| dbo:abstract
|
- A jus vagy ius soli (IPA latin: juːs ˈsɔ.liː) (latin: a „talaj joga”,) a születési állampolgárságot jelenti, vagyis amikor valaki egy állam területén való megszületésével szerez ottani állampolgárságot. A jus solit alkalmazza az angol szokásjog, a szemben, amely a római jogból származik, és amelyen a kontinentális Európa polgári jogi rendszerei alapulnak. Mint feltétel nélküli alapon való állampolgársághoz jutás, a jus soli a domináns szabály az amerikai kontinensen, míg máshol ritka. Ahogy Írország Alkotmányának 27. módosítása 2004-ben kimondta, az európai országok állampolgárságot nem adnak feltétel nélküli jus soli alapján. Európa, Ázsia, Afrika, Óceánia szinte összes államában az állampolgárság a születés elvén, a ius sanguinison (vér szerinti jog) alapul, amely az állampolgárságot a szülőkéből vezeti le, vagy egy korlátozott változata a ius solinak, amelyben az állampolgárság automatikusan csak bizonyos bevándorlók gyerekeinek jár. Számos ország csatlakozott az 1961-es, a hontalanság csökkentéséről szóló egyezményhez, amely megadja az állampolgárságot az egyébként hontalan személyeknek, akik a területükön, vagy hajójukon, vagy repülőgépükön mint felségterületükön születtek. A ius solihoz egyéb állampolgári jogok is társulnak. A legtöbb országban a feltétel nélküli ius soli törvények mellett hajlamosak születési állampolgárságot a ius sanguinis szabályok alapján is adományozni, bár ezek a feltételek általában szigorúbbak, mint azokban az országokban, ahol a ius sanguinist alkalmazzák az állampolgárság elsődleges alapjaként. (hu)
- A jus vagy ius soli (IPA latin: juːs ˈsɔ.liː) (latin: a „talaj joga”,) a születési állampolgárságot jelenti, vagyis amikor valaki egy állam területén való megszületésével szerez ottani állampolgárságot. A jus solit alkalmazza az angol szokásjog, a szemben, amely a római jogból származik, és amelyen a kontinentális Európa polgári jogi rendszerei alapulnak. Mint feltétel nélküli alapon való állampolgársághoz jutás, a jus soli a domináns szabály az amerikai kontinensen, míg máshol ritka. Ahogy Írország Alkotmányának 27. módosítása 2004-ben kimondta, az európai országok állampolgárságot nem adnak feltétel nélküli jus soli alapján. Európa, Ázsia, Afrika, Óceánia szinte összes államában az állampolgárság a születés elvén, a ius sanguinison (vér szerinti jog) alapul, amely az állampolgárságot a szülőkéből vezeti le, vagy egy korlátozott változata a ius solinak, amelyben az állampolgárság automatikusan csak bizonyos bevándorlók gyerekeinek jár. Számos ország csatlakozott az 1961-es, a hontalanság csökkentéséről szóló egyezményhez, amely megadja az állampolgárságot az egyébként hontalan személyeknek, akik a területükön, vagy hajójukon, vagy repülőgépükön mint felségterületükön születtek. A ius solihoz egyéb állampolgári jogok is társulnak. A legtöbb országban a feltétel nélküli ius soli törvények mellett hajlamosak születési állampolgárságot a ius sanguinis szabályok alapján is adományozni, bár ezek a feltételek általában szigorúbbak, mint azokban az országokban, ahol a ius sanguinist alkalmazzák az állampolgárság elsődleges alapjaként. (hu)
|
