Property Value
dbo:abstract
  • Josiah Willard Gibbs (New Haven, Connecticut, 1839. február 11. – New Haven, Connecticut, 1903. április 28.) amerikai tudós, aki a statisztikus fizika, a fizikai kémia és a matematika tudományok területén ért el kiemelkedő elméleti eredményeket. Termodinamikai munkásságával szilárd elméleti alapot szolgáltatott a fizikai kémiának, így nagy szerepet játszott induktív tudománnyá válásában. James Clerk Maxwell-lel és Ludwig Boltzmannal együtt megteremtette a statisztikus mechanikát (az elnevezés is tőle származik), a termodinamika törvényeit pedig nagyszámú részecske statisztikus viselkedéséből, az ún. statisztikus sokaságból vezette le. Dolgozott a Maxwell-egyenletek optikai alkalmazásán, matematikusként pedig (a brit Oliver Heaviside-tól függetlenül) megteremtette a modern (vektorkalkulus). 1863-ban az Amerikai Egyesült Államokban elsőként szerzett mérnöki tudományokból doktorátust a Yale Egyetemen. 1871-től haláláig a Yale Egyetem matematikai fizika professzora. Amerikai elméleti tudósként elsőként vált nemzetközileg elismertté szakmájában, Einstein az „amerikai történelem legnagyobb elméjének” nevezte. 1901-ben az akkoriban legmagasabb kitüntetésnek számító Copley-éremmel jutalmazták a matematikai fizikában elért sikereiért. Életrajzírói Gibbset rendkívüli eredményei ellenére igen szerény és csendes embernek írják le. Annak ellenére, hogy munkássága szinte majdnem teljesen elméleti jellegű, gyakorlati jelentősége a kémiai technológiai iparág megjelenésével vált egyértelművé a 20. század első felében. Robert Millikan szerint jelentősége a statisztikus mechanika és termodinamika területén Laplace égi mechanikai eredményeivel, valamint Maxwell elektrodinamikai teljesítményével egyenértékű. (hu)
  • Josiah Willard Gibbs (New Haven, Connecticut, 1839. február 11. – New Haven, Connecticut, 1903. április 28.) amerikai tudós, aki a statisztikus fizika, a fizikai kémia és a matematika tudományok területén ért el kiemelkedő elméleti eredményeket. Termodinamikai munkásságával szilárd elméleti alapot szolgáltatott a fizikai kémiának, így nagy szerepet játszott induktív tudománnyá válásában. James Clerk Maxwell-lel és Ludwig Boltzmannal együtt megteremtette a statisztikus mechanikát (az elnevezés is tőle származik), a termodinamika törvényeit pedig nagyszámú részecske statisztikus viselkedéséből, az ún. statisztikus sokaságból vezette le. Dolgozott a Maxwell-egyenletek optikai alkalmazásán, matematikusként pedig (a brit Oliver Heaviside-tól függetlenül) megteremtette a modern (vektorkalkulus). 1863-ban az Amerikai Egyesült Államokban elsőként szerzett mérnöki tudományokból doktorátust a Yale Egyetemen. 1871-től haláláig a Yale Egyetem matematikai fizika professzora. Amerikai elméleti tudósként elsőként vált nemzetközileg elismertté szakmájában, Einstein az „amerikai történelem legnagyobb elméjének” nevezte. 1901-ben az akkoriban legmagasabb kitüntetésnek számító Copley-éremmel jutalmazták a matematikai fizikában elért sikereiért. Életrajzírói Gibbset rendkívüli eredményei ellenére igen szerény és csendes embernek írják le. Annak ellenére, hogy munkássága szinte majdnem teljesen elméleti jellegű, gyakorlati jelentősége a kémiai technológiai iparág megjelenésével vált egyértelművé a 20. század első felében. Robert Millikan szerint jelentősége a statisztikus mechanika és termodinamika területén Laplace égi mechanikai eredményeivel, valamint Maxwell elektrodinamikai teljesítményével egyenértékű. (hu)
dbo:nationality
dbo:wikiPageID
  • 1017752 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 8106 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 22732890 (xsd:integer)
prop-hu:aktivitásiTípus
  • matematikus, elméleti fizikus, fizikai kémikus (hu)
  • matematikus, elméleti fizikus, fizikai kémikus (hu)
prop-hu:befolyásolták
prop-hu:doktoriTémavezetettjei
prop-hu:doktorátusiTanácsadói
  • Hubert Anson Newton (hu)
  • Hubert Anson Newton (hu)
prop-hu:egyetem
  • Yale Egyetem (hu)
  • Yale Egyetem (hu)
prop-hu:halálDátuma
  • 1903 (xsd:integer)
prop-hu:halálHelye
prop-hu:jelentősMunkái
  • statisztikus mechanika, statisztikus sokaság, Gibbs-féle entrópia, fázistér, Gibbs-féle szabadenergia, Gibbs-féle fázisszabály, Gibbs-paradoxon, vektorszámítás, vektoriális szorzat, Gibbs-jelenség, Gibbs-Helmholtz-egyenlet, Gibbs-Duhem egyenlet, Gibbs-algoritmus, Gibbs-Thomson hatás, Gibbs-féle adszorpciós izoterma, Gibbs-Donnan hatás, Gibbs-lemma (hu)
  • statisztikus mechanika, statisztikus sokaság, Gibbs-féle entrópia, fázistér, Gibbs-féle szabadenergia, Gibbs-féle fázisszabály, Gibbs-paradoxon, vektorszámítás, vektoriális szorzat, Gibbs-jelenség, Gibbs-Helmholtz-egyenlet, Gibbs-Duhem egyenlet, Gibbs-algoritmus, Gibbs-Thomson hatás, Gibbs-féle adszorpciós izoterma, Gibbs-Donnan hatás, Gibbs-lemma (hu)
prop-hu:kép
  • Josiah Willard Gibbs -from MMS-.jpg (hu)
  • Josiah Willard Gibbs -from MMS-.jpg (hu)
prop-hu:képaláírás
  • Josiah Willard Gibbs (hu)
  • Josiah Willard Gibbs (hu)
prop-hu:képméret
  • 235 (xsd:integer)
prop-hu:munkahelyek
prop-hu:nemzetiség
  • amerikai (hu)
  • amerikai (hu)
prop-hu:név
  • Josiah Willard Gibbs (hu)
  • Josiah Willard Gibbs (hu)
prop-hu:szakmaiKitüntetések
  • Rumford-díj , Copley-érem (hu)
  • Rumford-díj , Copley-érem (hu)
prop-hu:születésDátuma
  • 1839 (xsd:integer)
prop-hu:születésHelye
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdf:type
rdfs:label
  • Josiah Willard Gibbs (hu)
  • Josiah Willard Gibbs (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
foaf:name
  • Josiah Willard Gibbs (hu)
  • Josiah Willard Gibbs (hu)
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of