| dbo:abstract
|
- John Craig (1663. – 1731. október 11.) skót matematikus. született és az edinburghi egyetemen tanult, majd Angliába költözött és lett az anglikán egyházban. Newton barátja volt, és számos kisebb művet írt a differenciálszámításról. Legismertebb műve a Theologiae Christianae Principia Mathematica (A keresztény teológia matematikai alapelvei), amely 1698-ban jelent meg. Ebben a könyvében Craig bemutat egy képletet, amely leírja, hogyan változik egy történelmi esemény valószínűsége a szemtanúk számának, az információ továbbterjedési láncának, az eltelt időnek és a fizikai távolságnak a függvényében. A képlet segítségével Craig levezette, hogy Jézus történetének valószínűsége a 3150. évben lesz nulla. Az eredményt úgy értelmezte, hogy ebben az évben kerül sor Krisztus második eljövetelére a Lukács evangéliuma 18:8 értelmében. A művét kedvezőtlenül fogadták. Több utána jövő matematikus szerint a valószínűség fogalmát pontatlanul használta és a képlet levezetése nincs alátámasztva. Stephen Stigler az 1999-ben megjelent könyvében sokkal kedvezőbb értelmezést adott, kimutatva, hogy Craig okoskodásának egy része bizonyítható, ha az általa használt „valószínűség” fogalmat értelmezzük. (hu)
- John Craig (1663. – 1731. október 11.) skót matematikus. született és az edinburghi egyetemen tanult, majd Angliába költözött és lett az anglikán egyházban. Newton barátja volt, és számos kisebb művet írt a differenciálszámításról. Legismertebb műve a Theologiae Christianae Principia Mathematica (A keresztény teológia matematikai alapelvei), amely 1698-ban jelent meg. Ebben a könyvében Craig bemutat egy képletet, amely leírja, hogyan változik egy történelmi esemény valószínűsége a szemtanúk számának, az információ továbbterjedési láncának, az eltelt időnek és a fizikai távolságnak a függvényében. A képlet segítségével Craig levezette, hogy Jézus történetének valószínűsége a 3150. évben lesz nulla. Az eredményt úgy értelmezte, hogy ebben az évben kerül sor Krisztus második eljövetelére a Lukács evangéliuma 18:8 értelmében. A művét kedvezőtlenül fogadták. Több utána jövő matematikus szerint a valószínűség fogalmát pontatlanul használta és a képlet levezetése nincs alátámasztva. Stephen Stigler az 1999-ben megjelent könyvében sokkal kedvezőbb értelmezést adott, kimutatva, hogy Craig okoskodásának egy része bizonyítható, ha az általa használt „valószínűség” fogalmat értelmezzük. (hu)
|
