| dbo:abstract
|
- Joszippon könyve (a. m. Josephus műve) héber nyelvű középkori mű, amely témakörét tekintve az ószövetéségi apokrif iratok közé tartozik. A Dél-Itáliában, a 9.–10. században kelekezett írás világtörténelmi keretben adja elő a zsidók történetét a második jeruzsálemi templom pusztulásáig (Kr. u. 70). A történeti tényekből és mondákból összeszerkesztett alkotás érdekessége, hogy a magyarokról is szól, eredetüket – bizonyára Magorról szóló értesüléseik alapján – betűáttétellel a hasonló hangzású bibliai Gómerre (Noé unokája) vezeti vissza. A mű igen népszerű volt a későbbi századokban, arab, jiddis és etióp fordítása készült. A mű összeállítóját sejtik. A könyv forrásai apokrif iratok, , és főként Iosephus Flavius művei. A babiloni fogságról, a perzsa uralomról, Nagy Sándor és a diadokhoszok koráról szóló beszámolókat, valamint családfákat tartalmaz. Fő része a Hasmoneusok, Nagy Heródes és a rómaiak korának törtéből áll. Keresztelő János és Jézus említése egyesek szerint későbbi betoldás. Tiszta héber stílusa miatt irodtörténeti szempontból is jelentős. (hu)
- Joszippon könyve (a. m. Josephus műve) héber nyelvű középkori mű, amely témakörét tekintve az ószövetéségi apokrif iratok közé tartozik. A Dél-Itáliában, a 9.–10. században kelekezett írás világtörténelmi keretben adja elő a zsidók történetét a második jeruzsálemi templom pusztulásáig (Kr. u. 70). A történeti tényekből és mondákból összeszerkesztett alkotás érdekessége, hogy a magyarokról is szól, eredetüket – bizonyára Magorról szóló értesüléseik alapján – betűáttétellel a hasonló hangzású bibliai Gómerre (Noé unokája) vezeti vissza. A mű igen népszerű volt a későbbi századokban, arab, jiddis és etióp fordítása készült. A mű összeállítóját sejtik. A könyv forrásai apokrif iratok, , és főként Iosephus Flavius művei. A babiloni fogságról, a perzsa uralomról, Nagy Sándor és a diadokhoszok koráról szóló beszámolókat, valamint családfákat tartalmaz. Fő része a Hasmoneusok, Nagy Heródes és a rómaiak korának törtéből áll. Keresztelő János és Jézus említése egyesek szerint későbbi betoldás. Tiszta héber stílusa miatt irodtörténeti szempontból is jelentős. (hu)
|
