| dbo:abstract
|
- A pleisztocén korszakban csakúgy, mint a mást tájakon a japánban élő közösségek is gyűjtögető életmódot éltek. Azonban a Japán gyűjtögető közösségeinek a történetéről alig tudunk valamit. 130.000-13.000 évvel ezelőtt, már valószínűleg léteztek a gyűjtögető közösségek. Ezek az őskori közösségek barlangokban és kőüregekben éltek, innen indultak gyűjtögetni és vadászni.A kései gyűjtögető közösségek A pleisztocén kort követő felmelegedés nyomán a lombhullató erdő lett a meghatározó növénytakaró. A Jomon kultúra idején (i. e. 5000-i. e. 250) az emberek már a vadon termő növények terméseinek az összegyűjtésével is képesek voltak fenntartani magukat. A megváltozott élelmiszer választék következtében megjelentek az agyagedények. (Legrégebbi lelet kb. 12 700 éves valószínűleg Koreából származik.) Ezeknek az edényeknek a díszítése igen kezdetleges volt. Az évszázadok múlásával azonban rendkívül változatos lett. Ezek az edények alkalmasak voltak az élelmek tárolására illetve főzésre is. Ennek következtében a nyersen megemészthetetlen növényeket, magvakat is képesek voltak fogyasztani. Illetve megjelent a tengeri élelemforrások kihasználása is. A partvidéken párologtatós módszerrel sót nyertek ki a tengervízből, ezt a belsővidékeken értékesítették. Természetesen az emberek továbbra is fogyasztottak húst. A nagytestű emlősök megritkulásának következtében átalakították a fegyvereiket hogy a kisebb és gyorsabb vadakat is képesek legyenek elfogni. Japán északi részén még vadászkutyákat is használtak. Medvecsapdákat építettek. Hálókat, szigonyokat és horgokat készítettek. A könnyed élelemszerzés következtében megnövekedett a népesség. A népességnövekedés miatt egyre több és jobb minőségű emberkéz alkotta lakhely épült. A barlangok és sziklaüregek másodlagos tevékenység színtere lett. Az életkörülmények javulásával a tárgykészítés is fejlődésnek indult. Megjelentek a fésűk, nyaklánc, faedény, lakkozott tárolóedények, és fülbevalók is. És állati bőrből illetve kenderből készített ruhák is megjelentek Az ünnepi szertartások is egyre kidolgozottabb lett. Számos agyagszobrocska és kőeszköz köthető a szexualitáshoz. Ezeknek mágikus erőt tulajdonítottak mely védelmet nyújt a szülés veszélyeitől, a betegség és halál ellen. (hu)
- A pleisztocén korszakban csakúgy, mint a mást tájakon a japánban élő közösségek is gyűjtögető életmódot éltek. Azonban a Japán gyűjtögető közösségeinek a történetéről alig tudunk valamit. 130.000-13.000 évvel ezelőtt, már valószínűleg léteztek a gyűjtögető közösségek. Ezek az őskori közösségek barlangokban és kőüregekben éltek, innen indultak gyűjtögetni és vadászni.A kései gyűjtögető közösségek A pleisztocén kort követő felmelegedés nyomán a lombhullató erdő lett a meghatározó növénytakaró. A Jomon kultúra idején (i. e. 5000-i. e. 250) az emberek már a vadon termő növények terméseinek az összegyűjtésével is képesek voltak fenntartani magukat. A megváltozott élelmiszer választék következtében megjelentek az agyagedények. (Legrégebbi lelet kb. 12 700 éves valószínűleg Koreából származik.) Ezeknek az edényeknek a díszítése igen kezdetleges volt. Az évszázadok múlásával azonban rendkívül változatos lett. Ezek az edények alkalmasak voltak az élelmek tárolására illetve főzésre is. Ennek következtében a nyersen megemészthetetlen növényeket, magvakat is képesek voltak fogyasztani. Illetve megjelent a tengeri élelemforrások kihasználása is. A partvidéken párologtatós módszerrel sót nyertek ki a tengervízből, ezt a belsővidékeken értékesítették. Természetesen az emberek továbbra is fogyasztottak húst. A nagytestű emlősök megritkulásának következtében átalakították a fegyvereiket hogy a kisebb és gyorsabb vadakat is képesek legyenek elfogni. Japán északi részén még vadászkutyákat is használtak. Medvecsapdákat építettek. Hálókat, szigonyokat és horgokat készítettek. A könnyed élelemszerzés következtében megnövekedett a népesség. A népességnövekedés miatt egyre több és jobb minőségű emberkéz alkotta lakhely épült. A barlangok és sziklaüregek másodlagos tevékenység színtere lett. Az életkörülmények javulásával a tárgykészítés is fejlődésnek indult. Megjelentek a fésűk, nyaklánc, faedény, lakkozott tárolóedények, és fülbevalók is. És állati bőrből illetve kenderből készített ruhák is megjelentek Az ünnepi szertartások is egyre kidolgozottabb lett. Számos agyagszobrocska és kőeszköz köthető a szexualitáshoz. Ezeknek mágikus erőt tulajdonítottak mely védelmet nyújt a szülés veszélyeitől, a betegség és halál ellen. (hu)
|
