| dbo:abstract
|
- Johannes de Bado Aureo (a 14. sz vége, a 15. sz eleje ?) angol vagy walesi heraldikai író, az első heraldikusok egyike. A neve előfordul John de Bado Aureo, Vado Aureo alakban is, mely a Surrey grófságbeli Guildford latinosított változata. A személyének azonosítása vitatott. Egyesek szerint a neve John Guilford volt, mások (Evan J. Jones professzor) szerint azonos a Siôn Trevor, nevű egyházi személlyel, aki római jogot tanult, majd 1395 és 1410 közt Walesben St. Asaph püspöke volt. Eszerint a neve John Trevor lehetett, aki II. Richárd és IV. Henrik magas rangú követe volt, de elhagyta Richárdot (akinek a felesége, Csehországi Anna Bado Aureo számára a megbízást adta a traktátus megírásához) és Owen Glendowert támogatta, majd száműzetésben halt meg. John Trevor bíró volt egy heraldikai tárgyú perben és ő írta a walesi nyelvű Llyfr arfau (“Book of Arms”) című heraldikai traktátust is. De Bado Aureo Tractatus de Armis (1395) című műve a legkorábbi heraldikai írások közé tartozik, melyet a néhai Csehországi Anna (1366-1394), II. Richárd feleségének utasítására írt. Általában 1395-re datálják és a kéziratai széles körben terjedtek. Sokszor fordították le angolra és walesire. A Llyfr Arfau című walesi kézirat olyan pontos és teljes fordítást tartalmaz, hogy a feltételezések szerint azt maga Johannes de Bado Aureo készítette. Nicholas Upton valamivel későbbi művéhez hasonlóan ő is Bartolo de Sassoferrato traktátusából merített. Műve nagy része dialógus egy címerviselő vonásainak és a címere egyes részeinek a leírásával. Hangsúlyozta, hogy jogtalan felvenni valaki másnak a címerét és Bartolo de Sassoferrato nézetétől eltérően ez alól semmilyen kivételt nem ismert. A korábbi szerzőkkel szemben nem tett semmilyen különbséget az adományozott és a felvett címerek között és nem mond újat a felségcímerekről és a hivatali címerekről sem. Elveti viszont azt a korábbi lehetőséget, hogy bárki szabadon vehessen fel címert. Uptonnal együtt úgy vélte, hogy azok, akik kis rigókat viselnek a címerükben nemességüket a saját tetteik jutalmaként nyerték el. Ha valakit esküszegésen kaptak vagy becstelen módon cselekedett, a címerét az udvarba kell vinni, és ha bebizonyosodik a bűnössége, azt lefelé kell fordítani. Művét más heraldikai írókkal együtt Sir Edward Bisshe adta ki (Nicholai Vptoni, de Stvdio Militari, Libri Quatuor, Johan. de Bado Aureo, Tractatus de Armis. London, 1654). Egyik kézirata színezett címerekkel a British Library állományában van (Additional MS 30946). További kéziratai: Cottonian MS Nero CIII, Harleian MS3504, 61060 és a College of Arms kézirata MS Sheldon 444. MS 30946, Cottonian MS Nero CIII, Harleian MS3504, 61060 és a College of Arms MS Sheldon 444 kézirata.
* Irodalom: Evan J. Jones, Medieval Heraldry: Some Fourteenth Century Heraldic Works. Cardiff: William Lewis, Ltd. 1943
* Kéziratai a British Library katalógusából: Add. 19977 19,977. 1. "TRACTATUS de Guelfis et Gebel[linis] d[omini] Bartholi desaxoferato perusini," f. 1.2. Ejusdem "de Insigniis et Armis," f. 6 b.Vellum; written in Clusone, territory of Bergamo, by JohannesPetrus de Bonicellis de Lavite, 1476. At f. 1 are the arms of Zorziof Venice, with others at ff. 6 b and 14. In the ancient binding.Small Quarto. Add. 29901 29,901. TREATISES onstate ceremonial, heraldry, etc.:-1. "Seruicia dominorum ad coronacionem regis Anglie " [Ricardi II.],2. "Solempnitas coronacionis regis Anglie " [Ricardi II.], f. 13.3. "Exequie regales quum ex hoe seculo reges migrare contigerint,"f. 16 b.4. "Modus tenendi parliamentum," f. 17.5. "Officium marescalli et constabularii Anglic tam tempore pacisquam guerre." Lat. and Fr. f. 26.6. "Les ordonnaunces de les troyz batailles et les deux eles du batailledu Roy [Richard II.] a son primer voiage en Escoce, lan de sonreigne ixme " [1385], f. 36.7. Account of the eampaign of Edward I. in Scotlanain 1296. Fr.f. 37 b.8. "De la creacionaes heraulx [par Jules César] et cc que au dietoffice appartient." [See Add. ms. 28,549, f. 54.] f. 40."La foundaeioun de lordre du Jartier," f. 47 b.10. Order of proceedings "quant escuier vient a court pour receuoirlordre de cheuallier du Bain," f. 55 b.11. "Tractatus magistri Johannis de Bado Aureo cum Francisco deFoneis in distinctionibus armorum;" compiled at the instance ofAnn, queen of Richard II. Printed at London in 1654. f. 60.12.Tractatus "de insignus et armis que quis in vexilhs portat etclipeis." With the colophon, "hunc tractatum de insigniis etarmis a domino Bartholo de Saxoferato, eccelentissimo legumprofessore, quem non credo compleuisse, compositum publioauit postmortem dicti ani. Bartholi Alexander suus gener". . . . . ."MCCCLVIII."Printed at the end of the "Dissertatio de insignibus" of SebastianusFeschius at Altorf, 1727. f. 79.For the contents of this MS. cf. Cotton MSS. Domitian xviii., NeroD. ii. and iii.Paper.; xvth cent. Small Folio. (hu)
- Johannes de Bado Aureo (a 14. sz vége, a 15. sz eleje ?) angol vagy walesi heraldikai író, az első heraldikusok egyike. A neve előfordul John de Bado Aureo, Vado Aureo alakban is, mely a Surrey grófságbeli Guildford latinosított változata. A személyének azonosítása vitatott. Egyesek szerint a neve John Guilford volt, mások (Evan J. Jones professzor) szerint azonos a Siôn Trevor, nevű egyházi személlyel, aki római jogot tanult, majd 1395 és 1410 közt Walesben St. Asaph püspöke volt. Eszerint a neve John Trevor lehetett, aki II. Richárd és IV. Henrik magas rangú követe volt, de elhagyta Richárdot (akinek a felesége, Csehországi Anna Bado Aureo számára a megbízást adta a traktátus megírásához) és Owen Glendowert támogatta, majd száműzetésben halt meg. John Trevor bíró volt egy heraldikai tárgyú perben és ő írta a walesi nyelvű Llyfr arfau (“Book of Arms”) című heraldikai traktátust is. De Bado Aureo Tractatus de Armis (1395) című műve a legkorábbi heraldikai írások közé tartozik, melyet a néhai Csehországi Anna (1366-1394), II. Richárd feleségének utasítására írt. Általában 1395-re datálják és a kéziratai széles körben terjedtek. Sokszor fordították le angolra és walesire. A Llyfr Arfau című walesi kézirat olyan pontos és teljes fordítást tartalmaz, hogy a feltételezések szerint azt maga Johannes de Bado Aureo készítette. Nicholas Upton valamivel későbbi művéhez hasonlóan ő is Bartolo de Sassoferrato traktátusából merített. Műve nagy része dialógus egy címerviselő vonásainak és a címere egyes részeinek a leírásával. Hangsúlyozta, hogy jogtalan felvenni valaki másnak a címerét és Bartolo de Sassoferrato nézetétől eltérően ez alól semmilyen kivételt nem ismert. A korábbi szerzőkkel szemben nem tett semmilyen különbséget az adományozott és a felvett címerek között és nem mond újat a felségcímerekről és a hivatali címerekről sem. Elveti viszont azt a korábbi lehetőséget, hogy bárki szabadon vehessen fel címert. Uptonnal együtt úgy vélte, hogy azok, akik kis rigókat viselnek a címerükben nemességüket a saját tetteik jutalmaként nyerték el. Ha valakit esküszegésen kaptak vagy becstelen módon cselekedett, a címerét az udvarba kell vinni, és ha bebizonyosodik a bűnössége, azt lefelé kell fordítani. Művét más heraldikai írókkal együtt Sir Edward Bisshe adta ki (Nicholai Vptoni, de Stvdio Militari, Libri Quatuor, Johan. de Bado Aureo, Tractatus de Armis. London, 1654). Egyik kézirata színezett címerekkel a British Library állományában van (Additional MS 30946). További kéziratai: Cottonian MS Nero CIII, Harleian MS3504, 61060 és a College of Arms kézirata MS Sheldon 444. MS 30946, Cottonian MS Nero CIII, Harleian MS3504, 61060 és a College of Arms MS Sheldon 444 kézirata.
* Irodalom: Evan J. Jones, Medieval Heraldry: Some Fourteenth Century Heraldic Works. Cardiff: William Lewis, Ltd. 1943
* Kéziratai a British Library katalógusából: Add. 19977 19,977. 1. "TRACTATUS de Guelfis et Gebel[linis] d[omini] Bartholi desaxoferato perusini," f. 1.2. Ejusdem "de Insigniis et Armis," f. 6 b.Vellum; written in Clusone, territory of Bergamo, by JohannesPetrus de Bonicellis de Lavite, 1476. At f. 1 are the arms of Zorziof Venice, with others at ff. 6 b and 14. In the ancient binding.Small Quarto. Add. 29901 29,901. TREATISES onstate ceremonial, heraldry, etc.:-1. "Seruicia dominorum ad coronacionem regis Anglie " [Ricardi II.],2. "Solempnitas coronacionis regis Anglie " [Ricardi II.], f. 13.3. "Exequie regales quum ex hoe seculo reges migrare contigerint,"f. 16 b.4. "Modus tenendi parliamentum," f. 17.5. "Officium marescalli et constabularii Anglic tam tempore pacisquam guerre." Lat. and Fr. f. 26.6. "Les ordonnaunces de les troyz batailles et les deux eles du batailledu Roy [Richard II.] a son primer voiage en Escoce, lan de sonreigne ixme " [1385], f. 36.7. Account of the eampaign of Edward I. in Scotlanain 1296. Fr.f. 37 b.8. "De la creacionaes heraulx [par Jules César] et cc que au dietoffice appartient." [See Add. ms. 28,549, f. 54.] f. 40."La foundaeioun de lordre du Jartier," f. 47 b.10. Order of proceedings "quant escuier vient a court pour receuoirlordre de cheuallier du Bain," f. 55 b.11. "Tractatus magistri Johannis de Bado Aureo cum Francisco deFoneis in distinctionibus armorum;" compiled at the instance ofAnn, queen of Richard II. Printed at London in 1654. f. 60.12.Tractatus "de insignus et armis que quis in vexilhs portat etclipeis." With the colophon, "hunc tractatum de insigniis etarmis a domino Bartholo de Saxoferato, eccelentissimo legumprofessore, quem non credo compleuisse, compositum publioauit postmortem dicti ani. Bartholi Alexander suus gener". . . . . ."MCCCLVIII."Printed at the end of the "Dissertatio de insignibus" of SebastianusFeschius at Altorf, 1727. f. 79.For the contents of this MS. cf. Cotton MSS. Domitian xviii., NeroD. ii. and iii.Paper.; xvth cent. Small Folio. (hu)
|
