dbo:abstract
|
- Johann Nikolaus von Hontheim, álnevén Justinus Febronius (1701. január 27. – 1790. szeptember 2.) német érseki helynök, történész és teológus, a febronianizmus mozgalmának alapítója. Álnév alatt 1763-ban adta ki fő egyházjogi művét: De statu ecclesiae et legitima potestate Romani Pontificis, amelyben a gallikanizmus és az episzkopalizmus szellemében támadta a római pápát. Kifejtette, hogy a pápa primátusa csak tiszteletbeli, az egyetemes zsinat a pápa felett áll, a püspököknek az egyházmegyéjükben korlátlan hatalmuk van, bár a pápával egységben kell lenniük. Az egyház megújításának útja az ősegyház rendjéhez való visszatérés, a pápa és a kúria bitorolt jogait, mellyel a világi dolgokba avatkoznak, fel kell számolni. Művét több nyelvre lefordították, de a következő évben a pápa elítélte, Rómában elégették a könyvét és indexre tették. Miután rájöttek hogy ő a mű szerzője, Róma és püspöktársai nyomására visszavonta tanait, de a hatást, amelyet a latin országokban is népszerűvé váló könyv kiváltott, nem lehetett semmissé tenni. A febronianizmus eszméinek befogadására fogékonynak mutatkozott egy sor fejedelem is; a német érsekek a Róma-ellenes egyházpolitika hangadóivá lettek. (hu)
- Johann Nikolaus von Hontheim, álnevén Justinus Febronius (1701. január 27. – 1790. szeptember 2.) német érseki helynök, történész és teológus, a febronianizmus mozgalmának alapítója. Álnév alatt 1763-ban adta ki fő egyházjogi művét: De statu ecclesiae et legitima potestate Romani Pontificis, amelyben a gallikanizmus és az episzkopalizmus szellemében támadta a római pápát. Kifejtette, hogy a pápa primátusa csak tiszteletbeli, az egyetemes zsinat a pápa felett áll, a püspököknek az egyházmegyéjükben korlátlan hatalmuk van, bár a pápával egységben kell lenniük. Az egyház megújításának útja az ősegyház rendjéhez való visszatérés, a pápa és a kúria bitorolt jogait, mellyel a világi dolgokba avatkoznak, fel kell számolni. Művét több nyelvre lefordították, de a következő évben a pápa elítélte, Rómában elégették a könyvét és indexre tették. Miután rájöttek hogy ő a mű szerzője, Róma és püspöktársai nyomására visszavonta tanait, de a hatást, amelyet a latin országokban is népszerűvé váló könyv kiváltott, nem lehetett semmissé tenni. A febronianizmus eszméinek befogadására fogékonynak mutatkozott egy sor fejedelem is; a német érsekek a Róma-ellenes egyházpolitika hangadóivá lettek. (hu)
|