| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Jeruzsálem (héberül: ירושלים [jeruʃaˈlajim]; bibliai héber: ירושלם arabul: القدس [alˈqʊds]; ógörögül: Ἱερουσαλήμ/Ἱεροσόλυμα Hieruszalém/Hieroszolüma; latinul: Hierosolyma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között. Izrael és a Palesztin Állam fővárosa, mindazonáltal nemzetközileg ezen igények egyike sem elismert széles körben. A világ egyik legősibb városa; a város mellett (Motza) egy 9000 éves, jelentős település romjaira bukkantak, majd a Dávid városa néven ismert városrész a Kr. e. 4. évezredben népesült be. Az ókori mezopotámiai ékírásos táblákon Urusalima néven említették. A Kr. e. 8. században a Júdai Királyság vallási és közigazgatási központjává fejlődött. Hosszú történelme során legalább kétszer lerombolták, és számos alkalommal cserélt gazdát. 1538-ban, Nagy Szulejmán alatt városfalakkal vették körül, melyek kijelölik az Óvárost. A modern Jeruzsálem messze túlnőtt a városfalakon. Jeruzsálemet az ábrahámi vallások – a judaizmus, a kereszténység és az iszlám – mindegyike szent városként tartja számon. A Biblia szerint Dávid király foglalta el, és tette az Egységes Izraeli Királyság fővárosává, majd Salamon felépíttette az Első templomot. A „szent város” jelzőt valószínűleg a fogság utáni időszakban kapta. A kereszténység számára a Septuaginta őrizte meg a város szentségét, amit az Újszövetség beszámolója Jézus kereszthaláláról tovább erősített. A szunnita iszlám számára Jeruzsálem a harmadik legszentebb hely Mekka és Medina után; kezdetben ez volt az imairány (kibla), és a Korán szerint Mohamed próféta innen járta meg egy éjjel a Mennyországot. Mindennek megfelelően a mindössze 0,9 km² kiterjedésű Óváros számos szent helyet foglal magába, így a Templom-hegyet a Siratófallal, a Sziklamecsettel és az Al-Aksza-mecsettel, valamint a Szent Sír-templomot. Napjainkban Jeruzsálem az egyik kulcspontja. Az 1948-as első arab–izraeli háborúban Izrael, (az Óvárossal együtt) pedig Jordánia foglalta el és később annektálta. Az 1967-es hatnapos háborúban Izrael Kelet-Jeruzsálemet is elfoglalta, és a környező területekkel együtt Jeruzsálemhez csatolta. Izrael egyik , az 1980-as szerint Jeruzsálem az ország osztatlan fővárosa. Az izraeli kormányzat minden ága itt működik, beleértve a Kneszetet, a miniszterelnök és az elnök rezidenciáját, valamint a Legfelsőbb Bíróságot. A nemzetközi közösség ugyanakkor nem ismeri el az annexiót, és Kelet-Jeruzsálemet Izrael által megszállt palesztin területnek tekinti. (hu)
- Jeruzsálem (héberül: ירושלים [jeruʃaˈlajim]; bibliai héber: ירושלם arabul: القدس [alˈqʊds]; ógörögül: Ἱερουσαλήμ/Ἱεροσόλυμα Hieruszalém/Hieroszolüma; latinul: Hierosolyma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között. Izrael és a Palesztin Állam fővárosa, mindazonáltal nemzetközileg ezen igények egyike sem elismert széles körben. A világ egyik legősibb városa; a város mellett (Motza) egy 9000 éves, jelentős település romjaira bukkantak, majd a Dávid városa néven ismert városrész a Kr. e. 4. évezredben népesült be. Az ókori mezopotámiai ékírásos táblákon Urusalima néven említették. A Kr. e. 8. században a Júdai Királyság vallási és közigazgatási központjává fejlődött. Hosszú történelme során legalább kétszer lerombolták, és számos alkalommal cserélt gazdát. 1538-ban, Nagy Szulejmán alatt városfalakkal vették körül, melyek kijelölik az Óvárost. A modern Jeruzsálem messze túlnőtt a városfalakon. Jeruzsálemet az ábrahámi vallások – a judaizmus, a kereszténység és az iszlám – mindegyike szent városként tartja számon. A Biblia szerint Dávid király foglalta el, és tette az Egységes Izraeli Királyság fővárosává, majd Salamon felépíttette az Első templomot. A „szent város” jelzőt valószínűleg a fogság utáni időszakban kapta. A kereszténység számára a Septuaginta őrizte meg a város szentségét, amit az Újszövetség beszámolója Jézus kereszthaláláról tovább erősített. A szunnita iszlám számára Jeruzsálem a harmadik legszentebb hely Mekka és Medina után; kezdetben ez volt az imairány (kibla), és a Korán szerint Mohamed próféta innen járta meg egy éjjel a Mennyországot. Mindennek megfelelően a mindössze 0,9 km² kiterjedésű Óváros számos szent helyet foglal magába, így a Templom-hegyet a Siratófallal, a Sziklamecsettel és az Al-Aksza-mecsettel, valamint a Szent Sír-templomot. Napjainkban Jeruzsálem az egyik kulcspontja. Az 1948-as első arab–izraeli háborúban Izrael, (az Óvárossal együtt) pedig Jordánia foglalta el és később annektálta. Az 1967-es hatnapos háborúban Izrael Kelet-Jeruzsálemet is elfoglalta, és a környező területekkel együtt Jeruzsálemhez csatolta. Izrael egyik , az 1980-as szerint Jeruzsálem az ország osztatlan fővárosa. Az izraeli kormányzat minden ága itt működik, beleértve a Kneszetet, a miniszterelnök és az elnök rezidenciáját, valamint a Legfelsőbb Bíróságot. A nemzetközi közösség ugyanakkor nem ismeri el az annexiót, és Kelet-Jeruzsálemet Izrael által megszállt palesztin területnek tekinti. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 46152 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:alcím
|
- Ein Lesebuch (hu)
- die Heilige Stadt aus interdisziplinärer Sicht (hu)
- Ein Lesebuch (hu)
- die Heilige Stadt aus interdisziplinärer Sicht (hu)
|
| prop-hu:aprMax
| |
| prop-hu:aprMin
| |
| prop-hu:aprNapos
| |
| prop-hu:aprÁtl
| |
| prop-hu:aprÁtlCsapadék
| |
| prop-hu:aprÁtlMax
| |
| prop-hu:aprÁtlMin
| |
| prop-hu:arabNeve
| |
| prop-hu:augMax
| |
| prop-hu:augMin
| |
| prop-hu:augNapos
| |
| prop-hu:augÁtl
| |
| prop-hu:augÁtlCsapadék
| |
| prop-hu:augÁtlMax
| |
| prop-hu:augÁtlMin
| |
| prop-hu:cím
|
- A keresztes hadjáratok története (hu)
- Keresztes hadjáratok (hu)
- A Jeruzsálemi Latin Királyság (hu)
- A zsidó háború (hu)
- A zsidók története (hu)
- Jerusalem. 4000 Jahre Kampf um eine heilige Stadt (hu)
- Jerusalem. Die Biographie (hu)
- Jerusalem: City of Longing (hu)
- Jerusalem: Die heilige Stadt (hu)
- Jerusalem: ein historisch-politischer Stadtführer (hu)
- Jeruzsálem. Egy város életrajza (hu)
- Neues Bibellexikon Band II H-N (hu)
- Jerusalem im Widerstreit politischer und religiöser Interessen (hu)
- Róma története (hu)
- Magyarország és a keresztes háborúk: lovagrendek és emlékeik (hu)
- A keresztes hadjáratok története (hu)
- Keresztes hadjáratok (hu)
- A Jeruzsálemi Latin Királyság (hu)
- A zsidó háború (hu)
- A zsidók története (hu)
- Jerusalem. 4000 Jahre Kampf um eine heilige Stadt (hu)
- Jerusalem. Die Biographie (hu)
- Jerusalem: City of Longing (hu)
- Jerusalem: Die heilige Stadt (hu)
- Jerusalem: ein historisch-politischer Stadtführer (hu)
- Jeruzsálem. Egy város életrajza (hu)
- Neues Bibellexikon Band II H-N (hu)
- Jerusalem im Widerstreit politischer und religiöser Interessen (hu)
- Róma története (hu)
- Magyarország és a keresztes háborúk: lovagrendek és emlékeik (hu)
|
| prop-hu:címer
|
- Emblem of Jerusalem.svg (hu)
- Emblem of Jerusalem.svg (hu)
|
| prop-hu:decMax
| |
| prop-hu:decMin
| |
| prop-hu:decNapos
| |
| prop-hu:decÁtl
| |
| prop-hu:decÁtlCsapadék
| |
| prop-hu:decÁtlMax
| |
| prop-hu:decÁtlMin
| |
| prop-hu:febMax
| |
| prop-hu:febMin
| |
| prop-hu:febNapos
| |
| prop-hu:febÁtl
| |
| prop-hu:febÁtlCsapadék
| |
| prop-hu:febÁtlMax
| |
| prop-hu:febÁtlMin
| |
| prop-hu:fejezetcím
|
- Art. Jerusalem (hu)
- Art. Jerusalem (hu)
|
| prop-hu:fejezetszerző
|
- Max Küchler (hu)
- Max Küchler (hu)
|
| prop-hu:forrás
| |
| prop-hu:hely
| |
| prop-hu:hosszúságiFok
| |
| prop-hu:hosszúságiÍvperc
| |
| prop-hu:héberNeve
|
- ירושלים (hu)
- ירושלים (hu)
|
| prop-hu:igazítás
| |
| prop-hu:irány
|
- vízszintes (hu)
- vízszintes (hu)
|
| prop-hu:isbn
|
- 0 (xsd:integer)
- 3 (xsd:integer)
- 963 (xsd:integer)
- 978 (xsd:integer)
- 9783423107389 (xsd:decimal)
- 9783631510575 (xsd:decimal)
- 9789633893470 (xsd:decimal)
- 9789639580640 (xsd:decimal)
- 0978-03-10 (xsd:date)
|
| prop-hu:janMax
| |
| prop-hu:janMin
| |
| prop-hu:janNapos
| |
| prop-hu:janÁtl
| |
| prop-hu:janÁtlCsapadék
| |
| prop-hu:janÁtlMax
| |
| prop-hu:janÁtlMin
| |
| prop-hu:julMax
| |
| prop-hu:julMin
| |
| prop-hu:julNapos
| |
| prop-hu:julÁtl
| |
| prop-hu:julÁtlCsapadék
| |
| prop-hu:julÁtlMax
| |
| prop-hu:julÁtlMin
| |
| prop-hu:junMax
| |
| prop-hu:junMin
| |
| prop-hu:junNapos
| |
| prop-hu:junÁtl
| |
| prop-hu:junÁtlCsapadék
| |
| prop-hu:junÁtlMax
| |
| prop-hu:junÁtlMin
| |
| prop-hu:kiadó
|
- Európa Könyvkiadó (hu)
- Harvard University Press (hu)
- Osiris Kiadó (hu)
- Alexandra (hu)
- Gondolat Kiadó (hu)
- Attraktor (hu)
- S. Fischer Verlag (hu)
- Agapé (hu)
- Benziger (hu)
- Bundeszentrale für Politische Bildung (hu)
- Dt. Taschenbuch-Verlag (hu)
- Herder (hu)
- Peter Lang Verlag (hu)
- Európa Könyvkiadó (hu)
- Harvard University Press (hu)
- Osiris Kiadó (hu)
- Alexandra (hu)
- Gondolat Kiadó (hu)
- Attraktor (hu)
- S. Fischer Verlag (hu)
- Agapé (hu)
- Benziger (hu)
- Bundeszentrale für Politische Bildung (hu)
- Dt. Taschenbuch-Verlag (hu)
- Herder (hu)
- Peter Lang Verlag (hu)
|
| prop-hu:kép
|
- Israel-2013-Aerial-Jerusalem-Temple Mount-Temple Mount .jpg (hu)
- Jerusalem infobox image.JPG (hu)
- The_Church_of_the_Holy_Sepulchre-Jerusalem.JPG (hu)
- Westernwall2.jpg (hu)
- Palestine-2013-Jerusalem-Temple Mount-Al-Aqsa Mosque .jpg (hu)
- Israel-2013-Aerial-Jerusalem-Temple Mount-Temple Mount .jpg (hu)
- Jerusalem infobox image.JPG (hu)
- The_Church_of_the_Holy_Sepulchre-Jerusalem.JPG (hu)
- Westernwall2.jpg (hu)
- Palestine-2013-Jerusalem-Temple Mount-Al-Aqsa Mosque .jpg (hu)
|
| prop-hu:körzet
|
- Jeruzsálem (hu)
- Jeruzsálem (hu)
|
| prop-hu:közreműködők
|
- szerk. Laszlovszky József, Majorossy Judit, Zsengelér József (hu)
- ford. Révay József (hu)
- szerk. Manfred Görg, Bernhard Lang (hu)
- szerk. Tilman Seidensticker (hu)
- szerk. Laszlovszky József, Majorossy Judit, Zsengelér József (hu)
- ford. Révay József (hu)
- szerk. Manfred Görg, Bernhard Lang (hu)
- szerk. Tilman Seidensticker (hu)
|
| prop-hu:majMax
| |
| prop-hu:majMin
| |
| prop-hu:majNapos
| |
| prop-hu:majÁtl
| |
| prop-hu:majÁtlCsapadék
| |
| prop-hu:majÁtlMax
| |
| prop-hu:majÁtlMin
| |
| prop-hu:marMax
| |
| prop-hu:marMin
| |
| prop-hu:marNapos
| |
| prop-hu:marÁtl
| |
| prop-hu:marÁtlCsapadék
| |
| prop-hu:marÁtlMax
| |
| prop-hu:marÁtlMin
| |
| prop-hu:novMax
| |
| prop-hu:novMin
| |
| prop-hu:novNapos
| |
| prop-hu:novÁtl
| |
| prop-hu:novÁtlCsapadék
| |
| prop-hu:novÁtlMax
| |
| prop-hu:novÁtlMin
| |
| prop-hu:nyelvkód
|
- en (hu)
- de (hu)
- en (hu)
- de (hu)
|
| prop-hu:népsűrűség
| |
| prop-hu:név
|
- Jeruzsálem (hu)
- Jeruzsálem (hu)
|
| prop-hu:oktMax
| |
| prop-hu:oktMin
| |
| prop-hu:oktNapos
| |
| prop-hu:oktÁtl
| |
| prop-hu:oktÁtlCsapadék
| |
| prop-hu:oktÁtlMax
| |
| prop-hu:oktÁtlMin
| |
| prop-hu:polgármester
|
- Moshe Lion (hu)
- Zaki al-Ghul (hu)
- Moshe Lion (hu)
- Zaki al-Ghul (hu)
|
| prop-hu:rang
|
- főváros (hu)
- főváros (hu)
|
| prop-hu:sepMax
| |
| prop-hu:sepMin
| |
| prop-hu:sepNapos
| |
| prop-hu:sepÁtl
| |
| prop-hu:sepÁtlCsapadék
| |
| prop-hu:sepÁtlMax
| |
| prop-hu:sepÁtlMin
| |
| prop-hu:szerző
| |
| prop-hu:szélesség
| |
| prop-hu:szélességiFok
| |
| prop-hu:szélességiÍvperc
| |
| prop-hu:szöveg
|
- A Templom-hegy, középen a Sziklamecsettel (hu)
- Siratófal, amelyet Kotel néven ismernek (hu)
- Al-Aksza-mecset, ahol a muszlimok szerint Mohamed az égbe emelkedett (hu)
- Szent Sír-templom, sokak hite szerint Jézus megfeszítésének helyén épült (hu)
- A Templom-hegy, középen a Sziklamecsettel (hu)
- Siratófal, amelyet Kotel néven ismernek (hu)
- Al-Aksza-mecset, ahol a muszlimok szerint Mohamed az égbe emelkedett (hu)
- Szent Sír-templom, sokak hite szerint Jézus megfeszítésének helyén épült (hu)
|
| prop-hu:tengerszintFelettiMagasság
| |
| prop-hu:weboldal
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:zászló
|
- Flag of Jerusalem.svgborder (hu)
- Flag of Jerusalem.svgborder (hu)
|
| prop-hu:év
|
- 1964 (xsd:integer)
- 1980 (xsd:integer)
- 1991 (xsd:integer)
- 1993 (xsd:integer)
- 1994 (xsd:integer)
- 1995 (xsd:integer)
- 2002 (xsd:integer)
- 2004 (xsd:integer)
- 2006 (xsd:integer)
- 2008 (xsd:integer)
- 2009 (xsd:integer)
- 2011 (xsd:integer)
- 2014 (xsd:integer)
|
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Jeruzsálem (hu)
- Jeruzsálem (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:birthPlace
of | |
| is dbo:capital
of | |
| is dbo:city
of | |
| is dbo:deathPlace
of | |
| is dbo:homeStadium
of | |
| is dbo:location
of | |
| is dbo:placeOfBurial
of | |
| is dbo:position
of | |
| is dbo:residence
of | |
| is dbo:state
of | |
| is dbo:territory
of | |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is prop-hu:cím
of | |
| is prop-hu:egykoriHelyek
of | |
| is prop-hu:elhelyezkedése
of | |
| is prop-hu:felirat
of | |
| is prop-hu:főváros
of | |
| is prop-hu:halálHelye
of | |
| is prop-hu:halálozásiHely
of | |
| is prop-hu:halálozásiVáros
of | |
| is prop-hu:hely
of | |
| is prop-hu:helyszín
of | |
| is prop-hu:koronázásHelye
of | |
| is prop-hu:lakóhely
of | |
| is prop-hu:nyughelye
of | |
| is prop-hu:név
of | |
| is prop-hu:stadion
of | |
| is prop-hu:születésHelye
of | |
| is prop-hu:születésiHely
of | |
| is prop-hu:születésiVáros
of | |
| is prop-hu:sírhely
of | |
| is prop-hu:város
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
