| dbo:abstract
|
- A Mikojan-Gurjevics Je–8 volt, melyet a MiG–21 továbbfejlesztésével, annak leváltására (eredetileg MiG–23 néven) építettek az 1960-as évekre a Szovjetunióban. A hajtómű a törzs elejéről áthelyezték az orr alá, így oda nagyobb rádiólokátort építhettek, mely alkalmas volt a nagyobb hatótávolságú légiharc-rakéták kiszolgálására is. Az orr-rész két oldalára, a vonala előtt, egy kacsaszárnyat szeretek fel (a MiG–21-es vízszintes vezérsíkjait meghagyták). A gépnek két prototípusa épült, több felszállást is végeztek vele, de számos technikai nehézséget nem tudtak megoldani. 1962. szeptember 11-én, az egyik repülés során, 2,15 Mach sebességnél, a szintén fejlesztés alatt álló, különleges kialakítású F–300 hajtómű felrobbant, a kor leghíresebb szovjet berepülőpilótája, , bár katapultált, súlyos sérüléseket szenvedett (többször újra kellett éleszteni), nem repülhetett többet („Jutalomból” az Aeroflot helsinki irodavezetője lett). A gép fejlesztését ezután leállították, néhány berendezését a későbbi MiG–23-ason alkalmazták: eredetileg a Je–8-ashoz készült a Szapfir–23 rádiólokátor és az R–23-as légiharc-rakéták. Átvették a repülőgép törzshátsórész alatti felhajtható is. (hu)
- A Mikojan-Gurjevics Je–8 volt, melyet a MiG–21 továbbfejlesztésével, annak leváltására (eredetileg MiG–23 néven) építettek az 1960-as évekre a Szovjetunióban. A hajtómű a törzs elejéről áthelyezték az orr alá, így oda nagyobb rádiólokátort építhettek, mely alkalmas volt a nagyobb hatótávolságú légiharc-rakéták kiszolgálására is. Az orr-rész két oldalára, a vonala előtt, egy kacsaszárnyat szeretek fel (a MiG–21-es vízszintes vezérsíkjait meghagyták). A gépnek két prototípusa épült, több felszállást is végeztek vele, de számos technikai nehézséget nem tudtak megoldani. 1962. szeptember 11-én, az egyik repülés során, 2,15 Mach sebességnél, a szintén fejlesztés alatt álló, különleges kialakítású F–300 hajtómű felrobbant, a kor leghíresebb szovjet berepülőpilótája, , bár katapultált, súlyos sérüléseket szenvedett (többször újra kellett éleszteni), nem repülhetett többet („Jutalomból” az Aeroflot helsinki irodavezetője lett). A gép fejlesztését ezután leállították, néhány berendezését a későbbi MiG–23-ason alkalmazták: eredetileg a Je–8-ashoz készült a Szapfir–23 rádiólokátor és az R–23-as légiharc-rakéták. Átvették a repülőgép törzshátsórész alatti felhajtható is. (hu)
|
