| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben. Óriásbolygó, tömege két és félszerese az összes többi bolygó együttes tömegének. A többi óriásbolygóval (Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz) együtt gyakran Jupiter-tÃpusú, vagy külsÅ‘ bolygóknak nevezik. A FöldrÅ‘l nézve maximális fényessége -2,94 magnitúdó, ezzel átlagosan a harmadik legfényesebb égitest az éjszakai égbolton, a Hold és a Vénusz után (rövid idÅ‘re a Mars vetekedhet fényességével pályájának bizonyos pontjain). A Jupiter fÅ‘ként hidrogénbÅ‘l áll, tömegének egynegyedét hélium teszi ki, sziklás magja nehezebb elemeket tartalmazhat. Gyors forgása miatt alakja forgási ellipszoid (lapÃtott gömb). A külsÅ‘ atmoszférája láthatóan számos sávra oszlik a különbözÅ‘ szélességi körökön, turbulenciát és viharokat okozva ezek határain. KiemelkedÅ‘ látványosság a Nagy Vörös Folt, egy óriási vihar, amit már a 17. században is megfigyeltek. A bolygót halvány planetáris gyűrűrendszer és erÅ‘s magnetoszféra vesz körül. 79 holdja van (2018-as adat), köztük a négy legnagyobbat Galilei-holdaknak nevezzük, amelyeket 1610-ben fedezett fel névadójuk. A Jupitert számos űrszonda vizsgálta már, legismertebbek ezek közül a Pioneer és Voyager közelrepülések, késÅ‘bb a Galileo és a Juno űrszonda. A bolygót már az ókori csillagászok is ismerték, számos kultúrában mitologikus és vallási tartalommal ruházták fel. Nevét IuppiterrÅ‘l, a római fÅ‘istenrÅ‘l kapta. A bolygó csillagászatban és asztrológiában használt jele az istenség kezében hagyományosan megjelenÅ‘ villámot jelképezi (Unicode: ♃). (hu)
- A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben. Óriásbolygó, tömege két és félszerese az összes többi bolygó együttes tömegének. A többi óriásbolygóval (Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz) együtt gyakran Jupiter-tÃpusú, vagy külsÅ‘ bolygóknak nevezik. A FöldrÅ‘l nézve maximális fényessége -2,94 magnitúdó, ezzel átlagosan a harmadik legfényesebb égitest az éjszakai égbolton, a Hold és a Vénusz után (rövid idÅ‘re a Mars vetekedhet fényességével pályájának bizonyos pontjain). A Jupiter fÅ‘ként hidrogénbÅ‘l áll, tömegének egynegyedét hélium teszi ki, sziklás magja nehezebb elemeket tartalmazhat. Gyors forgása miatt alakja forgási ellipszoid (lapÃtott gömb). A külsÅ‘ atmoszférája láthatóan számos sávra oszlik a különbözÅ‘ szélességi körökön, turbulenciát és viharokat okozva ezek határain. KiemelkedÅ‘ látványosság a Nagy Vörös Folt, egy óriási vihar, amit már a 17. században is megfigyeltek. A bolygót halvány planetáris gyűrűrendszer és erÅ‘s magnetoszféra vesz körül. 79 holdja van (2018-as adat), köztük a négy legnagyobbat Galilei-holdaknak nevezzük, amelyeket 1610-ben fedezett fel névadójuk. A Jupitert számos űrszonda vizsgálta már, legismertebbek ezek közül a Pioneer és Voyager közelrepülések, késÅ‘bb a Galileo és a Juno űrszonda. A bolygót már az ókori csillagászok is ismerték, számos kultúrában mitologikus és vallási tartalommal ruházták fel. Nevét IuppiterrÅ‘l, a római fÅ‘istenrÅ‘l kapta. A bolygó csillagászatban és asztrológiában használt jele az istenség kezében hagyományosan megjelenÅ‘ villámot jelképezi (Unicode: ♃). (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 42934 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:albedó
| |
| prop-hu:aphélium
|
- 5.455168 (xsd:double)
- 8.16081455E8 (dbd:kilometre)
|
| prop-hu:argPeri
| |
| prop-hu:atmoszféra
| |
| prop-hu:atmoszféraÖsszetevők
|
- 0.000100 (xsd:double)
- 0.000200 (xsd:double)
- 0.020000 (xsd:double)
- 0.100000 (xsd:double)
- <0,00010% hidrogén-szulfid (hu)
- ~14% hélium (hu)
- ~86% hidrogén (hu)
|
| prop-hu:cÃm
|
- NASA – Juno (hu)
- NASA – Juno (hu)
|
| prop-hu:deklináció
| |
| prop-hu:egyenlÃtÅ‘iSugár
| |
| prop-hu:elérés
| |
| prop-hu:excentricitás
| |
| prop-hu:felszállóCsomó
| |
| prop-hu:felszÃnTerülete
|
- 6.140000 (xsd:double)
- (hu)
|
| prop-hu:felszÃniGravitációAzEgyenlÃtÅ‘nél
|
- 24.800000 (xsd:double)
- (hu)
|
| prop-hu:felszÃniNyomás
| |
| prop-hu:fizikaiTulajdonságok
| |
| prop-hu:forgásiSebesség
|
- 12.600000 (xsd:double)
- (hu)
- 45300.0 (dbd:kilometrePerHour)
|
| prop-hu:félNagytengely
|
- 5.203363 (xsd:double)
- 7.78412027E8 (dbd:kilometre)
|
| prop-hu:holdak
| |
| prop-hu:háttér
| |
| prop-hu:hőmNév
| |
| prop-hu:hőmérséklet
| |
| prop-hu:inklináció
|
- 1.305300 (xsd:double)
- (hu)
|
| prop-hu:kép
|
- Jupiter.jpg (hu)
- Jupiter.jpg (hu)
|
| prop-hu:képaláÃrás
|
- A Voyager–1 által a JupiterrÅ‘l készÃtett kép feldolgozott változata (hu)
- A Voyager–1 által a JupiterrÅ‘l készÃtett kép feldolgozott változata (hu)
|
| prop-hu:lapultság
| |
| prop-hu:maxHÅ‘m
| |
| prop-hu:maxSebesség
|
- 13.712 (dbd:kilometrePerSecond)
|
| prop-hu:minHÅ‘m
|
- -163 C (hu)
- 110.0 (dbd:kelvin)
|
| prop-hu:minSebesség
|
- 12.446 (dbd:kilometrePerSecond)
|
| prop-hu:név
|
- Jupiter (hu)
- Jupiter (hu)
|
| prop-hu:perihélium
|
- 4.951558 (xsd:double)
- 7.40742598E8 (dbd:kilometre)
|
| prop-hu:polárisSugár
|
- (hu)
- 66854.5 (dbd:kilometre)
|
| prop-hu:pályaKerülete
|
- 4.888000 (xsd:double)
- 32.675000 (xsd:double)
|
| prop-hu:sziderikus
|
- 4333.286700 (xsd:double)
- (hu)
|
| prop-hu:sziderikusForgásidő
| |
| prop-hu:szimbólum
|
- Jupiter symbol.svg (hu)
- Jupiter symbol.svg (hu)
|
| prop-hu:szinódikus
| |
| prop-hu:szökésiSebesség
|
- 59.54 (dbd:kilometrePerSecond)
|
| prop-hu:sűrűség
|
- 1.326 (dbd:gramPerCubicCentimetre)
|
| prop-hu:tengelyferdeség
| |
| prop-hu:térfogat
|
- 1.431000 (xsd:double)
- (hu)
|
| prop-hu:tömeg
|
- 1.899000 (xsd:double)
- (hu)
|
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:átlHőm
|
- -121 C (hu)
- 152.0 (dbd:kelvin)
|
| prop-hu:átlSebesség
|
- 13.056 (dbd:kilometrePerSecond)
|
| prop-hu:északiPólusRektaszcenziója
| |
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:comment
|
- A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben. Óriásbolygó, tömege két és félszerese az összes többi bolygó együttes tömegének. A többi óriásbolygóval (Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz) együtt gyakran Jupiter-tÃpusú, vagy külsÅ‘ bolygóknak nevezik. A FöldrÅ‘l nézve maximális fényessége -2,94 magnitúdó, ezzel átlagosan a harmadik legfényesebb égitest az éjszakai égbolton, a Hold és a Vénusz után (rövid idÅ‘re a Mars vetekedhet fényességével pályájának bizonyos pontjain). (hu)
- A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben. Óriásbolygó, tömege két és félszerese az összes többi bolygó együttes tömegének. A többi óriásbolygóval (Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz) együtt gyakran Jupiter-tÃpusú, vagy külsÅ‘ bolygóknak nevezik. A FöldrÅ‘l nézve maximális fényessége -2,94 magnitúdó, ezzel átlagosan a harmadik legfényesebb égitest az éjszakai égbolton, a Hold és a Vénusz után (rövid idÅ‘re a Mars vetekedhet fényességével pályájának bizonyos pontjain). (hu)
|
| rdfs:label
|
- Jupiter (hu)
- Jupiter (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is prop-hu:anyabolygó
of | |
| is prop-hu:célégitest
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
