| dbo:abstract
|
- James Edwin Webb (Tally Ho (mai név: Stem), 1906. október 7. – Washington D.C, 1992. március 27.) amerikai kormányzati tisztviselő, a NASA második főigazgatója 1961. február 14. és 1968. október 7. között. Az ő vezetése alatt készült fel a NASA a Holdra szállásra az Apollo-program keretében (a szintén sikeres emberes űrprogramok, mint a Mercury-program, vagy a Gemini-program mellett). Webb 1928-ban szerzett BSA diplomát a North Carolina egyetemen, amelynek elvégzése után a Tengerészgyalogság szolgálatába állt. Katonai szolgálata után a Washington D.C.-ben, a képviselőház egyik befolyásos képviselője, Edward W. Pou mellett töltött be titkári pozíciót, majd annak halála után egy privát ügyvédi irodában helyezkedett el. Ezen munkahelye mellett 1936-ra szerzett jogi diplomát a George Washington egyetemen. Később az itt szerzett kapcsolatai révén a Sperry Gyroscope katonai beszállító cégnél helyezkedett el és töltött be különböző igazgatói funkciókat. 1944-ben, a második világháború alatt vonult be ismét a Tengerészgyalogságba előbb századosi, majd őrnagyi rangban, ahonnan a háború befejeztével tartalékos alezredesi rangban szerelt le, és egy véletlen folytán nem vett részt harci cselekményekben, csak Japán megszállását késztette elő alakulatánál. Leszerelése után visszatért a fővárosba, és korábbi munkaadója, Oliver Max Gardner, az akkoriban az Államkincstár államtitkárának személyi asszisztense lett. Rövidesen átkerült Harry Truman elnök közvetlen alárendeltségébe, az igazgatójaként. Ezt követően Harry Truman a államtitkárának nevezte ki, ahol a Mccarthyzmus idején komoly szerepe volt az apparátus személyi állományának alakításában. A koreai háború ideje alatt előbb nagy befolyásra tett szert, majd később szerepe halványodott, míg 1952-ben, Truman elnök távozásával ő is távozott posztjáról. A demokraták hatalomvesztésével Webb a privát szférában helyezkedett el, Oklahomába költözött, és a Kerr-McGee Oil Companynál vállalt igazgatói beosztást. 1960-ban John F. Kennedy nyerte az elnökválasztást, és a Demokrata Párt került ismét hatalomra, a nemrégiben megalakult NASA pedig főigazgatót keresett. Kennedy elnök (Webb korábbi munkaadója, a közben szenátorrá előlépett Robert Kerr ajánlására) őt választotta az űrhivatal élére. 1961-ben, Jurij Gagarin űrrepülésével (és ezzel Amerika újabb hidegháborús kudarcával) a szervezet jelentősége komolyan megváltozott és a szovjet űrteljesítményeket ellensúlyozó holdprogram, az Apollo–program elnöki bejelentésével az USA nemzeti prioritásainak élésre ugrott. Webb kapta a grandiózus feladatot, hogy a NASA hajtsa végre a Holdra szállást és ehhez szervezzen meg minden fejlesztést, valamint valósítsa meg az ahhoz szükséges beruházásokat, valamint létszám és szervezetfejlesztést. Az új főigazgató sikerrel hajtotta végre a feladatot. A NASA keretein belül Webb több kulcsmozzanatban exponálta magát. Sikerrel vezette ki szervezetét az Apollo–1 tervezett repüléséhez való felkészülés során végbement tragédia hatásai alól. Majd 1968-ban szintén sikerrel szervezte meg, hogy a CIA értesülései szerint szintén a Holdra készülődő szovjeteket megelőzve érje el az Apollo–8 a Holdat. 1968 októberében látva, hogy Lyndon B. Johnson elnök visszalépett az elnökjelöltségtől, valamint Robert Kennedy meggyilkolásával a demokraták esélye számottevően csökkent és így pozíciója folytatása komoly veszélybe került, 1968 októberében lemondott tisztségéről, és később az 1969-ben elkövetkező első Holdra szállásnak (egészen pontosan az Apollo–11 startjának) már csak vendég nézőjeként volt részese. NASA-tól való leköszönése után is aktív maradt, különböző szervezetekben töltött be vezetői tisztséget (így a National Geographic Society, vagy a Smithsonian Intézet vezető testületeiben). Csak élete utolsó évtizedében vonult nyugállományba, miközben már Parkinson-kórtól szenvedett. Nyolcvanöt évesen, 1992. március 27-én hunyt el szívrohamban. Az USA űrtevékenységéhez való alapvető hozzájárulása miatti tiszteletből a NASA egyik tervezett új műholdjának 2002-ben a Next Generation Space Telescope-nak (Új Generációs Űrtávcső) a James Webb Space Telescope (JWST – James Webb űrtávcső) nevet adta. (hu)
- James Edwin Webb (Tally Ho (mai név: Stem), 1906. október 7. – Washington D.C, 1992. március 27.) amerikai kormányzati tisztviselő, a NASA második főigazgatója 1961. február 14. és 1968. október 7. között. Az ő vezetése alatt készült fel a NASA a Holdra szállásra az Apollo-program keretében (a szintén sikeres emberes űrprogramok, mint a Mercury-program, vagy a Gemini-program mellett). Webb 1928-ban szerzett BSA diplomát a North Carolina egyetemen, amelynek elvégzése után a Tengerészgyalogság szolgálatába állt. Katonai szolgálata után a Washington D.C.-ben, a képviselőház egyik befolyásos képviselője, Edward W. Pou mellett töltött be titkári pozíciót, majd annak halála után egy privát ügyvédi irodában helyezkedett el. Ezen munkahelye mellett 1936-ra szerzett jogi diplomát a George Washington egyetemen. Később az itt szerzett kapcsolatai révén a Sperry Gyroscope katonai beszállító cégnél helyezkedett el és töltött be különböző igazgatói funkciókat. 1944-ben, a második világháború alatt vonult be ismét a Tengerészgyalogságba előbb századosi, majd őrnagyi rangban, ahonnan a háború befejeztével tartalékos alezredesi rangban szerelt le, és egy véletlen folytán nem vett részt harci cselekményekben, csak Japán megszállását késztette elő alakulatánál. Leszerelése után visszatért a fővárosba, és korábbi munkaadója, Oliver Max Gardner, az akkoriban az Államkincstár államtitkárának személyi asszisztense lett. Rövidesen átkerült Harry Truman elnök közvetlen alárendeltségébe, az igazgatójaként. Ezt követően Harry Truman a államtitkárának nevezte ki, ahol a Mccarthyzmus idején komoly szerepe volt az apparátus személyi állományának alakításában. A koreai háború ideje alatt előbb nagy befolyásra tett szert, majd később szerepe halványodott, míg 1952-ben, Truman elnök távozásával ő is távozott posztjáról. A demokraták hatalomvesztésével Webb a privát szférában helyezkedett el, Oklahomába költözött, és a Kerr-McGee Oil Companynál vállalt igazgatói beosztást. 1960-ban John F. Kennedy nyerte az elnökválasztást, és a Demokrata Párt került ismét hatalomra, a nemrégiben megalakult NASA pedig főigazgatót keresett. Kennedy elnök (Webb korábbi munkaadója, a közben szenátorrá előlépett Robert Kerr ajánlására) őt választotta az űrhivatal élére. 1961-ben, Jurij Gagarin űrrepülésével (és ezzel Amerika újabb hidegháborús kudarcával) a szervezet jelentősége komolyan megváltozott és a szovjet űrteljesítményeket ellensúlyozó holdprogram, az Apollo–program elnöki bejelentésével az USA nemzeti prioritásainak élésre ugrott. Webb kapta a grandiózus feladatot, hogy a NASA hajtsa végre a Holdra szállást és ehhez szervezzen meg minden fejlesztést, valamint valósítsa meg az ahhoz szükséges beruházásokat, valamint létszám és szervezetfejlesztést. Az új főigazgató sikerrel hajtotta végre a feladatot. A NASA keretein belül Webb több kulcsmozzanatban exponálta magát. Sikerrel vezette ki szervezetét az Apollo–1 tervezett repüléséhez való felkészülés során végbement tragédia hatásai alól. Majd 1968-ban szintén sikerrel szervezte meg, hogy a CIA értesülései szerint szintén a Holdra készülődő szovjeteket megelőzve érje el az Apollo–8 a Holdat. 1968 októberében látva, hogy Lyndon B. Johnson elnök visszalépett az elnökjelöltségtől, valamint Robert Kennedy meggyilkolásával a demokraták esélye számottevően csökkent és így pozíciója folytatása komoly veszélybe került, 1968 októberében lemondott tisztségéről, és később az 1969-ben elkövetkező első Holdra szállásnak (egészen pontosan az Apollo–11 startjának) már csak vendég nézőjeként volt részese. NASA-tól való leköszönése után is aktív maradt, különböző szervezetekben töltött be vezetői tisztséget (így a National Geographic Society, vagy a Smithsonian Intézet vezető testületeiben). Csak élete utolsó évtizedében vonult nyugállományba, miközben már Parkinson-kórtól szenvedett. Nyolcvanöt évesen, 1992. március 27-én hunyt el szívrohamban. Az USA űrtevékenységéhez való alapvető hozzájárulása miatti tiszteletből a NASA egyik tervezett új műholdjának 2002-ben a Next Generation Space Telescope-nak (Új Generációs Űrtávcső) a James Webb Space Telescope (JWST – James Webb űrtávcső) nevet adta. (hu)
|
