dbo:abstract
|
- A második világháborút követően Japánnal nem kötött mindegyik vele hadban álló állam békeszerződést. A nyugati hatalmak többsége az 1951-es amerikai-japán különbékét írta alá, míg a Szovjetunió formálisan egyáltalán nem kötött békét Tokióval. Japán kétoldalú békeszerződést kötött 1952. április 28-án a tajvani kormánnyal, 1952. június 29-én Indiával, 1978-ban pedig Kínával. Jóvátételi és kártérítési egyezményeket kötött továbbá 12 állammal, amelyek értelmében 1975-ig 525,9 milliárd jen kártérítést fizetett ki. A japán békeszerződés ügye szorosan összefügg a hidegháború konfliktusainak éleződésével, valamint a két szembenálló politikai tömb azon kísérleteivel, hogy a másikhoz tartozó alárendelt államokat leválasszák annak szövetségeseiről. Az Egyesült Államok a koreai-háború idején kötötte meg a békeszerződést, hogy stabil katonai bázist biztosítson magának az ázsiai kontinenssel szemben. A békeszerződéssel egyidejűleg Washington Japánt és a térség többi nyugati orientációjú államát integrálta saját katonai szövetségi rendszerébe. A Szovjetunió a Sztálin halálát követő hruscsovi olvadás idején igyekezett kereskedelmi egyezményekkel jobb kapcsolatot kialakítani Japánnal. Az 1970-80-as években, a kínai-szovjet viszály éleződésével egyidejűleg változás állt be az amerikai külpolitikában: a korában egységesnek tekintett ázsiai kommunista tömb (Kína és a Szovjetunió) megosztására történt kísérlet. Ennek szellemében került sor Nixon és Mao Ce-tung találkozására, illetve ennek függvényében érthető meg a japán-kínai békeszerződés megkötése, valamint a japán-szovjet kapcsolatok hűvösebbé válása. (hu)
- A második világháborút követően Japánnal nem kötött mindegyik vele hadban álló állam békeszerződést. A nyugati hatalmak többsége az 1951-es amerikai-japán különbékét írta alá, míg a Szovjetunió formálisan egyáltalán nem kötött békét Tokióval. Japán kétoldalú békeszerződést kötött 1952. április 28-án a tajvani kormánnyal, 1952. június 29-én Indiával, 1978-ban pedig Kínával. Jóvátételi és kártérítési egyezményeket kötött továbbá 12 állammal, amelyek értelmében 1975-ig 525,9 milliárd jen kártérítést fizetett ki. A japán békeszerződés ügye szorosan összefügg a hidegháború konfliktusainak éleződésével, valamint a két szembenálló politikai tömb azon kísérleteivel, hogy a másikhoz tartozó alárendelt államokat leválasszák annak szövetségeseiről. Az Egyesült Államok a koreai-háború idején kötötte meg a békeszerződést, hogy stabil katonai bázist biztosítson magának az ázsiai kontinenssel szemben. A békeszerződéssel egyidejűleg Washington Japánt és a térség többi nyugati orientációjú államát integrálta saját katonai szövetségi rendszerébe. A Szovjetunió a Sztálin halálát követő hruscsovi olvadás idején igyekezett kereskedelmi egyezményekkel jobb kapcsolatot kialakítani Japánnal. Az 1970-80-as években, a kínai-szovjet viszály éleződésével egyidejűleg változás állt be az amerikai külpolitikában: a korában egységesnek tekintett ázsiai kommunista tömb (Kína és a Szovjetunió) megosztására történt kísérlet. Ennek szellemében került sor Nixon és Mao Ce-tung találkozására, illetve ennek függvényében érthető meg a japán-kínai békeszerződés megkötése, valamint a japán-szovjet kapcsolatok hűvösebbé válása. (hu)
|