| dbo:abstract
|
- A járási jogú város a városok egy jogi kategóriája volt Magyarországon 1954–1971 között. Az elnevezés pontosan megadja a jelentést is: e városok tanácsa a város mindazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel bírt, amelyekkel a községek területén a . Járási jogú város volt valamennyi város, kivéve a fővárost (Budapest) és a négy megyei jogú várost (Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged). Számuk 1954-ben 57 volt, 1971-re viszont már 70-re nőtt. 1950–1954 között, az I. tanácstörvény idején hasonló jogi helyzetben a közvetlenül a megyei tanács alá rendelt városok voltak, 1930–1950 között a megyei városok, 1930 előtt pedig a rendezett tanácsú városok. 1971-től, a III. tanácstörvény alatt a korábbi járási jogú városok elnevezése egyszerűen város lett, összefüggésben a járási tanácsok megszüntetésével. (hu)
- A járási jogú város a városok egy jogi kategóriája volt Magyarországon 1954–1971 között. Az elnevezés pontosan megadja a jelentést is: e városok tanácsa a város mindazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel bírt, amelyekkel a községek területén a . Járási jogú város volt valamennyi város, kivéve a fővárost (Budapest) és a négy megyei jogú várost (Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged). Számuk 1954-ben 57 volt, 1971-re viszont már 70-re nőtt. 1950–1954 között, az I. tanácstörvény idején hasonló jogi helyzetben a közvetlenül a megyei tanács alá rendelt városok voltak, 1930–1950 között a megyei városok, 1930 előtt pedig a rendezett tanácsú városok. 1971-től, a III. tanácstörvény alatt a korábbi járási jogú városok elnevezése egyszerűen város lett, összefüggésben a járási tanácsok megszüntetésével. (hu)
|
