| dbo:abstract
|
- Jama vagy Jamarádzsa (szanszkrit:यम, यमराज ; nyugati átírással Yama, Yamaraja) hindu félisten, a halál és az alvilág ura. A zoroasztrizmus Zend-Avesztájában Jima (Yima) néven ismert. A kelet-ázsiai vallásokban és a buddhizmusban is ismert, mint a pokol ura és a holtak bírája. A buddhizmusban több vonatkozásban Mára lép a helyébe. A Rigvédában az első ember megfelel a zend Jimának, akit a későbbi párszik a hőskori királyok közé számítanak. A Védákban ő hal meg először és mutatja meg az embereknek az alvilágba vezető utat, ezért a hinduizmus vallásos rendszerében az alvilág istenévé és a holtak bírájává lett. A Kartha upanisadban Jama a legfőbb tudás birtokosa. A posztvédikus mitológiában viszont az alvilág bírája és a holtak büntetője. A küldöttei vonszolják a megkötözött lelkeket az alvilágba, a bírói széke elé. A lélek (átman, dzsíva) a tettei (karma) szerint megítéltetik és megkapja büntetését. Gyakran emberfőkből készített nyakékekkel és eltorzult arcvonásokkal, több karral, fekete bivalyon ülve, néha fáklyával és mérleggel a kezében ábrázolják. A Mahábháratában vörös ruhát viselő, ragyogó szemű alak, aki kötélhurkot tart a kezében, amellyel megkötözi a holtak lelkeit. (hu)
- Jama vagy Jamarádzsa (szanszkrit:यम, यमराज ; nyugati átírással Yama, Yamaraja) hindu félisten, a halál és az alvilág ura. A zoroasztrizmus Zend-Avesztájában Jima (Yima) néven ismert. A kelet-ázsiai vallásokban és a buddhizmusban is ismert, mint a pokol ura és a holtak bírája. A buddhizmusban több vonatkozásban Mára lép a helyébe. A Rigvédában az első ember megfelel a zend Jimának, akit a későbbi párszik a hőskori királyok közé számítanak. A Védákban ő hal meg először és mutatja meg az embereknek az alvilágba vezető utat, ezért a hinduizmus vallásos rendszerében az alvilág istenévé és a holtak bírájává lett. A Kartha upanisadban Jama a legfőbb tudás birtokosa. A posztvédikus mitológiában viszont az alvilág bírája és a holtak büntetője. A küldöttei vonszolják a megkötözött lelkeket az alvilágba, a bírói széke elé. A lélek (átman, dzsíva) a tettei (karma) szerint megítéltetik és megkapja büntetését. Gyakran emberfőkből készített nyakékekkel és eltorzult arcvonásokkal, több karral, fekete bivalyon ülve, néha fáklyával és mérleggel a kezében ábrázolják. A Mahábháratában vörös ruhát viselő, ragyogó szemű alak, aki kötélhurkot tart a kezében, amellyel megkötözi a holtak lelkeit. (hu)
|
