| dbo:abstract
|
- A József nádor tér egy közterület Budapest V. kerületében, ami az 1800-as évektől, Lipótvárossal egy időben, Pest terjeszkedésével alakult ki. Meghatározó eleme a névadó és a terület fejlesztését előmozdító József nádort ábrázoló szobor. Bár mind az épületek, mind a park jelentős változásokon ment át évszázadok alatt, történelmi jelentőségét számos műemléki védettség és régészeti feltárás is igazolja. (hu)
- A József nádor tér egy közterület Budapest V. kerületében, ami az 1800-as évektől, Lipótvárossal egy időben, Pest terjeszkedésével alakult ki. Meghatározó eleme a névadó és a terület fejlesztését előmozdító József nádort ábrázoló szobor. Bár mind az épületek, mind a park jelentős változásokon ment át évszázadok alatt, történelmi jelentőségét számos műemléki védettség és régészeti feltárás is igazolja. (hu)
|
| prop-hu:kép
|
- Dwelling building. - 7., József Attila St., Budapest District V.JPG (hu)
- Vettii2 modified.jpg (hu)
- József nádor tér 12., József Attila utca sarok, 1955 Budapest - Fortepan 103556.jpg (hu)
- The József Square Empire style garden in 1926 by Károly Räde.png (hu)
- Dwelling building. - 7., József Attila St., Budapest District V.JPG (hu)
- Vettii2 modified.jpg (hu)
- József nádor tér 12., József Attila utca sarok, 1955 Budapest - Fortepan 103556.jpg (hu)
- The József Square Empire style garden in 1926 by Károly Räde.png (hu)
|
| prop-hu:megj
|
- A harmincadhivatal a vámhivatal elődje. (hu)
- A gyökércella-rendszer egy innovatív gyökérmenedzsment megoldás, ami egy földbe süllyesztett térhálós rendszerrel elősegíti a gyökerek körüli föld megfelelő tömörödését, öntözését, levegőztetését, ezáltal a fák lehetőség szerinti optimális növekedését. További előnye, hogy a közművek védelmét is ellátja, miközben a gyökereket is megvédi azoktól. a cellék fölé un. gyökérgallérok kerülnek. (hu)
- További idézet Räde Károlytól a főváros növényzetéről : „A mi klímánkban általában nagyon nehéz úgy a virágágyak gondozása, mint a fák karbantartása. Bennünket ebben a tekintetben nem lehet más külföldi városokkal összehasonlítani. Nem lehet arra hivatkozni, hogy Parisban, Berlinben, vagy Londonban szebbek a parkok és az utcai ültetvények. A mi klímánk egész más, mint Berlin, Páris, vagy London klímája. [...] A talajunk sem alkalmas akármilyen fa tenyésztésére. Most már meg van állapítva, hogy csak egy pár fafajta van, mely a budapesti talajt és a budapesti klímát jól tűri. Ezek: a Besson-féle nemes akác, melyet kísérletképen a Népszínház-utcában ültettek és ott jól tenyészik; a Celtis, mely fiatal korában ugyan lassan nő, de ha már megszokta a helyet, szépen fejlődik ; a japánakác, Sophora japonica, mely szintén jól bírja homokos talajunkat és nagyon szépen díszlik a Széchenyi-fürdő előtt és a Váci-úton a Nyugati pályaudvartól a Lehel-térig. Az említett fák a könnyű talajt szeretik és ezért a pesti oldalt népesítik majd be ezekkel a fákkal. [...] Az utcán azonban szabadon ki vannak téve a viharoknak, amelyekkel szemben az elültetett fa gyökérzetének és törzsének erősítésére kell mindenekelőtt törekedni. [...] Hallatlan károkat okoznak a parkokban a kutyák is.” (hu)
- Széchenyi akkor még úgy gondolta, hogy mivel a magyar színjátszás még nem volt azon a színvonalon, bár központi helyen, de egy kisebb épületben foglalhatna helyet. Igaz az 1832-es röpiratában is bizonytalan ebben, kifejtve, hogy a városon kívüli építkezést – ami végül megvalósult – tartja a legrosszabb lehetőségnek. Azonban 1834. április 12-i ülésén Pest vármegye úgy döntött, hogy nem csupán telket hajlandó adni a felépítendő magyar színház céljaira, hanem magát a színházat is felépítteti a szintén a vármegye által kivitelezett díszes német színházat. (hu)
- A harmincadhivatal a vámhivatal elődje. (hu)
- A gyökércella-rendszer egy innovatív gyökérmenedzsment megoldás, ami egy földbe süllyesztett térhálós rendszerrel elősegíti a gyökerek körüli föld megfelelő tömörödését, öntözését, levegőztetését, ezáltal a fák lehetőség szerinti optimális növekedését. További előnye, hogy a közművek védelmét is ellátja, miközben a gyökereket is megvédi azoktól. a cellék fölé un. gyökérgallérok kerülnek. (hu)
- További idézet Räde Károlytól a főváros növényzetéről : „A mi klímánkban általában nagyon nehéz úgy a virágágyak gondozása, mint a fák karbantartása. Bennünket ebben a tekintetben nem lehet más külföldi városokkal összehasonlítani. Nem lehet arra hivatkozni, hogy Parisban, Berlinben, vagy Londonban szebbek a parkok és az utcai ültetvények. A mi klímánk egész más, mint Berlin, Páris, vagy London klímája. [...] A talajunk sem alkalmas akármilyen fa tenyésztésére. Most már meg van állapítva, hogy csak egy pár fafajta van, mely a budapesti talajt és a budapesti klímát jól tűri. Ezek: a Besson-féle nemes akác, melyet kísérletképen a Népszínház-utcában ültettek és ott jól tenyészik; a Celtis, mely fiatal korában ugyan lassan nő, de ha már megszokta a helyet, szépen fejlődik ; a japánakác, Sophora japonica, mely szintén jól bírja homokos talajunkat és nagyon szépen díszlik a Széchenyi-fürdő előtt és a Váci-úton a Nyugati pályaudvartól a Lehel-térig. Az említett fák a könnyű talajt szeretik és ezért a pesti oldalt népesítik majd be ezekkel a fákkal. [...] Az utcán azonban szabadon ki vannak téve a viharoknak, amelyekkel szemben az elültetett fa gyökérzetének és törzsének erősítésére kell mindenekelőtt törekedni. [...] Hallatlan károkat okoznak a parkokban a kutyák is.” (hu)
- Széchenyi akkor még úgy gondolta, hogy mivel a magyar színjátszás még nem volt azon a színvonalon, bár központi helyen, de egy kisebb épületben foglalhatna helyet. Igaz az 1832-es röpiratában is bizonytalan ebben, kifejtve, hogy a városon kívüli építkezést – ami végül megvalósult – tartja a legrosszabb lehetőségnek. Azonban 1834. április 12-i ülésén Pest vármegye úgy döntött, hogy nem csupán telket hajlandó adni a felépítendő magyar színház céljaira, hanem magát a színházat is felépítteti a szintén a vármegye által kivitelezett díszes német színházat. (hu)
|
