| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Japán történelme mintegy 40 ezer éve, az első emberek megérkezésével kezdődött. Az első ismert kultúra a zsinegdíszes agyagedényeiről elnevezett, 12-14 ezer éve megjelent Dzsómon-kultúra volt, amelyet egyes történészek az ajnu népcsoporttal azonosítanak. I. e. 1000-800 körül kezdett el terjedni az ázsiai kontinens felől a fémeszközöket alkalmazó, mezőgazdaságból élő Jajoi-kultúra, amely – Hokkaidó kivételével – hamarosan meghódította a Japán-szigeteket. A számos apró törzs közül i. sz. 240 körül emelkedett ki a Jamatai királyság, amely a szigetek területének jelentős részét meghódította. A mai császári család ennek az államnak uralkodóházára vezeti vissza családfáját. A 6. században Koreából Japánba is átterjedt a buddhizmus, amely nem váltotta fel a korábbi animista sintó vallást, hanem egymás mellett, egymással keveredve vannak jelen egészen a mai napig. A japán államszervezet és a tervszerűen kialakított fővárosok (794 után Kiotóban) kínai mintát követtek. A 8-12. század közötti Heian-korban a császár hatalma folyamatosan lehanyatlott és a harcos szamurájcsaládok kezébe tevődött át. A Minamoto és Taira családok harcából az előbbi került ki győztesen; vezetője, Minamoto no Joritomo sógunnak kiáltotta ki magát és formálisan a császár meghatalmazásával, ténylegesen teljesen önállóan uralkodott az országban. 1274-ben és 1281-ben a mongolok megpróbálták meghódítani Japánt, de visszaverték őket. A Minamoto-sógunok idejében elkezdődött egy feudális társadalom kialakulása, amelyben a politikai és katonai hatalom a központ helyett egyre inkább a helyi nagybirtokosokhoz, a daimjókhoz került át. A 15. század közepétől a 16. század végéig Japán egymással háborúzó kis államocskákra, családokra esett szét. Az államot Oda Nobunaga és utóda, Tojotomi Hidejosi egyesítette ismét. Utóbbi 1598-as halála után Tokugava Iejaszu szerezte meg a hatalmat és leszármazottjai, a Tokugava-sógunok egészen a 19. század közepéig kormányozták az országot. Ebben a korszakban szigorú kasztrendszert vezettek be a társadalomban és a külfölddel való kapcsolatokat a minimálisra korlátozták. Az elszigetelődésnek az 1853-54-es amerikai Perry-expedíció vetett véget, amely hadihajóival kikényszerítette a kereskedelmi kapcsolatok felvételét. A sógunátus bukásával Meidzsi császár és a mögötte álló oligarcha-csoport vette át az irányítást, akik európai mintára megkezdték az ország gyors modernizálását. Japán a 20. század elejére imperialista ipari országgá vált, amely még a cári Oroszországgal is sikerrel vette fel a versenyt. Az 1930-as évek elején a hadsereg ultranacionalista jobboldali vezetése kiszorította a kormányból a civil politikusokat és terjeszkedő, agresszív politikára váltott. 1937-ben háborúba keveredtek Kínával, 1941-ben pedig meglepetésszerű csapást mértek az Egyesült Államok csendes-óceáni flottájára. A második világháborúban a kezdeti sikerek ellenére a midwayi csata után Japán defenzívába szorult és elvesztette korábbi hódításait. Miután Hirosima és Nagaszaki városaira az amerikaiak atombombát dobtak, az ország kapitulált. Az amerikai megszállás során a japán politikai és gazdasági rendszer gyökeres reformon ment keresztül. Az új kormányzat lemondott a katonai megoldásokról és erőit a gazdasági fejlődésre összpontosította. A japán gazdaság rendkívül gyorsan növekedett és az 1960-as évek végére az USA után legerősebbé vált a világon. A fejlődés az 1990-es évek elején megtorpant és azóta stagnálás vagy gyenge növekedés jellemzi. 2011-ben rendkívül erős földrengés rázta meg Japán északkeleti részét és azt követő szökőár megrongálta a fukusimai atomerőművet. (hu)
- Japán történelme mintegy 40 ezer éve, az első emberek megérkezésével kezdődött. Az első ismert kultúra a zsinegdíszes agyagedényeiről elnevezett, 12-14 ezer éve megjelent Dzsómon-kultúra volt, amelyet egyes történészek az ajnu népcsoporttal azonosítanak. I. e. 1000-800 körül kezdett el terjedni az ázsiai kontinens felől a fémeszközöket alkalmazó, mezőgazdaságból élő Jajoi-kultúra, amely – Hokkaidó kivételével – hamarosan meghódította a Japán-szigeteket. A számos apró törzs közül i. sz. 240 körül emelkedett ki a Jamatai királyság, amely a szigetek területének jelentős részét meghódította. A mai császári család ennek az államnak uralkodóházára vezeti vissza családfáját. A 6. században Koreából Japánba is átterjedt a buddhizmus, amely nem váltotta fel a korábbi animista sintó vallást, hanem egymás mellett, egymással keveredve vannak jelen egészen a mai napig. A japán államszervezet és a tervszerűen kialakított fővárosok (794 után Kiotóban) kínai mintát követtek. A 8-12. század közötti Heian-korban a császár hatalma folyamatosan lehanyatlott és a harcos szamurájcsaládok kezébe tevődött át. A Minamoto és Taira családok harcából az előbbi került ki győztesen; vezetője, Minamoto no Joritomo sógunnak kiáltotta ki magát és formálisan a császár meghatalmazásával, ténylegesen teljesen önállóan uralkodott az országban. 1274-ben és 1281-ben a mongolok megpróbálták meghódítani Japánt, de visszaverték őket. A Minamoto-sógunok idejében elkezdődött egy feudális társadalom kialakulása, amelyben a politikai és katonai hatalom a központ helyett egyre inkább a helyi nagybirtokosokhoz, a daimjókhoz került át. A 15. század közepétől a 16. század végéig Japán egymással háborúzó kis államocskákra, családokra esett szét. Az államot Oda Nobunaga és utóda, Tojotomi Hidejosi egyesítette ismét. Utóbbi 1598-as halála után Tokugava Iejaszu szerezte meg a hatalmat és leszármazottjai, a Tokugava-sógunok egészen a 19. század közepéig kormányozták az országot. Ebben a korszakban szigorú kasztrendszert vezettek be a társadalomban és a külfölddel való kapcsolatokat a minimálisra korlátozták. Az elszigetelődésnek az 1853-54-es amerikai Perry-expedíció vetett véget, amely hadihajóival kikényszerítette a kereskedelmi kapcsolatok felvételét. A sógunátus bukásával Meidzsi császár és a mögötte álló oligarcha-csoport vette át az irányítást, akik európai mintára megkezdték az ország gyors modernizálását. Japán a 20. század elejére imperialista ipari országgá vált, amely még a cári Oroszországgal is sikerrel vette fel a versenyt. Az 1930-as évek elején a hadsereg ultranacionalista jobboldali vezetése kiszorította a kormányból a civil politikusokat és terjeszkedő, agresszív politikára váltott. 1937-ben háborúba keveredtek Kínával, 1941-ben pedig meglepetésszerű csapást mértek az Egyesült Államok csendes-óceáni flottájára. A második világháborúban a kezdeti sikerek ellenére a midwayi csata után Japán defenzívába szorult és elvesztette korábbi hódításait. Miután Hirosima és Nagaszaki városaira az amerikaiak atombombát dobtak, az ország kapitulált. Az amerikai megszállás során a japán politikai és gazdasági rendszer gyökeres reformon ment keresztül. Az új kormányzat lemondott a katonai megoldásokról és erőit a gazdasági fejlődésre összpontosította. A japán gazdaság rendkívül gyorsan növekedett és az 1960-as évek végére az USA után legerősebbé vált a világon. A fejlődés az 1990-es évek elején megtorpant és azóta stagnálás vagy gyenge növekedés jellemzi. 2011-ben rendkívül erős földrengés rázta meg Japán északkeleti részét és azt követő szökőár megrongálta a fukusimai atomerőművet. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 81833 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:authorlink
|
- Herbert P. Bix (hu)
- Herbert P. Bix (hu)
|
| prop-hu:chapter
|
- Class and Social Stratification (hu)
- The Postwar Japanese Economy (hu)
- The social and economic consequences of unification (hu)
- Class and Social Stratification (hu)
- The Postwar Japanese Economy (hu)
- The social and economic consequences of unification (hu)
|
| prop-hu:edition
|
- paperback (hu)
- paperback (hu)
|
| prop-hu:editorFirst
|
- John Whitney (hu)
- William M. (hu)
- John Whitney (hu)
- William M. (hu)
|
| prop-hu:editorLast
|
- Hall (hu)
- Tsutsui (hu)
- Hall (hu)
- Tsutsui (hu)
|
| prop-hu:editorlink
|
- William M. Tsutsui (hu)
- William Tsutsui (hu)
- William M. Tsutsui (hu)
- William Tsutsui (hu)
|
| prop-hu:first
|
- George (hu)
- Ian (hu)
- Mark (hu)
- Richard (hu)
- Bai (hu)
- Donald (hu)
- Lynn (hu)
- Conrad (hu)
- Janet (hu)
- Kenneth (hu)
- James L. (hu)
- Ann (hu)
- Bruce Loyd (hu)
- Hebert P. (hu)
- Junko (hu)
- Kazuhiko (hu)
- Keiji (hu)
- Louis G. (hu)
- Mikiso (hu)
- Neil Asher (hu)
- Nuria (hu)
- Osamu (hu)
- William Wayne (hu)
- George (hu)
- Ian (hu)
- Mark (hu)
- Richard (hu)
- Bai (hu)
- Donald (hu)
- Lynn (hu)
- Conrad (hu)
- Janet (hu)
- Kenneth (hu)
- James L. (hu)
- Ann (hu)
- Bruce Loyd (hu)
- Hebert P. (hu)
- Junko (hu)
- Kazuhiko (hu)
- Keiji (hu)
- Louis G. (hu)
- Mikiso (hu)
- Neil Asher (hu)
- Nuria (hu)
- Osamu (hu)
- William Wayne (hu)
|
| prop-hu:isbn
| |
| prop-hu:last
|
- Togo (hu)
- Frank (hu)
- Hunter (hu)
- Perez (hu)
- Keene (hu)
- Kumar (hu)
- Sanz (hu)
- Weston (hu)
- Sansom (hu)
- Totman (hu)
- Gao (hu)
- Imamura (hu)
- Batten (hu)
- Bix (hu)
- Farris (hu)
- Habu (hu)
- Hane (hu)
- Henshall (hu)
- Lauerman (hu)
- McClain (hu)
- Neary (hu)
- Schirokauer (hu)
- Silberman (hu)
- Sims (hu)
- Wakita (hu)
- Togo (hu)
- Frank (hu)
- Hunter (hu)
- Perez (hu)
- Keene (hu)
- Kumar (hu)
- Sanz (hu)
- Weston (hu)
- Sansom (hu)
- Totman (hu)
- Gao (hu)
- Imamura (hu)
- Batten (hu)
- Bix (hu)
- Farris (hu)
- Habu (hu)
- Hane (hu)
- Henshall (hu)
- Lauerman (hu)
- McClain (hu)
- Neary (hu)
- Schirokauer (hu)
- Silberman (hu)
- Sims (hu)
- Wakita (hu)
|
| prop-hu:location
|
- Boston (hu)
- London (hu)
- New York (hu)
- Berkeley (hu)
- New York, NY (hu)
- Cambridge, MA (hu)
- Cambridge, Massachusetts (hu)
- Westport, Connecticut (hu)
- Honolulu (hu)
- Stanford, CA (hu)
- Honolulu, HI (hu)
- Westport, CT (hu)
- Malden, MA (hu)
- Boulder, CO (hu)
- Boston (hu)
- London (hu)
- New York (hu)
- Berkeley (hu)
- New York, NY (hu)
- Cambridge, MA (hu)
- Cambridge, Massachusetts (hu)
- Westport, Connecticut (hu)
- Honolulu (hu)
- Stanford, CA (hu)
- Honolulu, HI (hu)
- Westport, CT (hu)
- Malden, MA (hu)
- Boulder, CO (hu)
|
| prop-hu:origYear
|
- 1984 (xsd:integer)
- 1993 (xsd:integer)
|
| prop-hu:pages
|
- 96 (xsd:integer)
- 299 (xsd:integer)
- 389 (xsd:integer)
|
| prop-hu:publisher
|
- UNESCO (hu)
- Brill (hu)
- Oxford University Press (hu)
- University of California Press (hu)
- Cambridge University Press (hu)
- John Wiley & Sons (hu)
- Random House (hu)
- Routledge (hu)
- Columbia University Press (hu)
- Stanford University Press (hu)
- Harper Collins (hu)
- Kodansha (hu)
- Palgrave (hu)
- Palgrave Macmillan (hu)
- University of Hawaii Press (hu)
- W. W. Norton & Company (hu)
- Blackwell Publishing (hu)
- Greenwood Press (hu)
- Harvard University Asia Center (hu)
- Westview Press (hu)
- Cambridge Press (hu)
- Wadsworth Cengage Learning (hu)
- UNESCO (hu)
- Brill (hu)
- Oxford University Press (hu)
- University of California Press (hu)
- Cambridge University Press (hu)
- John Wiley & Sons (hu)
- Random House (hu)
- Routledge (hu)
- Columbia University Press (hu)
- Stanford University Press (hu)
- Harper Collins (hu)
- Kodansha (hu)
- Palgrave (hu)
- Palgrave Macmillan (hu)
- University of Hawaii Press (hu)
- W. W. Norton & Company (hu)
- Blackwell Publishing (hu)
- Greenwood Press (hu)
- Harvard University Asia Center (hu)
- Westview Press (hu)
- Cambridge Press (hu)
- Wadsworth Cengage Learning (hu)
|
| prop-hu:ref
| |
| prop-hu:title
|
- A History of Japan (hu)
- The Cambridge History of Japan (hu)
- A History of Japanese Literature, Vol. 3: Dawn to the West – Japanese Literature of the Modern Era (hu)
- Giants of Japan: The Lives of Japan's Greatest Men and Women (hu)
- Japanese Political History since the Meiji Renovation, 1868–2000 (hu)
- Population, Disease, and Land in Early Japan, 645–900 (hu)
- To the Ends of Japan: Premodern Frontiers, Boundaries, and Interactions (hu)
- A Companion to Japanese History (hu)
- A History of Japan to 1334 (hu)
- A History of Japan: From Stone Age to Superpower (hu)
- Ancient Jomon of Japan (hu)
- Concise Dictionary of Modern Japanese History (hu)
- Downfall: The End of the Imperial Japanese Empire (hu)
- Hirohito and the Making of Modern Japan (hu)
- Japan to 1600: A Social and Economic History (hu)
- Japan: A Modern History (hu)
- Premodern Japan: A Historical Survey (hu)
- Science & Technology Almanac (hu)
- The History of Japan (hu)
- The Oxford Companion to Archaeology (hu)
- Prehistoric Japan: New Perspectives on Insular East Asia (hu)
- Japan's Foreign Policy 1945–2003: The Quest for a Proactive Policy (hu)
- A History of Japanese Literature, Vol. 1: Seeds in the Heart – Japanese Literature from Earliest Times to the Late Sixteenth Century (hu)
- A Brief History of Chinese and Japanese Civilizations (hu)
- Globalizing the Prehistory of Japan: Language, Genes and Civilisation (hu)
- Human origin sites and the World Heritage Convention in Asia (hu)
- A History of Japan (hu)
- The Cambridge History of Japan (hu)
- A History of Japanese Literature, Vol. 3: Dawn to the West – Japanese Literature of the Modern Era (hu)
- Giants of Japan: The Lives of Japan's Greatest Men and Women (hu)
- Japanese Political History since the Meiji Renovation, 1868–2000 (hu)
- Population, Disease, and Land in Early Japan, 645–900 (hu)
- To the Ends of Japan: Premodern Frontiers, Boundaries, and Interactions (hu)
- A Companion to Japanese History (hu)
- A History of Japan to 1334 (hu)
- A History of Japan: From Stone Age to Superpower (hu)
- Ancient Jomon of Japan (hu)
- Concise Dictionary of Modern Japanese History (hu)
- Downfall: The End of the Imperial Japanese Empire (hu)
- Hirohito and the Making of Modern Japan (hu)
- Japan to 1600: A Social and Economic History (hu)
- Japan: A Modern History (hu)
- Premodern Japan: A Historical Survey (hu)
- Science & Technology Almanac (hu)
- The History of Japan (hu)
- The Oxford Companion to Archaeology (hu)
- Prehistoric Japan: New Perspectives on Insular East Asia (hu)
- Japan's Foreign Policy 1945–2003: The Quest for a Proactive Policy (hu)
- A History of Japanese Literature, Vol. 1: Seeds in the Heart – Japanese Literature from Earliest Times to the Late Sixteenth Century (hu)
- A Brief History of Chinese and Japanese Civilizations (hu)
- Globalizing the Prehistory of Japan: Language, Genes and Civilisation (hu)
- Human origin sites and the World Heritage Convention in Asia (hu)
|
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:volume
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:year
|
- 1958 (xsd:integer)
- 1984 (xsd:integer)
- 1991 (xsd:integer)
- 1995 (xsd:integer)
- 1996 (xsd:integer)
- 1998 (xsd:integer)
- 1999 (xsd:integer)
- 2000 (xsd:integer)
- 2001 (xsd:integer)
- 2002 (xsd:integer)
- 2003 (xsd:integer)
- 2004 (xsd:integer)
- 2005 (xsd:integer)
- 2008 (xsd:integer)
- 2009 (xsd:integer)
- 2012 (xsd:integer)
- 2013 (xsd:integer)
- 2014 (xsd:integer)
|
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Japán történelme (hu)
- Japán történelme (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is foaf:primaryTopic
of | |
