit a hívők közössége táplált. Az iszlám építészet világszerte, beoltva a helyi hagyományokkal, megalapozta az egységes identitás kialakítását is. Ma a globalizáció a hagyományos iszlám építészet ellen hat. Bár számos muszlim építész szerint főleg az olajban gazdag arab országokban a nyugati minták átvételével a tradicionális építészettől idegen hatások érvényesülnek, ugyanakkor egyre inkább megfigyelhető egy erőteljes törekvés a hagyományok újjáélesztésére, a muszlim közösség egységének modern építészeti megfogalmazására is. (hu)
- Az iszlám építészete az iszlám vallás dogmáinak és szabályainak figyelembevételével készült építészeti alkotások összessége, amely területi, nemzeti sajátosságokat is felmutatva fejlődött az iszlám 7. századi megjelenésétől napjainkig. A jellegzetes, csak vallási célú épülettípusok mellett az évezredes kereskedelmi, gazdasági és kulturális igényeknek is megfelelő építészet nemcsak a hagyományok talaján fejlődött, hanem a meghódított területek szokásait is figyelembe vette, illetve némiképp azokat alakította. Eközben önmaga is többször formálódott, stílusjegyeiben, megoldásaiban néhol a római, bizánci építészet eredményeit használta fel, de többször átvette a kelet-ázsiai, például indiai, kínai épületekre jellemző stílusjegyeket is. Az „egység a sokféleségben” fogalma határozza meg az iszlám társadalmak integrációját napjainkig. A Mohamed próféta házának udvarán kialakított első mecset és annak másolatai évszázadokig meghatározták a sajátosan iszlám jellegű építészet fejlődését. A muszlim uralkodóházak önmaguk nagyságát hirdetve hol kegyhelyeik pompás díszítésével hívták fel magukra a figyelmet (Omajjádok), hol hatalmas, mérnöki precizitással megtervezett városokat építettek (Abbászidák) vagy máig fennálló tanintézményeket, medreszéket állítottak fel az iszlám tanok elmélyítésére (Fátimidák, nagyszeldzsukok). A Mamlúkok, Ajjúbidák, Zangidák erődjei évszázadokig ellenálltak a keresztes lovagok támadásainak. A mongolok betörései új kulturális közeget teremtettek, az Ilhánok hozzájárulása különösen figyelemre méltó a síremlékek, türbék, mauzóleumok építésében. Közép-Ázsia kánjainak India elleni hadjáratai végül megalapozták a korai újkor legnagyobb iszlám birodalmát, a Mogul Birodalmat, amely az indiai építészeti formakinccsel vegyítve különleges építészeti alkotásokat hozott létre. A Mohamed próféta számára kinyilatkoztatott Korán összehozta a legkülönbözőbb kultúrákat és népeket a mai Spanyolországtól egészen Indiáig, sőt azon túl is. A hagyományos, muszlimok lakta város mecseteivel, tanintézményeivel, piacaival, magánházaival, erődjeivel és palotáival egységet tükrözött, amit a hívők közössége táplált. Az iszlám építészet világszerte, beoltva a helyi hagyományokkal, megalapozta az egységes identitás kialakítását is. Ma a globalizáció a hagyományos iszlám építészet ellen hat. Bár számos muszlim építész szerint főleg az olajban gazdag arab országokban a nyugati minták átvételével a tradicionális építészettől idegen hatások érvényesülnek, ugyanakkor egyre inkább megfigyelhető egy erőteljes törekvés a hagyományok újjáélesztésére, a muszlim közösség egységének modern építészeti megfogalmazására is. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 126997 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:alcím
|
- Bokhara, Szamarkand, Khiva (hu)
- Islamic Cultures and Societies to the End (hu)
- Paloták, tornyok, mecsetek (hu)
- The Ottoman cities on the Balkans (hu)
- Évezredek kincsei (hu)
- Bokhara, Szamarkand, Khiva (hu)
- Islamic Cultures and Societies to the End (hu)
- Paloták, tornyok, mecsetek (hu)
- The Ottoman cities on the Balkans (hu)
- Évezredek kincsei (hu)
|
| prop-hu:author
|
- Jonathan Bloom (hu)
- Sheila S. Blair (hu)
- Marshall Cavendish (hu)
- David Morgan (hu)
- Robert Hillenbrand (hu)
- Sheila Blair (hu)
- Jonathan Bloom (hu)
- Sheila S. Blair (hu)
- Marshall Cavendish (hu)
- David Morgan (hu)
- Robert Hillenbrand (hu)
- Sheila Blair (hu)
|
| prop-hu:cím
|
- Azerbajdzsán (hu)
- Üzbegisztán (hu)
- Az építészet világtörténete (hu)
- Encyclopaedia of Islam (hu)
- A művészet története (hu)
- Az iszlám művészet története (hu)
- Az ősi iszlám (hu)
- Dictionary of Islam Architecture (hu)
- Dictionary of Islamic Architecture (hu)
- Hatumere: Islamic design in West Africa (hu)
- Irak építészete (hu)
- Iszlám és Buddhizmus (hu)
- Muhammad: prophet and statesman (hu)
- The New Cambridge History of Islam (hu)
- The Oxford History of Islam (hu)
- The World of Ottoman Art (hu)
- The city in the Islamic world (hu)
- Cairo of the Mamluks : A History of Architecture and Its Culture (hu)
- Architecture, Islam, and Identity in West Africa: Lessons from Larabanga (hu)
- Azerbajdzsán (hu)
- Üzbegisztán (hu)
- Az építészet világtörténete (hu)
- Encyclopaedia of Islam (hu)
- A művészet története (hu)
- Az iszlám művészet története (hu)
- Az ősi iszlám (hu)
- Dictionary of Islam Architecture (hu)
- Dictionary of Islamic Architecture (hu)
- Hatumere: Islamic design in West Africa (hu)
- Irak építészete (hu)
- Iszlám és Buddhizmus (hu)
- Muhammad: prophet and statesman (hu)
- The New Cambridge History of Islam (hu)
- The Oxford History of Islam (hu)
- The World of Ottoman Art (hu)
- The city in the Islamic world (hu)
- Cairo of the Mamluks : A History of Architecture and Its Culture (hu)
- Architecture, Islam, and Identity in West Africa: Lessons from Larabanga (hu)
|
| prop-hu:date
|
- 1995 (xsd:integer)
- 2005 (xsd:integer)
|
| prop-hu:elér
| |
| prop-hu:fejezetszerző
|
- Kemény Zoltán (hu)
- Kemény Zoltán (hu)
|
| prop-hu:first
|
- Burchard (hu)
- Nasser O. (hu)
- Burchard (hu)
- Nasser O. (hu)
|
| prop-hu:hely
|
- Budapest (hu)
- Leiden (hu)
- New York (hu)
- Oxford (hu)
- Cambridge (hu)
- Berkeley (hu)
- New York and London (hu)
- Budapest (hu)
- Leiden (hu)
- New York (hu)
- Oxford (hu)
- Cambridge (hu)
- Berkeley (hu)
- New York and London (hu)
|
| prop-hu:isbn
|
- 0 (xsd:integer)
- 963 (xsd:integer)
- 978 (xsd:integer)
- 963130521 (xsd:integer)
- 963336348 (xsd:integer)
- 9004081143 (xsd:decimal)
- 9633361176 (xsd:decimal)
- 9780195107999 (xsd:decimal)
- 9789004101241 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:kiadó
|
- Brill (hu)
- Macmillan (hu)
- Oxford University Press (hu)
- University of California Press (hu)
- Cambridge University Press (hu)
- Routledge (hu)
- Dante (hu)
- Corvina (hu)
- E. J. Brill (hu)
- Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata (hu)
- Gabo (hu)
- Képzőművészeti Kiadó (hu)
- Képzőművészeti alap (hu)
- Brill (hu)
- Macmillan (hu)
- Oxford University Press (hu)
- University of California Press (hu)
- Cambridge University Press (hu)
- Routledge (hu)
- Dante (hu)
- Corvina (hu)
- E. J. Brill (hu)
- Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata (hu)
- Gabo (hu)
- Képzőművészeti Kiadó (hu)
- Képzőművészeti alap (hu)
|
| prop-hu:közreműködők
|
- ROBERT IRWIN (hu)
- szerk. H. A. R. Gibb, J. H. Kramers, E. Lévi-Provencal, J. Schacht, B. Lewis, Ch. Pellat (hu)
- ROBERT IRWIN (hu)
- szerk. H. A. R. Gibb, J. H. Kramers, E. Lévi-Provencal, J. Schacht, B. Lewis, Ch. Pellat (hu)
|
| prop-hu:last
|
- Brentjes (hu)
- Rabbat (hu)
- Brentjes (hu)
- Rabbat (hu)
|
| prop-hu:location
|
- Budapest (hu)
- Budapest (hu)
|
| prop-hu:oldal
|
- 91 (xsd:integer)
- 149 (xsd:integer)
|
| prop-hu:others
|
- Peter Ferienabend (hu)
- Peter Ferienabend (hu)
|
| prop-hu:pages
|
- 72 (xsd:integer)
- 217 (xsd:integer)
|
| prop-hu:publisher
|
- Brill (hu)
- Vince (hu)
- Routledge (hu)
- Kossuth (hu)
- Thames and Hudson (hu)
- Marshall Cavendish (hu)
- OUP USA (hu)
- Brill (hu)
- Vince (hu)
- Routledge (hu)
- Kossuth (hu)
- Thames and Hudson (hu)
- Marshall Cavendish (hu)
- OUP USA (hu)
|
| prop-hu:sorozat
|
- A szovjet köztársaságok művészete (hu)
- A szovjet köztársaságok művészete (hu)
|
| prop-hu:szerző
|
- Szentkirályi Zoltán (hu)
- William Montgomery Watt (hu)
- Attilio Petruccioli (hu)
- Fehérvári Géza (hu)
- Gink Károly (hu)
- Gombos Károly (hu)
- Hajnóczi Gyula (hu)
- John L. Esposito (hu)
- Andrew Petersen (hu)
- Doris Behrens-Abouseif (hu)
- Franceska Romana Romani (hu)
- Gink Károly –Tarisznyás Györgyi (hu)
- Labelle Prussin (hu)
- M. V. Alpatov (hu)
- Michael Levey (hu)
- Michelle Apotsos (hu)
- Renata Holod (hu)
- Salma Khadra Jayyusi (hu)
- Szilassy János (hu)
- Szimonidész, Lajos (hu)
- Tarisznyás Györgyi (hu)
- Turánszky Ilona (hu)
- Szentkirályi Zoltán (hu)
- William Montgomery Watt (hu)
- Attilio Petruccioli (hu)
- Fehérvári Géza (hu)
- Gink Károly (hu)
- Gombos Károly (hu)
- Hajnóczi Gyula (hu)
- John L. Esposito (hu)
- Andrew Petersen (hu)
- Doris Behrens-Abouseif (hu)
- Franceska Romana Romani (hu)
- Gink Károly –Tarisznyás Györgyi (hu)
- Labelle Prussin (hu)
- M. V. Alpatov (hu)
- Michael Levey (hu)
- Michelle Apotsos (hu)
- Renata Holod (hu)
- Salma Khadra Jayyusi (hu)
- Szilassy János (hu)
- Szimonidész, Lajos (hu)
- Tarisznyás Györgyi (hu)
- Turánszky Ilona (hu)
|
| prop-hu:title
|
- Iszlám művészet és építészet (hu)
- Izmael fiai (hu)
- Kánok, szultánok, emírek (hu)
- The Citadel of Cairo: A New Interpretation of Royal Mameluk Architecture (hu)
- Islamic Art and Architecture (hu)
- Medieval Persia 1040-1797 (hu)
- World and Its Peoples: The Middle East, Western Asia, and Northern Africa (hu)
- Grove Encyclopedia of Islamic Art & Architecture: Three-Volume Set (hu)
- Iszlám művészet és építészet (hu)
- Izmael fiai (hu)
- Kánok, szultánok, emírek (hu)
- The Citadel of Cairo: A New Interpretation of Royal Mameluk Architecture (hu)
- Islamic Art and Architecture (hu)
- Medieval Persia 1040-1797 (hu)
- World and Its Peoples: The Middle East, Western Asia, and Northern Africa (hu)
- Grove Encyclopedia of Islamic Art & Architecture: Three-Volume Set (hu)
|
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:year
|
- 1985 (xsd:integer)
- 1986 (xsd:integer)
|
| prop-hu:év
|
- 1931 (xsd:integer)
- 1963 (xsd:integer)
- 1973 (xsd:integer)
- 1974 (xsd:integer)
- 1976 (xsd:integer)
- 1980 (xsd:integer)
- 1986 (xsd:integer)
- 1987 (xsd:integer)
- 1996 (xsd:integer)
- 2002 (xsd:integer)
- 2008 (xsd:integer)
- 2010 (xsd:integer)
- 2011 (xsd:integer)
- 2016 (xsd:integer)
|
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Iszlám építészet (hu)
- Iszlám építészet (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
