| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Az Ivami Ginzan ezüstbánya ősi japán bánya Honsú szigetének délnyugati részén, Simane prefektúrában. A hegyek és a közöttük lévő mély folyami völgyek nagyméretű bányák régészeti maradványait rejtik, hiszen itt a 16. és 20. század között olvasztó és finomító műhelyek, valamint bányásztelepülések működtek. Az UNESCO világörökségének részét képezi 2007 óta. A bánya építését egy japán kereskedő, kezdte el 1526-ban. A legtöbb nyersanyagot a 17. században bányászták itt. Ekkor évente 38 tonna ezüst hagyta el a bányát; ez volt a harmadik legnagyobb bánya a világon. Az itt bányászott ezüstöt főleg pénz készítésére használták. A helyszínre jellemzőek a fontos szállítási utak, amiket arra használtak, hogy ezüstércet szállítsanak a parti kikötőkbe, és onnan tovább hajókkal Koreába és Kínába. Az ezüst magas minősége, ami a fejlett technikák használatából eredt, és a bányászott ezüst mennyisége alaposan hozzájárult Japán és a teljes Délkelet-Ázsia gazdasági fejlődéséhez a 16. és 17. században, és sarkallta az ezüst és arany tömegtermelését Japánban. A bányaterületet ma erdő borítja. A világörökségi helyszínhez tartoznak a bányák körüli erődök, szent helyek, a partra vezető Kaidô szállítási útvonal tengerpartig vezető része és a három kikötő: Tomogaura, Okidomari és Junocu. A terület 442 ha és a védőzónája 3221 ha. (hu)
- Az Ivami Ginzan ezüstbánya ősi japán bánya Honsú szigetének délnyugati részén, Simane prefektúrában. A hegyek és a közöttük lévő mély folyami völgyek nagyméretű bányák régészeti maradványait rejtik, hiszen itt a 16. és 20. század között olvasztó és finomító műhelyek, valamint bányásztelepülések működtek. Az UNESCO világörökségének részét képezi 2007 óta. A bánya építését egy japán kereskedő, kezdte el 1526-ban. A legtöbb nyersanyagot a 17. században bányászták itt. Ekkor évente 38 tonna ezüst hagyta el a bányát; ez volt a harmadik legnagyobb bánya a világon. Az itt bányászott ezüstöt főleg pénz készítésére használták. A helyszínre jellemzőek a fontos szállítási utak, amiket arra használtak, hogy ezüstércet szállítsanak a parti kikötőkbe, és onnan tovább hajókkal Koreába és Kínába. Az ezüst magas minősége, ami a fejlett technikák használatából eredt, és a bányászott ezüst mennyisége alaposan hozzájárult Japán és a teljes Délkelet-Ázsia gazdasági fejlődéséhez a 16. és 17. században, és sarkallta az ezüst és arany tömegtermelését Japánban. A bányaterületet ma erdő borítja. A világörökségi helyszínhez tartoznak a bányák körüli erődök, szent helyek, a partra vezető Kaidô szállítási útvonal tengerpartig vezető része és a három kikötő: Tomogaura, Okidomari és Junocu. A terület 442 ha és a védőzónája 3221 ha. (hu)
|
| dbo:country
| |
| dbo:creationYear
| |
| dbo:requirement
| |
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 2230 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:hosszúságiFok
| |
| prop-hu:hosszúságiÍvperc
| |
| prop-hu:kategória
|
- Kulturális világörökségi helyszínek (hu)
- Kulturális világörökségi helyszínek (hu)
|
| prop-hu:kritériumok
|
- II, III, V (hu)
- II, III, V (hu)
|
| prop-hu:kép
|
- Iwami_Ginzan_Silver_Mine%2C_Ryugenji_Mabu_Mine_Shaft_001.JPG (hu)
- Iwami_Ginzan_Silver_Mine%2C_Ryugenji_Mabu_Mine_Shaft_001.JPG (hu)
|
| prop-hu:képaláírás
|
- A bánya egyik bejárata (hu)
- A bánya egyik bejárata (hu)
|
| prop-hu:név
|
- Az Ivami Ginzan ezüstbánya és kultúrtája (hu)
- Az Ivami Ginzan ezüstbánya és kultúrtája (hu)
|
| prop-hu:ország
| |
| prop-hu:szélességiFok
| |
| prop-hu:szélességiÍvperc
| |
| prop-hu:típus
|
- Kulturális helyszín (hu)
- Kulturális helyszín (hu)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:év
| |
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:label
|
- Ivami Ginzan ezüstbánya (hu)
- Ivami Ginzan ezüstbánya (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| foaf:name
|
- Az Ivami Ginzan ezüstbánya és kultúrtája (hu)
- Az Ivami Ginzan ezüstbánya és kultúrtája (hu)
|
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is prop-hu:felirat
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
