| dbo:abstract
|
- Isztambul hídjainak egy része műemlék, mint például a Büyükçekmece híd, melyet a hagyomány Szinán mesternek tulajdonít, és melyet I. Szulejmán kezdett építtetni, mikor szigetvári hadjáratára indult. Ugyancsak műemlék a Bostancı híd, mely az oszmán időkben épült, 1709-ben egy viharban összeomlott, de nem sokkal később újjáépítették; a beşiktaşi Kemerli híd, mely a Dolmabahçe palotát hivatott összekötni a Yıldız palota kertjével; vagy a 4. században épült Çobançeşme híd. Az Aranyszarv-öblön a Galata híd ível át, melynek eredetijét 1845-ben építették, a ma használatban lévő híd az ötödik Galata híd. Ázsiát Európával először a Boszporusz híd kötötte össze, ma már több híd és alagút között oszlik meg a kontinensek közötti forgalom. A hidak folyamatosan túlterheltek, állandó rajtuk a forgalmi dugó.[forrás?] (hu)
- Isztambul hídjainak egy része műemlék, mint például a Büyükçekmece híd, melyet a hagyomány Szinán mesternek tulajdonít, és melyet I. Szulejmán kezdett építtetni, mikor szigetvári hadjáratára indult. Ugyancsak műemlék a Bostancı híd, mely az oszmán időkben épült, 1709-ben egy viharban összeomlott, de nem sokkal később újjáépítették; a beşiktaşi Kemerli híd, mely a Dolmabahçe palotát hivatott összekötni a Yıldız palota kertjével; vagy a 4. században épült Çobançeşme híd. Az Aranyszarv-öblön a Galata híd ível át, melynek eredetijét 1845-ben építették, a ma használatban lévő híd az ötödik Galata híd. Ázsiát Európával először a Boszporusz híd kötötte össze, ma már több híd és alagút között oszlik meg a kontinensek közötti forgalom. A hidak folyamatosan túlterheltek, állandó rajtuk a forgalmi dugó.[forrás?] (hu)
|
