| dbo:abstract
|
- Johan Béla (Pécs, 1889. szeptember 6. – Budapest, 1983. április 11.) magyar egészségpolitikus, orvos, patológus, mikrobiológus, immunológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1942) tagja. A megelőző orvostudomány egyik legjelentősebb 20. századi alakja. 1925–1935 között az általa alapított Országos Közegészségügyi Intézet első igazgatója, majd 1944-ig a belügyminisztérium közegészségügyi szakfeladatokat ellátó államtitkára volt. Irányításával teremtették meg a magyarországi szervezet alapjait, szervezték meg a központi irányítás alatt álló országos védőnői és szolgálatot. A kiütéses tífusz és a malária elleni szervezett közegészségügyi harccal, egyes védőoltások kötelezővé tételével és az ivóvízellátás korszerűsítésével jelentősen javított Magyarország helyzetén, szerológusként pedig több fontos oltóanyag és gyógyszeralapanyag előállítása fűződik a nevéhez. A 20. század egyik ellentmondásos megítélésű alakja, elvitathatatlan jelentőségű orvosi és egészségpolitikusi munkássága dacára a zsidótörvények végrehajtásában vállalt, nem tisztázott politikai szerepvállalása miatt neve napjainkban is közéleti vitákat gerjeszt. Egy lánya és öt unokája született, akik közül Kondorosi Ádám (1946–2011) mikrobiológus, illetve szintén mikrobiológus felesége, Kondorosi Éva (1948) ugyancsak a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. (hu)
- Johan Béla (Pécs, 1889. szeptember 6. – Budapest, 1983. április 11.) magyar egészségpolitikus, orvos, patológus, mikrobiológus, immunológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1942) tagja. A megelőző orvostudomány egyik legjelentősebb 20. századi alakja. 1925–1935 között az általa alapított Országos Közegészségügyi Intézet első igazgatója, majd 1944-ig a belügyminisztérium közegészségügyi szakfeladatokat ellátó államtitkára volt. Irányításával teremtették meg a magyarországi szervezet alapjait, szervezték meg a központi irányítás alatt álló országos védőnői és szolgálatot. A kiütéses tífusz és a malária elleni szervezett közegészségügyi harccal, egyes védőoltások kötelezővé tételével és az ivóvízellátás korszerűsítésével jelentősen javított Magyarország helyzetén, szerológusként pedig több fontos oltóanyag és gyógyszeralapanyag előállítása fűződik a nevéhez. A 20. század egyik ellentmondásos megítélésű alakja, elvitathatatlan jelentőségű orvosi és egészségpolitikusi munkássága dacára a zsidótörvények végrehajtásában vállalt, nem tisztázott politikai szerepvállalása miatt neve napjainkban is közéleti vitákat gerjeszt. Egy lánya és öt unokája született, akik közül Kondorosi Ádám (1946–2011) mikrobiológus, illetve szintén mikrobiológus felesége, Kondorosi Éva (1948) ugyancsak a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. (hu)
|
| prop-hu:szakma
|
- egészségpolitikus, orvos, patológus, mikrobiológus, immunológus (hu)
- egészségpolitikus, orvos, patológus, mikrobiológus, immunológus (hu)
|
