| dbo:abstract
|
- A japán nyelv egyike azon nyelveknek, melyek a különböző dolgok és tárgyak megszámlálására, mennyiségének, fizikai mértékegységek kifejezésére ún. számlálószavakat – japán nyelven dzsoszúsi (助数詞) – használnak. A jelenség nem egyedi – más, főként távol-keleti nyelvekben is megtalálható, mint például a kínai vagy a koreai nyelv, de a magyar nyelvben is előfordul néhány, olyan szókapcsolatokban, mint például egy fej saláta, egy szál virág, bővebben l. a számlálószó szócikkben. A japán számnevek önmagukban nem képesek megadni egy főnév mennyiségét, ezért a nyelv minden esetben számlálószavakat használ. Erre kiváló példa Kuroszava Akira filmjének címe, A hét szamuráj; 七人の侍 sicsinin no szamurai, ahol a 侍 szó adja a főnevet, a 七 számnév, a 人 írásjegy az emberekre használatos számlálószó, a の pedig a kötőpartikula szerepét tölti be. A számlálószavakat mindig megelőzi valamilyen határozott tőszámnév vagy a nani 何 kérdőszó, önmagukban nem állhatnak. Például a következő mondatokban a dzsi 時 számlálószó az óra teljes időpontjait fejezi ki, és mindig ki kell tenni az időpontot jelölő szám után: 何時ですか。三時です。Nandzsi deszu ka? – Szandzsi deszu. ’Hány óra van? – Három óra.’ (hu)
- A japán nyelv egyike azon nyelveknek, melyek a különböző dolgok és tárgyak megszámlálására, mennyiségének, fizikai mértékegységek kifejezésére ún. számlálószavakat – japán nyelven dzsoszúsi (助数詞) – használnak. A jelenség nem egyedi – más, főként távol-keleti nyelvekben is megtalálható, mint például a kínai vagy a koreai nyelv, de a magyar nyelvben is előfordul néhány, olyan szókapcsolatokban, mint például egy fej saláta, egy szál virág, bővebben l. a számlálószó szócikkben. A japán számnevek önmagukban nem képesek megadni egy főnév mennyiségét, ezért a nyelv minden esetben számlálószavakat használ. Erre kiváló példa Kuroszava Akira filmjének címe, A hét szamuráj; 七人の侍 sicsinin no szamurai, ahol a 侍 szó adja a főnevet, a 七 számnév, a 人 írásjegy az emberekre használatos számlálószó, a の pedig a kötőpartikula szerepét tölti be. A számlálószavakat mindig megelőzi valamilyen határozott tőszámnév vagy a nani 何 kérdőszó, önmagukban nem állhatnak. Például a következő mondatokban a dzsi 時 számlálószó az óra teljes időpontjait fejezi ki, és mindig ki kell tenni az időpontot jelölő szám után: 何時ですか。三時です。Nandzsi deszu ka? – Szandzsi deszu. ’Hány óra van? – Három óra.’ (hu)
|
