| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Jeronim de Rada, olaszul Girolamo de Rada ((wd), 1814. november 29. – San Demetrio Corone, 1903. február 28.) arberes (olaszországi albán) költő, publicista, folklorista, pedagógus. A 19. század második felében az olaszországi albánok közművelődési és társadalmi életének meghatározó alakja, akinek hatása az anyaországi albánok önállósági törekvéseire is jelentős volt. Jogi tanulmányait követően tanári pályára lépett, de életét alapvetően az arberes népköltészet gyűjtésének, monumentális költői művei megírásának szentelte. Az 1836-ban megjelent Milosao énekei bizonyult munkássága egyik legmaradandóbb darabjának, amelynek megjelenése egyúttal az albán nemzeti mozgalom, a (wd) és a romantikus albán irodalom nyitányát is jelentette. Életművének másik két jelentős darabja, epikus költeménye a Serafina Topia históriás énekei (1839) és A szerencsétlen Szkander bég (1872). Művei nem pusztán költői munkák és nem is elsősorban költészeti értéküknél fogva jelentősek, hanem azért, mert de Rada az albán nemzeti egység politikai vízióját tette meg művei fő mondandójává. Főként olasz, kisebbrészt albán nyelvű publicisztikai munkásságával az elkövetkező évtizedek albán politikai törekvéseinek egyik programadó teoretikusa volt, emellett jelentősen hozzájárult az albán történelem és kultúra iránti európai érdeklődés kibontakozásához is. Nevéhez fűződik az egyik legteljesebb arberes népköltészeti antológia kiadása (1866), valamint az első, albán nyelven is publikáló folyóirat, a néhány hónapig megjelent L’Albanese d’Italia (’Itáliai Albánok’) alapítása és szerkesztése (1848). (hu)
- Jeronim de Rada, olaszul Girolamo de Rada ((wd), 1814. november 29. – San Demetrio Corone, 1903. február 28.) arberes (olaszországi albán) költő, publicista, folklorista, pedagógus. A 19. század második felében az olaszországi albánok közművelődési és társadalmi életének meghatározó alakja, akinek hatása az anyaországi albánok önállósági törekvéseire is jelentős volt. Jogi tanulmányait követően tanári pályára lépett, de életét alapvetően az arberes népköltészet gyűjtésének, monumentális költői művei megírásának szentelte. Az 1836-ban megjelent Milosao énekei bizonyult munkássága egyik legmaradandóbb darabjának, amelynek megjelenése egyúttal az albán nemzeti mozgalom, a (wd) és a romantikus albán irodalom nyitányát is jelentette. Életművének másik két jelentős darabja, epikus költeménye a Serafina Topia históriás énekei (1839) és A szerencsétlen Szkander bég (1872). Művei nem pusztán költői munkák és nem is elsősorban költészeti értéküknél fogva jelentősek, hanem azért, mert de Rada az albán nemzeti egység politikai vízióját tette meg művei fő mondandójává. Főként olasz, kisebbrészt albán nyelvű publicisztikai munkásságával az elkövetkező évtizedek albán politikai törekvéseinek egyik programadó teoretikusa volt, emellett jelentősen hozzájárult az albán történelem és kultúra iránti európai érdeklődés kibontakozásához is. Nevéhez fűződik az egyik legteljesebb arberes népköltészeti antológia kiadása (1866), valamint az első, albán nyelven is publikáló folyóirat, a néhány hónapig megjelent L’Albanese d’Italia (’Itáliai Albánok’) alapítása és szerkesztése (1848). (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 24082 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:ann
|
- 1836 (xsd:integer)
- 1839 (xsd:integer)
- 1843 (xsd:integer)
- 1847 (xsd:integer)
- 1861 (xsd:integer)
- 1864 (xsd:integer)
- 1866 (xsd:integer)
- 1872 (xsd:integer)
- 1882 (xsd:integer)
- 1894 (xsd:integer)
- 1896 (xsd:integer)
- 1898 (xsd:integer)
- 1980 (xsd:integer)
- 1984 (xsd:integer)
- 1986 (xsd:integer)
|
| prop-hu:ass
|
- Hrsg. von Klaus Beitl (hu)
- Összeáll. Viorica Moisuc és Ion Calafeteanu; ford. Károlyi Dénes (hu)
- Hrsg. von Klaus Beitl (hu)
- Összeáll. Viorica Moisuc és Ion Calafeteanu; ford. Károlyi Dénes (hu)
|
| prop-hu:aut
|
- Koço Bihiku (hu)
- Koço Bihiku (hu)
|
| prop-hu:cap
|
- Albánia (hu)
- Bibliographischer Überblick über Forschung und Studium der albanischen Volkskultur (hu)
- Albánia (hu)
- Bibliographischer Überblick über Forschung und Studium der albanischen Volkskultur (hu)
|
| prop-hu:capaut
|
- Gelsu Maksutovici (hu)
- Ali Dhrimo (hu)
- Gelsu Maksutovici (hu)
- Ali Dhrimo (hu)
|
| prop-hu:loc
|
- Bukarest (hu)
- Tirana (hu)
- Napoli (hu)
- Kittsee (hu)
- Corigliano Calabro (hu)
- Cosenza; Napoli: Gennaro & Morano (hu)
- Bukarest (hu)
- Tirana (hu)
- Napoli (hu)
- Kittsee (hu)
- Corigliano Calabro (hu)
- Cosenza; Napoli: Gennaro & Morano (hu)
|
| prop-hu:pag
| |
| prop-hu:red
|
- 8 (xsd:integer)
- Kriterion (hu)
- Österreischische Museum für Volkskunde (hu)
- Tipografia Guttenberg (hu)
- Boeziana (hu)
- Di Gennaro & Morano (hu)
- Domenico Capasso (hu)
- Federigo Bencini (hu)
- Morano (hu)
- Popolano (hu)
- Stamperia dell’Industria (hu)
- Tipografia Albanese (hu)
|
| prop-hu:szakma
|
- pedagógus (hu)
- publicista (hu)
- költő (hu)
- folklorista (hu)
- pedagógus (hu)
- publicista (hu)
- költő (hu)
- folklorista (hu)
|
| prop-hu:tit
|
- Histoire de la littérature albanaise (hu)
- Albanien-Syposion 1984 (hu)
- A független és egységes nemzeti államok kialakulása Közép- és Délkelet-Európában (hu)
- Canti di Milosao, figlio del despota di Scutari (hu)
- Poesie albanesi del secolo XV.: Canti di Milosao, figlio del despota di Scutari (hu)
- Antologia albanese tradotta fedelmente in italiano: Appendice alla grammatica (hu)
- Autobiologia I–IV. (hu)
- Caratteri e grammatica della lingua albanese (hu)
- Principii di estetica (hu)
- Scanderbeccu i pa faan: Storie del secolo XV (hu)
- Canti di Serafina Thopia, principessa di Zadrina nel secolo XV (hu)
- Antichità della nazione albanese e sua affinità con gli Elleni e i Latini (hu)
- Canti storici albanesi di Serafina Thopia, moglie del principe Nicola Ducagino (hu)
- Uno specchio d’umano transito: Vita di Serafina Thopia, Principessa di Ducagino (hu)
- Rapsodie d’un poema albanese raccolte nelle colonie del Napoletano (hu)
- Quanto di libertà ed oftimo vivere sia nello stato rappresentativo (hu)
- Histoire de la littérature albanaise (hu)
- Albanien-Syposion 1984 (hu)
- A független és egységes nemzeti államok kialakulása Közép- és Délkelet-Európában (hu)
- Canti di Milosao, figlio del despota di Scutari (hu)
- Poesie albanesi del secolo XV.: Canti di Milosao, figlio del despota di Scutari (hu)
- Antologia albanese tradotta fedelmente in italiano: Appendice alla grammatica (hu)
- Autobiologia I–IV. (hu)
- Caratteri e grammatica della lingua albanese (hu)
- Principii di estetica (hu)
- Scanderbeccu i pa faan: Storie del secolo XV (hu)
- Canti di Serafina Thopia, principessa di Zadrina nel secolo XV (hu)
- Antichità della nazione albanese e sua affinità con gli Elleni e i Latini (hu)
- Canti storici albanesi di Serafina Thopia, moglie del principe Nicola Ducagino (hu)
- Uno specchio d’umano transito: Vita di Serafina Thopia, Principessa di Ducagino (hu)
- Rapsodie d’un poema albanese raccolte nelle colonie del Napoletano (hu)
- Quanto di libertà ed oftimo vivere sia nello stato rappresentativo (hu)
|
| prop-hu:típus
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:label
|
- Jeronim de Rada (hu)
- Jeronim de Rada (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is prop-hu:szerző
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
