| dbo:abstract
|
- Jevons-szám egy konkrét (állandó) pozitív egész szám megnevezése, mégpedig a következőé: 8 616 460 799 Ezt a tízjegyű számot William Stanley Jevons említette először 1873-ban megjelent, The Principles of Science: A Treatise on Logic and Scientific Method (A tudomány alapelvei: Értekezés a logikai és tudományos módszerről) c. könyvében, mint egy példát arra a jelenségre, hogy bizonyos (aritmetikai) műveletek egyszerűen végrehajthatóak, ám megfordításuk nagyon nehéz, időigényes. Például a fenti számról akkor már tudták, hogy legalább két prím szorzata (azaz hogy nem prím); de a prímfelbontást reménytelennek látták a matematikusok. 1966-ban, tehát körülbelül száz év múlva amerikai matematikus egyszerűbb (56 kézzel, gép nélkül végrehajtható „számolási lépésben”) algoritmust adott a szám prímfelbontására, eszerint 8 616 460 799 = 96 079 · 89 681. Természetesen ma már, a nagy teljesítményű szuperszámítógépek korában nem nehéz ezt a faktorizációt pillanatok alatt elvégezni. Azonban lehet mondani nagyobb számokat, melyekkel ezek sem boldogulnak, azaz a Jevons által említett probléma még mindig aktuális. Ezen a tényen alapul például az RSA-eljárás néven ismert rejtjelezési módszer. (hu)
- Jevons-szám egy konkrét (állandó) pozitív egész szám megnevezése, mégpedig a következőé: 8 616 460 799 Ezt a tízjegyű számot William Stanley Jevons említette először 1873-ban megjelent, The Principles of Science: A Treatise on Logic and Scientific Method (A tudomány alapelvei: Értekezés a logikai és tudományos módszerről) c. könyvében, mint egy példát arra a jelenségre, hogy bizonyos (aritmetikai) műveletek egyszerűen végrehajthatóak, ám megfordításuk nagyon nehéz, időigényes. Például a fenti számról akkor már tudták, hogy legalább két prím szorzata (azaz hogy nem prím); de a prímfelbontást reménytelennek látták a matematikusok. 1966-ban, tehát körülbelül száz év múlva amerikai matematikus egyszerűbb (56 kézzel, gép nélkül végrehajtható „számolási lépésben”) algoritmust adott a szám prímfelbontására, eszerint 8 616 460 799 = 96 079 · 89 681. Természetesen ma már, a nagy teljesítményű szuperszámítógépek korában nem nehéz ezt a faktorizációt pillanatok alatt elvégezni. Azonban lehet mondani nagyobb számokat, melyekkel ezek sem boldogulnak, azaz a Jevons által említett probléma még mindig aktuális. Ezen a tényen alapul például az RSA-eljárás néven ismert rejtjelezési módszer. (hu)
|
