| dbo:abstract
|
- Az It’s a Hard Life a harmadik dal a brit Queen rockegyüttes 1984-es The Works albumáról. A szerzője Freddie Mercury énekes volt. A dal lassú, érzelmes zongoraballada, B dúrban íródott, és percenként 54-es a ritmusa. A bevezetőjében a Bajazzók című opera „Vesti la gubbia” áriájának egy dallama hallható. Mark Blake szerint miután az énekes a korábbi években megírta a vad szexuális életét, és féktelen életmódját, ezúttal az érzelmes szerelem utáni vágyát énekelte meg. A megírása során Mercury szorosan együtt dolgozott Brian May gitárossal, utóbbi elmondása szerint ő csak abban segített, hogy Mercury minél több ötletet ki tudjon hozni magából. 1984. július 16-án kislemezen is megjelent, és a hatodik helyet érte el az angol slágerlistán. A hozzá készült videóklipet Mercury ötlete alapján rendezte, a München közelében fekvő Arris filmstúdióban. A klip alapötlete a Bajazzók nyitójelenetének továbbgondolása, ennek megfelelően minden szereplő, még az együttes tagja is régimódi ruhákban szerepelt. Mercury ruháját az egykori sanzonénekesnő, Mistinguett egyik fellépőruhája alapján tervezték meg. A jelmez teljesen vörös színű volt, és huszonegy darab óriási „szemet” rögzítettek rá. Később azzal viccelődtek, hogy úgy nézett ki, mint egy hatalmas rák. A klipben May olyan gitár díszleten játszott, amely látszatra ember koponyából és csontokból készült, az értéke ezer font volt. Szerepelt a filmben Mercury barátja, és akkori szeretője, színésznő, és Reinhold Mack producer felesége. A klipet később az együttes tagjai is rossz emlékűnek, és kínosnak találták. Mind a ruhák, mind a díszlet gitár láthatók voltak a kislemez borítóján. Csak az albumot követő The Works turnén (1984–85) játszották élőben. (hu)
- Az It’s a Hard Life a harmadik dal a brit Queen rockegyüttes 1984-es The Works albumáról. A szerzője Freddie Mercury énekes volt. A dal lassú, érzelmes zongoraballada, B dúrban íródott, és percenként 54-es a ritmusa. A bevezetőjében a Bajazzók című opera „Vesti la gubbia” áriájának egy dallama hallható. Mark Blake szerint miután az énekes a korábbi években megírta a vad szexuális életét, és féktelen életmódját, ezúttal az érzelmes szerelem utáni vágyát énekelte meg. A megírása során Mercury szorosan együtt dolgozott Brian May gitárossal, utóbbi elmondása szerint ő csak abban segített, hogy Mercury minél több ötletet ki tudjon hozni magából. 1984. július 16-án kislemezen is megjelent, és a hatodik helyet érte el az angol slágerlistán. A hozzá készült videóklipet Mercury ötlete alapján rendezte, a München közelében fekvő Arris filmstúdióban. A klip alapötlete a Bajazzók nyitójelenetének továbbgondolása, ennek megfelelően minden szereplő, még az együttes tagja is régimódi ruhákban szerepelt. Mercury ruháját az egykori sanzonénekesnő, Mistinguett egyik fellépőruhája alapján tervezték meg. A jelmez teljesen vörös színű volt, és huszonegy darab óriási „szemet” rögzítettek rá. Később azzal viccelődtek, hogy úgy nézett ki, mint egy hatalmas rák. A klipben May olyan gitár díszleten játszott, amely látszatra ember koponyából és csontokból készült, az értéke ezer font volt. Szerepelt a filmben Mercury barátja, és akkori szeretője, színésznő, és Reinhold Mack producer felesége. A klipet később az együttes tagjai is rossz emlékűnek, és kínosnak találták. Mind a ruhák, mind a díszlet gitár láthatók voltak a kislemez borítóján. Csak az albumot követő The Works turnén (1984–85) játszották élőben. (hu)
|
