| dbo:abstract
|
- Izland Európa második legnagyobb szigete, 103 125 km²-es területével. Teljes területének döntő többsége szárazföld (100 329 km²), míg vízzel borított felszíne csupán 2796 km². A sziget felségvizéhez a partvonaltól számított 22,2 km (12 nmi, 13,8 mi) távolságra lévő tengeri terület tartozik. Korát tekintve geológiai szempontból igen fiatal, kialakulása mindössze megközelítőleg 56 millió évre, az eocén földtörténeti korra tehető, amely 55,8 (± 0,2) millió évvel ezelőtt kezdődött és 33,9 (± 0,1) millió évvel ezelőtt fejeződött be. Felszíne a mai napig folytonosan formálódik, átalakul, valamint a vulkáni tevékenységeknek köszönhetően a sziget területe a keletkezése óta folyamatosan növekszik. A szigetország az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és Skócia között, Feröertől északnyugatra, a két globális jelentőségű, folyamatosan mozgásban lévő, és távolodó tektonikai lemez, az Eurázsiai- és az Észak-Amerikai lemez határvonalán helyezkedik el. Itt húzódik a két kőzetlemez geológiai határa, így egyszerre két kontinenshez is tartozik a sziget. A sziget az óceán mélyén húzódó Észak-atlanti hátságból emelkedett ki egy óriási vulkánkitörés eredményeképpen, mivel itt az óceáni hátság alatt egy geológiai forrópont is található. Jelenleg ez a terület a Föld legnagyobb összefüggő lávamezője. A sziget felszínén jól megfigyelhetőek e két tektonikai lemez távolodásának folyamatos jelei (évente átlagosan 20 mm). Izland egészét tekintve felföld, átlagosan 557 m tengerszint feletti magassággal. A szigetország területének 20%-a legelő, és mindösszesen 1%-a művelhető, termőföld, míg 54%-a terméketlen terület. (hu)
- Izland Európa második legnagyobb szigete, 103 125 km²-es területével. Teljes területének döntő többsége szárazföld (100 329 km²), míg vízzel borított felszíne csupán 2796 km². A sziget felségvizéhez a partvonaltól számított 22,2 km (12 nmi, 13,8 mi) távolságra lévő tengeri terület tartozik. Korát tekintve geológiai szempontból igen fiatal, kialakulása mindössze megközelítőleg 56 millió évre, az eocén földtörténeti korra tehető, amely 55,8 (± 0,2) millió évvel ezelőtt kezdődött és 33,9 (± 0,1) millió évvel ezelőtt fejeződött be. Felszíne a mai napig folytonosan formálódik, átalakul, valamint a vulkáni tevékenységeknek köszönhetően a sziget területe a keletkezése óta folyamatosan növekszik. A szigetország az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és Skócia között, Feröertől északnyugatra, a két globális jelentőségű, folyamatosan mozgásban lévő, és távolodó tektonikai lemez, az Eurázsiai- és az Észak-Amerikai lemez határvonalán helyezkedik el. Itt húzódik a két kőzetlemez geológiai határa, így egyszerre két kontinenshez is tartozik a sziget. A sziget az óceán mélyén húzódó Észak-atlanti hátságból emelkedett ki egy óriási vulkánkitörés eredményeképpen, mivel itt az óceáni hátság alatt egy geológiai forrópont is található. Jelenleg ez a terület a Föld legnagyobb összefüggő lávamezője. A sziget felszínén jól megfigyelhetőek e két tektonikai lemez távolodásának folyamatos jelei (évente átlagosan 20 mm). Izland egészét tekintve felföld, átlagosan 557 m tengerszint feletti magassággal. A szigetország területének 20%-a legelő, és mindösszesen 1%-a művelhető, termőföld, míg 54%-a terméketlen terület. (hu)
|
| prop-hu:természetiVeszélyek
|
- levegőszennyezés, éghajlatváltozás, elsivatagosodás, veszélyes hulladékok, jelentős tengeri hajóforgalom (hu)
- levegőszennyezés, éghajlatváltozás, elsivatagosodás, veszélyes hulladékok, jelentős tengeri hajóforgalom (hu)
|
