| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Josiah Willard Gibbs (New Haven, Connecticut, 1839. február 11. – New Haven, Connecticut, 1903. április 28.) amerikai tudós, aki a statisztikus fizika, a fizikai kémia és a matematika tudományok területén ért el kiemelkedő elméleti eredményeket. Termodinamikai munkásságával szilárd elméleti alapot szolgáltatott a fizikai kémiának, így nagy szerepet játszott induktív tudománnyá válásában. James Clerk Maxwell-lel és Ludwig Boltzmannal együtt megteremtette a statisztikus mechanikát (az elnevezés is tőle származik), a termodinamika törvényeit pedig nagyszámú részecske statisztikus viselkedéséből, az ún. statisztikus sokaságból vezette le. Dolgozott a Maxwell-egyenletek optikai alkalmazásán, matematikusként pedig (a brit Oliver Heaviside-tól függetlenül) megteremtette a modern (vektorkalkulus). 1863-ban az Amerikai Egyesült Államokban elsőként szerzett mérnöki tudományokból doktorátust a Yale Egyetemen. 1871-től haláláig a Yale Egyetem matematikai fizika professzora. Amerikai elméleti tudósként elsőként vált nemzetközileg elismertté szakmájában, Einstein az „amerikai történelem legnagyobb elméjének” nevezte. 1901-ben az akkoriban legmagasabb kitüntetésnek számító Copley-éremmel jutalmazták a matematikai fizikában elért sikereiért. Életrajzírói Gibbset rendkívüli eredményei ellenére igen szerény és csendes embernek írják le. Annak ellenére, hogy munkássága szinte majdnem teljesen elméleti jellegű, gyakorlati jelentősége a kémiai technológiai iparág megjelenésével vált egyértelművé a 20. század első felében. Robert Millikan szerint jelentősége a statisztikus mechanika és termodinamika területén Laplace égi mechanikai eredményeivel, valamint Maxwell elektrodinamikai teljesítményével egyenértékű. (hu)
- Josiah Willard Gibbs (New Haven, Connecticut, 1839. február 11. – New Haven, Connecticut, 1903. április 28.) amerikai tudós, aki a statisztikus fizika, a fizikai kémia és a matematika tudományok területén ért el kiemelkedő elméleti eredményeket. Termodinamikai munkásságával szilárd elméleti alapot szolgáltatott a fizikai kémiának, így nagy szerepet játszott induktív tudománnyá válásában. James Clerk Maxwell-lel és Ludwig Boltzmannal együtt megteremtette a statisztikus mechanikát (az elnevezés is tőle származik), a termodinamika törvényeit pedig nagyszámú részecske statisztikus viselkedéséből, az ún. statisztikus sokaságból vezette le. Dolgozott a Maxwell-egyenletek optikai alkalmazásán, matematikusként pedig (a brit Oliver Heaviside-tól függetlenül) megteremtette a modern (vektorkalkulus). 1863-ban az Amerikai Egyesült Államokban elsőként szerzett mérnöki tudományokból doktorátust a Yale Egyetemen. 1871-től haláláig a Yale Egyetem matematikai fizika professzora. Amerikai elméleti tudósként elsőként vált nemzetközileg elismertté szakmájában, Einstein az „amerikai történelem legnagyobb elméjének” nevezte. 1901-ben az akkoriban legmagasabb kitüntetésnek számító Copley-éremmel jutalmazták a matematikai fizikában elért sikereiért. Életrajzírói Gibbset rendkívüli eredményei ellenére igen szerény és csendes embernek írják le. Annak ellenére, hogy munkássága szinte majdnem teljesen elméleti jellegű, gyakorlati jelentősége a kémiai technológiai iparág megjelenésével vált egyértelművé a 20. század első felében. Robert Millikan szerint jelentősége a statisztikus mechanika és termodinamika területén Laplace égi mechanikai eredményeivel, valamint Maxwell elektrodinamikai teljesítményével egyenértékű. (hu)
|
| dbo:nationality
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 8106 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:aktivitásiTípus
|
- matematikus, elméleti fizikus, fizikai kémikus (hu)
- matematikus, elméleti fizikus, fizikai kémikus (hu)
|
| prop-hu:befolyásolták
| |
| prop-hu:doktoriTémavezetettjei
| |
| prop-hu:doktorátusiTanácsadói
|
- Hubert Anson Newton (hu)
- Hubert Anson Newton (hu)
|
| prop-hu:egyetem
|
- Yale Egyetem (hu)
- Yale Egyetem (hu)
|
| prop-hu:halálDátuma
| |
| prop-hu:halálHelye
| |
| prop-hu:jelentősMunkái
|
- statisztikus mechanika, statisztikus sokaság, Gibbs-féle entrópia, fázistér, Gibbs-féle szabadenergia, Gibbs-féle fázisszabály, Gibbs-paradoxon, vektorszámítás, vektoriális szorzat, Gibbs-jelenség, Gibbs-Helmholtz-egyenlet, Gibbs-Duhem egyenlet, Gibbs-algoritmus, Gibbs-Thomson hatás, Gibbs-féle adszorpciós izoterma, Gibbs-Donnan hatás, Gibbs-lemma (hu)
- statisztikus mechanika, statisztikus sokaság, Gibbs-féle entrópia, fázistér, Gibbs-féle szabadenergia, Gibbs-féle fázisszabály, Gibbs-paradoxon, vektorszámítás, vektoriális szorzat, Gibbs-jelenség, Gibbs-Helmholtz-egyenlet, Gibbs-Duhem egyenlet, Gibbs-algoritmus, Gibbs-Thomson hatás, Gibbs-féle adszorpciós izoterma, Gibbs-Donnan hatás, Gibbs-lemma (hu)
|
| prop-hu:kép
|
- Josiah Willard Gibbs -from MMS-.jpg (hu)
- Josiah Willard Gibbs -from MMS-.jpg (hu)
|
| prop-hu:képaláírás
|
- Josiah Willard Gibbs (hu)
- Josiah Willard Gibbs (hu)
|
| prop-hu:képméret
| |
| prop-hu:munkahelyek
| |
| prop-hu:nemzetiség
|
- amerikai (hu)
- amerikai (hu)
|
| prop-hu:név
|
- Josiah Willard Gibbs (hu)
- Josiah Willard Gibbs (hu)
|
| prop-hu:szakmaiKitüntetések
|
- Rumford-díj , Copley-érem (hu)
- Rumford-díj , Copley-érem (hu)
|
| prop-hu:születésDátuma
| |
| prop-hu:születésHelye
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:label
|
- Josiah Willard Gibbs (hu)
- Josiah Willard Gibbs (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| foaf:name
|
- Josiah Willard Gibbs (hu)
- Josiah Willard Gibbs (hu)
|
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
