| dbo:abstract
|
- A Jasza vagy Jassza (cirill mongol: Их Засаг, ih dzsaszak = "Nagy Törvény") a mongol szokásjogon alapuló, uralkodói akarattal egybeszerkesztett törvénykönyv. Dzsingisz kán nagy kódexének is hívják. Meghatározó törvénykönyv volt a nagykán és utódai birodalmában és annak, illetve az utódállamok megszűnése után is jelentős hatással volt az ázsiai jogfejlődésre. A mongolok nem ismerték az írást, ezért a Jaszát a meghódított najmanok egyik főembere, Sigi-Kutuku rögzítette írásba, amelyet először Dzsingisz Kán ismertetett Buharában. Nincs teljesen megbízható adat a Jasza tartalmáról, csak állítólagos összetevői vannak, amelyek különféle forrásokból származnak. Eredetiben nem őrződött meg, tartalma csak közvetetten vált ismertté a történelmi hagyományok révén. Ez a mű egyesítette a sztyeppe különféle törvényeit, és olyan törvények és rendeletek gyűjteményét fogalmazta meg, amelyek a Mongol Birodalomban az együttélést szabályozták. A törvény egyben meghatározta a vallási tolerancia iránti törekvéseket, szabályozta a nők (viszonylag magas) társadalmi helyzetét a mongolok körében, a háborúban való viselkedést és még az alkoholfogyasztást is. Ezenkívül olyan rendelkezéseket is tartalmazott, amelyek hagyományokat és szokásokat hoztak létre, például az állatok levágása és a folyóvizekben való mosás. Drasztikus büntetéseket szabtak ki a törvény megsértése esetén. A 36 paragrafusból tizenhárom rendelkezett a halálbüntetésről, ideértve a házasságtörést, a hazugságot, a hazaárulást és az ivóvíz szennyezését. Egyes esetekben megcsonkítást alkalmaztak. Pénzbírságot csak nagyon ritkán szabtak ki. A Jasza hosszú ideig képezte a mongol állami szervezet alapját. Később, bizonyos területeken, az iszlám törvények (saría) helyettesítették azt. Számos forrás sejtéseket ad az egykori törvény pontjairól. Ezek közül néhány:
* Minden (közrendű) ember egyenlő.
* Minden vallást egyenlő tiszteletben kell tartani.
* Tilos békét kötni olyan uralkodóval vagy néppel, amely nem hódolt be.
* Halálbüntetés terhe alatt tilos az ellenséget kifosztani, mielőtt arra a vezértől engedély nem érkezik.
* Megengedett az állatok vérének és belső részeinek elfogyasztása (ez korábban tiltott volt).
* Azon tisztviselők és vezetők, akik nem teljesítették a parancsot, vagy nem jelentek meg a kán hívásánál, halálra ítélendők.
* Minden férfinak szolgálnia kell a hadseregben, ritka kivételekkel.
* A harcosok (katonák) nem lehetnek húsz évnél fiatalabbak.
* Minden férfinak, aki nem megy háborúba, dolgoznia kell az államnak (jutalom nélkül) egy bizonyos ideig.
* A harcosok edzettségének megtartása érdekében minden télen nagy vadászatot kell tartani.
* Aki a szodómiában bűnös, halállal büntetendő.
* Aki szándékosan hazudik, annak meg kell halnia.
* A varázslók (boszorkányok) halálra ítélendők.
* Az ivóvizekbe történő vizelés halállal büntetendő.
* Tilos valaki jelenlétében enni, aki előtt nincs étel, anélkül, hogy sajátját megosztaná vele.
* Az idősek tisztelendők; a szegények támogatandók.
* Minden év elején minden embernek be kell mutatnia a lányát a kánnak, hogy közülük néhányat választhasson magának és gyermekeinek.
* A nőknek a háztartással kell foglalkozniuk. A férfiaknak vadászattal és háborúval kell foglalkozniuk.
* A nők elrablása, a szexuális zaklatás és a nők bántalmazása halállal büntetendő.
* A halálbüntetés terhe alatt tilos menedéket, ételt és ruhát adni az elszökött rabszolgáknak. Ha valaki szökött rabszolgát talál, azt vissza kell szolgáltatnia tulajdonosának. (hu)
- A Jasza vagy Jassza (cirill mongol: Их Засаг, ih dzsaszak = "Nagy Törvény") a mongol szokásjogon alapuló, uralkodói akarattal egybeszerkesztett törvénykönyv. Dzsingisz kán nagy kódexének is hívják. Meghatározó törvénykönyv volt a nagykán és utódai birodalmában és annak, illetve az utódállamok megszűnése után is jelentős hatással volt az ázsiai jogfejlődésre. A mongolok nem ismerték az írást, ezért a Jaszát a meghódított najmanok egyik főembere, Sigi-Kutuku rögzítette írásba, amelyet először Dzsingisz Kán ismertetett Buharában. Nincs teljesen megbízható adat a Jasza tartalmáról, csak állítólagos összetevői vannak, amelyek különféle forrásokból származnak. Eredetiben nem őrződött meg, tartalma csak közvetetten vált ismertté a történelmi hagyományok révén. Ez a mű egyesítette a sztyeppe különféle törvényeit, és olyan törvények és rendeletek gyűjteményét fogalmazta meg, amelyek a Mongol Birodalomban az együttélést szabályozták. A törvény egyben meghatározta a vallási tolerancia iránti törekvéseket, szabályozta a nők (viszonylag magas) társadalmi helyzetét a mongolok körében, a háborúban való viselkedést és még az alkoholfogyasztást is. Ezenkívül olyan rendelkezéseket is tartalmazott, amelyek hagyományokat és szokásokat hoztak létre, például az állatok levágása és a folyóvizekben való mosás. Drasztikus büntetéseket szabtak ki a törvény megsértése esetén. A 36 paragrafusból tizenhárom rendelkezett a halálbüntetésről, ideértve a házasságtörést, a hazugságot, a hazaárulást és az ivóvíz szennyezését. Egyes esetekben megcsonkítást alkalmaztak. Pénzbírságot csak nagyon ritkán szabtak ki. A Jasza hosszú ideig képezte a mongol állami szervezet alapját. Később, bizonyos területeken, az iszlám törvények (saría) helyettesítették azt. Számos forrás sejtéseket ad az egykori törvény pontjairól. Ezek közül néhány:
* Minden (közrendű) ember egyenlő.
* Minden vallást egyenlő tiszteletben kell tartani.
* Tilos békét kötni olyan uralkodóval vagy néppel, amely nem hódolt be.
* Halálbüntetés terhe alatt tilos az ellenséget kifosztani, mielőtt arra a vezértől engedély nem érkezik.
* Megengedett az állatok vérének és belső részeinek elfogyasztása (ez korábban tiltott volt).
* Azon tisztviselők és vezetők, akik nem teljesítették a parancsot, vagy nem jelentek meg a kán hívásánál, halálra ítélendők.
* Minden férfinak szolgálnia kell a hadseregben, ritka kivételekkel.
* A harcosok (katonák) nem lehetnek húsz évnél fiatalabbak.
* Minden férfinak, aki nem megy háborúba, dolgoznia kell az államnak (jutalom nélkül) egy bizonyos ideig.
* A harcosok edzettségének megtartása érdekében minden télen nagy vadászatot kell tartani.
* Aki a szodómiában bűnös, halállal büntetendő.
* Aki szándékosan hazudik, annak meg kell halnia.
* A varázslók (boszorkányok) halálra ítélendők.
* Az ivóvizekbe történő vizelés halállal büntetendő.
* Tilos valaki jelenlétében enni, aki előtt nincs étel, anélkül, hogy sajátját megosztaná vele.
* Az idősek tisztelendők; a szegények támogatandók.
* Minden év elején minden embernek be kell mutatnia a lányát a kánnak, hogy közülük néhányat választhasson magának és gyermekeinek.
* A nőknek a háztartással kell foglalkozniuk. A férfiaknak vadászattal és háborúval kell foglalkozniuk.
* A nők elrablása, a szexuális zaklatás és a nők bántalmazása halállal büntetendő.
* A halálbüntetés terhe alatt tilos menedéket, ételt és ruhát adni az elszökött rabszolgáknak. Ha valaki szökött rabszolgát talál, azt vissza kell szolgáltatnia tulajdonosának. (hu)
|
