| dbo:abstract
|
- A jövedelemazonosság a makroökonómia egyik legfontosabb összefüggése. Lényegét így fogalmazhatjuk meg: „Egy gazdaságban egy adott időszakban előállított javak összértéke megegyezik a gazdasági szereplők összes jövedelmével és kiadásával.” A jövedelemazonosság pusztán logikai eszközökkel belátható. Ugyanis egy jószág a jószág előállítója annak piaci értékével megegyező jövedelemhez jut, a vásárlónak pedig ez ugyanekkora kiadást jelent. Az azonosság ugyan a készletek – vagyis a megtermelt, de még nem eladott javak – miatt valójában nem állna fenn, de annak érdekében, hogy mégis teljesüljön, a készleteket egyfajta beruházásnak tekintjük (készletberuházás), és értéküket a jószág előállítójának jövedelmeként és kiadásaként is számításba vesszük. A jövedelemazonosságot gyakran írjuk fel a következő alakban: Y = C + I + G + NX Y jelöli az összgazdasági , vagyis a megtermelt javak összértékét. C a fogyasztás, I a beruházás, G a , NX pedig a nettó export (export mínusz import) jele. Az egyenletet kétféleképpen is értelmezhetjük.
* A jövedelemazonosság szerint az összkibocsátás (Y) megegyezik a gazdasági szereplők összkiadásával, vagyis a háztartások (fogyasztás), a vállalatok (beruházás), a kormányzat és a külföld kiadásainak összegével.
* A jövedelemazonosság szerint a gazdasági szereplők összjövedelme (ami azonos az összkibocsátással, Y-nal) megegyezik az összes kiadásukkal. Az egyenlőség akkor is teljesül, ha a kibocsátást, fogyasztást, beruházást stb. reálértéken, vagyis nem folyó árakon, hanem valamilyen módon az hatásától „megtisztítva”, például múltbeli árakon vesszük számításba. (hu)
- A jövedelemazonosság a makroökonómia egyik legfontosabb összefüggése. Lényegét így fogalmazhatjuk meg: „Egy gazdaságban egy adott időszakban előállított javak összértéke megegyezik a gazdasági szereplők összes jövedelmével és kiadásával.” A jövedelemazonosság pusztán logikai eszközökkel belátható. Ugyanis egy jószág a jószág előállítója annak piaci értékével megegyező jövedelemhez jut, a vásárlónak pedig ez ugyanekkora kiadást jelent. Az azonosság ugyan a készletek – vagyis a megtermelt, de még nem eladott javak – miatt valójában nem állna fenn, de annak érdekében, hogy mégis teljesüljön, a készleteket egyfajta beruházásnak tekintjük (készletberuházás), és értéküket a jószág előállítójának jövedelmeként és kiadásaként is számításba vesszük. A jövedelemazonosságot gyakran írjuk fel a következő alakban: Y = C + I + G + NX Y jelöli az összgazdasági , vagyis a megtermelt javak összértékét. C a fogyasztás, I a beruházás, G a , NX pedig a nettó export (export mínusz import) jele. Az egyenletet kétféleképpen is értelmezhetjük.
* A jövedelemazonosság szerint az összkibocsátás (Y) megegyezik a gazdasági szereplők összkiadásával, vagyis a háztartások (fogyasztás), a vállalatok (beruházás), a kormányzat és a külföld kiadásainak összegével.
* A jövedelemazonosság szerint a gazdasági szereplők összjövedelme (ami azonos az összkibocsátással, Y-nal) megegyezik az összes kiadásukkal. Az egyenlőség akkor is teljesül, ha a kibocsátást, fogyasztást, beruházást stb. reálértéken, vagyis nem folyó árakon, hanem valamilyen módon az hatásától „megtisztítva”, például múltbeli árakon vesszük számításba. (hu)
|
