| dbo:abstract
|
- Izland csatlakozási kérelmét 2009. július 16-án adta be az Európai Unióhoz. Az Európai Bizottság pozitív jelentése után az Európai Tanács 2010 júniusában hivatalosan is tagjelöltté nyilvánította, és a csatlakozási tárgyalások azonnali megkezdéséről döntöttek. Izland már tagja az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak, az és a Schengeni Övezetnek is, így a csatlakozási tárgyalások gyors lefutása várható. Ennek ellenére néhány fejezet vizsgálatakor komoly problémák adódhatnak, többek között a halászati politika, az agrárpolitika és a környezetvédelem terén tekintve, hogy Izlandon kiterjedt bálnavadászat folyik. Mindehhez hozzájárul az is, hogy a 2008-ban kiindult pénzügyi válság egyik legnagyobb áldozata lett, ugyanis vélhetően a felelőtlen hitelezési politika következtében gyakorlatilag összeomlott a bankrendszere. Ez nagyban átértékelte a szigetország Európai Unióhoz fűződő viszonyát, s többek között ennek hatására adta be végül csatlakozási kérelmét 2009-ben, bízva az Unió támaszában. Ezen pénzügyi válság miatt azonban problémát jelentene néhány uniós tagállam (elsősorban az Egyesült Királyság és Hollandia) állampolgárainak és a válságban bedőlt izlandi bankok egykori betéteseinek kártalanítása. A screening folyamat már 2010 júliusában megkezdődött, a konkrét fejezetek megnyitása azonban csak 2011 nyarán kezdődött meg. A sikeres tárgyalások lezárulása és a csatlakozási szerződés megkötése után valamennyi uniós tagállam ratifikálása és az izlandi nép népszavazáson való hozzájárulása szükséges. Izland csatlakozása azért is bizonytalan, mert a társadalom uniós támogatottsága folyamatosan változó képet mutat, és meglehet, hogy egy sikeres tárgyalás-lezárást követően a izlandi állampolgárok a népszavazáson mégis elutasítják a csatlakozást. 2015 márciusában az izlandi kormány visszavonta a csatlakozási kérelmet illetve jelezte az Európai Unió felé, hogy nem kívánja felújítani a tárgyalásokat. Az Európai Tanács ezt tudomásul vette. (hu)
- Izland csatlakozási kérelmét 2009. július 16-án adta be az Európai Unióhoz. Az Európai Bizottság pozitív jelentése után az Európai Tanács 2010 júniusában hivatalosan is tagjelöltté nyilvánította, és a csatlakozási tárgyalások azonnali megkezdéséről döntöttek. Izland már tagja az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak, az és a Schengeni Övezetnek is, így a csatlakozási tárgyalások gyors lefutása várható. Ennek ellenére néhány fejezet vizsgálatakor komoly problémák adódhatnak, többek között a halászati politika, az agrárpolitika és a környezetvédelem terén tekintve, hogy Izlandon kiterjedt bálnavadászat folyik. Mindehhez hozzájárul az is, hogy a 2008-ban kiindult pénzügyi válság egyik legnagyobb áldozata lett, ugyanis vélhetően a felelőtlen hitelezési politika következtében gyakorlatilag összeomlott a bankrendszere. Ez nagyban átértékelte a szigetország Európai Unióhoz fűződő viszonyát, s többek között ennek hatására adta be végül csatlakozási kérelmét 2009-ben, bízva az Unió támaszában. Ezen pénzügyi válság miatt azonban problémát jelentene néhány uniós tagállam (elsősorban az Egyesült Királyság és Hollandia) állampolgárainak és a válságban bedőlt izlandi bankok egykori betéteseinek kártalanítása. A screening folyamat már 2010 júliusában megkezdődött, a konkrét fejezetek megnyitása azonban csak 2011 nyarán kezdődött meg. A sikeres tárgyalások lezárulása és a csatlakozási szerződés megkötése után valamennyi uniós tagállam ratifikálása és az izlandi nép népszavazáson való hozzájárulása szükséges. Izland csatlakozása azért is bizonytalan, mert a társadalom uniós támogatottsága folyamatosan változó képet mutat, és meglehet, hogy egy sikeres tárgyalás-lezárást követően a izlandi állampolgárok a népszavazáson mégis elutasítják a csatlakozást. 2015 márciusában az izlandi kormány visszavonta a csatlakozási kérelmet illetve jelezte az Európai Unió felé, hogy nem kívánja felújítani a tárgyalásokat. Az Európai Tanács ezt tudomásul vette. (hu)
|
