| dbo:abstract
|
- A jobboldali populizmus vagy nemzeti populizmus politikai ideológia, amely ötvözi a jobboldali politikát a populista retorikával. A populizmus jelentése: a nép többségi akaratával összhangban tett erőfeszítések - esetlegesen a választók bizalmának megszerzéséért, gyakran kivitelezhetetlen ígéretek tétele. A jobboldali populizmus gyakori eleme az elitellenesség, ez egyébként igaz a baloldali populizmusra is; a baloldali ugyanakkor sokszor a nagyvállalatok és szövetségeseik hatalmát is kifogásolja. A jobboldali populista politikusok jellemzően bevándorlásellenesek, vagy legalábbis a szigorú(bb) bevándorláspolitika hívei. Ugyanakkor sok jobboldali populista egyben a liberális demokrácia eszméjének is a követője. Jelenleg, főleg Európában, a jobboldali populista kifejezést főleg azokra a pártokra használják, amelyek nemzeti konzervatívok, euroszkeptikusak, szélsőjobboldaliak, radikálisok, esetleg iszlámellenesek. A jobboldali populisták nagy része támogatja a jóléti állam létrehozását. (hu)
- A jobboldali populizmus vagy nemzeti populizmus politikai ideológia, amely ötvözi a jobboldali politikát a populista retorikával. A populizmus jelentése: a nép többségi akaratával összhangban tett erőfeszítések - esetlegesen a választók bizalmának megszerzéséért, gyakran kivitelezhetetlen ígéretek tétele. A jobboldali populizmus gyakori eleme az elitellenesség, ez egyébként igaz a baloldali populizmusra is; a baloldali ugyanakkor sokszor a nagyvállalatok és szövetségeseik hatalmát is kifogásolja. A jobboldali populista politikusok jellemzően bevándorlásellenesek, vagy legalábbis a szigorú(bb) bevándorláspolitika hívei. Ugyanakkor sok jobboldali populista egyben a liberális demokrácia eszméjének is a követője. A jobboldali populista kifejezést főleg azokra a pártokra használják, amelyek nemzeti konzervatívok, protekcionisták Európában gyakran euroszkeptikusak és esetleg iszlámellenesek. A jobboldali populisták támogatják a jóléti állam létrehozását, de csak az arra "érdemesek" számára, amelyet gyakran "jóléti sovinizmus"nak is neveznek. Számos más országban a jobboldali populisták neoliberális álláspontot képviselnek a gazdasággal kapcsolatban. 1990 óta számos jobboldali populista párt került be a nemzeti parlamentekbe (Kanada, Chile, Franciaország, Izrael, Norvégia, Oroszország, Románia, Magyarország) és a kormányt vagy a kormánykoalíciók részét alkotta (Ausztria, Hollandia, Dánia, Olaszország, Lengyelország, Magyarország). A jobboldali populista pártok és szervezetek gyakran ellenzékből cselekszenek, és nagy horderejű, feltűnő maximális igényeket fogalmaznak meg. A 2008-as gazdasági válság után Európa-szerte erősödtek a jobboldali populista pártok, részben a Nyugat-Ázsiából és Afrikából érkező bevándorlással szembeni növekvő ellenállás, az erősödő euroszkepticizmus és az Európai Unió gazdaságpolitikájával való elégedetlenség miatt. Miután Donald Trump megnyerte a 2016-os amerikai elnökválasztást, a programjában jobboldali populista tendenciák is érvényesültek. Számos kutató rámutat arra, hogy a jobboldali populisták beszédeikben egy bizonyos viselkedési stratégiához ragaszkodnak, ami egyben megkülönbözteti őket az általános háttértől. Ezek a populista politikusok gyakran azt hangsúlyozzák, hogy ők a "nép hangját" képviselik, és az ő érdekeiket fejezik ki az elittel szemben. Wilhelm Heitmeyer német szociológus, professzor a jobboldali populizmus kifejezést homályosnak tartja, ehelyett tekintélyelvű nemzeti radikalizmusról beszél. (hu)
- A jobboldali populizmus vagy nemzeti populizmus politikai ideológia, amely ötvözi a jobboldali politikát a populista retorikával. A populizmus jelentése: a nép többségi akaratával összhangban tett erőfeszítések - esetlegesen a választók bizalmának megszerzéséért, gyakran kivitelezhetetlen ígéretek tétele. A jobboldali populizmus gyakori eleme az elitellenesség, ez egyébként igaz a baloldali populizmusra is; a baloldali ugyanakkor sokszor a nagyvállalatok és szövetségeseik hatalmát is kifogásolja. A jobboldali populista politikusok jellemzően bevándorlásellenesek, vagy legalábbis a szigorú(bb) bevándorláspolitika hívei. Ugyanakkor sok jobboldali populista egyben a liberális demokrácia eszméjének is a követője. Jelenleg, főleg Európában, a jobboldali populista kifejezést főleg azokra a pártokra használják, amelyek nemzeti konzervatívok, euroszkeptikusak, szélsőjobboldaliak, radikálisok, esetleg iszlámellenesek. A jobboldali populisták nagy része támogatja a jóléti állam létrehozását. (hu)
- A jobboldali populizmus vagy nemzeti populizmus politikai ideológia, amely ötvözi a jobboldali politikát a populista retorikával. A populizmus jelentése: a nép többségi akaratával összhangban tett erőfeszítések - esetlegesen a választók bizalmának megszerzéséért, gyakran kivitelezhetetlen ígéretek tétele. A jobboldali populizmus gyakori eleme az elitellenesség, ez egyébként igaz a baloldali populizmusra is; a baloldali ugyanakkor sokszor a nagyvállalatok és szövetségeseik hatalmát is kifogásolja. A jobboldali populista politikusok jellemzően bevándorlásellenesek, vagy legalábbis a szigorú(bb) bevándorláspolitika hívei. Ugyanakkor sok jobboldali populista egyben a liberális demokrácia eszméjének is a követője. A jobboldali populista kifejezést főleg azokra a pártokra használják, amelyek nemzeti konzervatívok, protekcionisták Európában gyakran euroszkeptikusak és esetleg iszlámellenesek. A jobboldali populisták támogatják a jóléti állam létrehozását, de csak az arra "érdemesek" számára, amelyet gyakran "jóléti sovinizmus"nak is neveznek. Számos más országban a jobboldali populisták neoliberális álláspontot képviselnek a gazdasággal kapcsolatban. 1990 óta számos jobboldali populista párt került be a nemzeti parlamentekbe (Kanada, Chile, Franciaország, Izrael, Norvégia, Oroszország, Románia, Magyarország) és a kormányt vagy a kormánykoalíciók részét alkotta (Ausztria, Hollandia, Dánia, Olaszország, Lengyelország, Magyarország). A jobboldali populista pártok és szervezetek gyakran ellenzékből cselekszenek, és nagy horderejű, feltűnő maximális igényeket fogalmaznak meg. A 2008-as gazdasági válság után Európa-szerte erősödtek a jobboldali populista pártok, részben a Nyugat-Ázsiából és Afrikából érkező bevándorlással szembeni növekvő ellenállás, az erősödő euroszkepticizmus és az Európai Unió gazdaságpolitikájával való elégedetlenség miatt. Miután Donald Trump megnyerte a 2016-os amerikai elnökválasztást, a programjában jobboldali populista tendenciák is érvényesültek. Számos kutató rámutat arra, hogy a jobboldali populisták beszédeikben egy bizonyos viselkedési stratégiához ragaszkodnak, ami egyben megkülönbözteti őket az általános háttértől. Ezek a populista politikusok gyakran azt hangsúlyozzák, hogy ők a "nép hangját" képviselik, és az ő érdekeiket fejezik ki az elittel szemben. Wilhelm Heitmeyer német szociológus, professzor a jobboldali populizmus kifejezést homályosnak tartja, ehelyett tekintélyelvű nemzeti radikalizmusról beszél. (hu)
|
