| dbo:abstract
|
- Kisjeszeni Jeszenszky Károly Sándor (Lucfalva, 1887. május 16. – Salgótarján, 1923. április 14.) evangélikus lelkész, tábori lelkész, városi képviselőtestületi tag, a tagja, a „Mátravidék” című lap tulajdonosa és főszerkesztője. A Turóc vármegyei kisjeszeni Jeszenszky család sarja. Édesapja kasznár (gazdatiszt) volt a Prónay család Nógrád vármegyei birtokain. Három lánytestvére: Hilda (1889, óvónő), Margit ˙(1893, tanítónő) és Ilona (1898, óvónő). Elemi iskolát magánúton végezte. Középiskolai tanulmányait a selmecbányai Evangélikus Főgimnáziumban végezte. 1905-ben kitűnő eredménnyel érettségizett. Teológiai tanulmányait Pozsonyban és Jénában végezte. Ezután segédlelkészként egy évet Szentesen szolgált, majd 1912-től haláláig salgótarjáni lelkész. Közben az első világháborúban - először mint tartalékos evangélikus segédlelkész, majd mint tábori lelkész - a magyar királyi besztercebányai 16. honvéd gyalogezred állományában szolgált a keleti fronton (1915-1918): Bielitzben, Rzeszówban Lublinban és Cholmban. Magyar, szlovák, német nyelven prédikált, és a járványkórház betegeinek lelki gondozását végezte. Helytállásáért kétszer tüntették ki. Megkapta az Érdemkereszt lelkészek számára II. osztály fehár-vörös szalagon (1916), és a Koronás Arany Érdemkereszt hadiszalagon (1918) kitüntetést. 1920-ban beválasztották a Salgótarján várossá alakulását előkészítő képviselőtestületbe. Tagja volt a is. 1922-ben Salgótarjánban politikai hetilapot indított „Mátravidék” címmel, melynek haláláig tulajdonosa és főszerkesztője is volt. (hu)
- Kisjeszeni Jeszenszky Károly Sándor (Lucfalva, 1887. május 16. – Salgótarján, 1923. április 14.) evangélikus lelkész, tábori lelkész, városi képviselőtestületi tag, a tagja, a „Mátravidék” című lap tulajdonosa és főszerkesztője. A Turóc vármegyei kisjeszeni Jeszenszky család sarja. Édesapja kasznár (gazdatiszt) volt a Prónay család Nógrád vármegyei birtokain. Három lánytestvére: Hilda (1889, óvónő), Margit ˙(1893, tanítónő) és Ilona (1898, óvónő). Elemi iskolát magánúton végezte. Középiskolai tanulmányait a selmecbányai Evangélikus Főgimnáziumban végezte. 1905-ben kitűnő eredménnyel érettségizett. Teológiai tanulmányait Pozsonyban és Jénában végezte. Ezután segédlelkészként egy évet Szentesen szolgált, majd 1912-től haláláig salgótarjáni lelkész. Közben az első világháborúban - először mint tartalékos evangélikus segédlelkész, majd mint tábori lelkész - a magyar királyi besztercebányai 16. honvéd gyalogezred állományában szolgált a keleti fronton (1915-1918): Bielitzben, Rzeszówban Lublinban és Cholmban. Magyar, szlovák, német nyelven prédikált, és a járványkórház betegeinek lelki gondozását végezte. Helytállásáért kétszer tüntették ki. Megkapta az Érdemkereszt lelkészek számára II. osztály fehár-vörös szalagon (1916), és a Koronás Arany Érdemkereszt hadiszalagon (1918) kitüntetést. 1920-ban beválasztották a Salgótarján várossá alakulását előkészítő képviselőtestületbe. Tagja volt a is. 1922-ben Salgótarjánban politikai hetilapot indított „Mátravidék” címmel, melynek haláláig tulajdonosa és főszerkesztője is volt. (hu)
|
