| dbo:abstract
|
- A jövendölés vagy jóslat egy bizonyos esemény jövőbeni bekövetkezésére vonatkozó kijelentés vagy állítás. Egy ilyen kijelentés valóságtartalma szerint lehet tudományos vagy tudománytalan és az általános szóhasználatban környezetének megfelelően különböző elnevezések használatosak. Ilyenek a tudományos elméletek, paradigmák, feltételezések, hipotézisek, előrejelzések, jövőkutatás, véleménykutatás, stb. az egyik oldalon, s divináció, jóslás, prófécia, jövendőmondás a másik oldalon. A jövendölés maga alapvető emberi szükségletként jelentkezik az emberiség tudatának kifejlődése óta. A téridő negyedik dimenziója egyirányúságából való kitörés vágya jelenti e szükséglet alapját. A történelem során minden civilizációban az adott kornak és egy közösség kultúrájának megfelelő módszerek alakultak ki a jelen és jövő közötti fátyol fellebbentésére. A korábbi szent emberek, sarlatánok és jósok helyét modern korunkban a tudósok vették át. A korábbi általánosba vetett hit helyett a részlet értelmére való hivatkozás sok esetben csupán biztonságérzetünket javítja, a jövő nagy képébe illő tényleges eredmények felmutatása helyett. (Például, az a tény, hogy évtizedes küldetésre tudunk űrhajókat küldeni távoli bolygók tanulmányozására, mit tud mondani arról, hogy időközökben nem robbantjuk-e fel magunkat valami ideológia alapján?) Megjegyzendő, hogy a jövendölés igazságtartalma (az hogy egy adott jövendölés ténylegesen bekövetkezik-e vagy sem) nem szükségszerűen következik tudományos, vagy tudománytalan mivoltából, s még környezetéből sem, azt csupán utólagos megfigyelés döntheti el. Adatok, vagy követhető gondolatmenet hiányában az előrejelzés tudománytalannak tekintendő. (hu)
- A jövendölés vagy jóslat egy bizonyos esemény jövőbeni bekövetkezésére vonatkozó kijelentés vagy állítás. Egy ilyen kijelentés valóságtartalma szerint lehet tudományos vagy tudománytalan és az általános szóhasználatban környezetének megfelelően különböző elnevezések használatosak. Ilyenek a tudományos elméletek, paradigmák, feltételezések, hipotézisek, előrejelzések, jövőkutatás, véleménykutatás, stb. az egyik oldalon, s divináció, jóslás, prófécia, jövendőmondás a másik oldalon. A jövendölés maga alapvető emberi szükségletként jelentkezik az emberiség tudatának kifejlődése óta. A téridő negyedik dimenziója egyirányúságából való kitörés vágya jelenti e szükséglet alapját. A történelem során minden civilizációban az adott kornak és egy közösség kultúrájának megfelelő módszerek alakultak ki a jelen és jövő közötti fátyol fellebbentésére. A korábbi szent emberek, sarlatánok és jósok helyét modern korunkban a tudósok vették át. A korábbi általánosba vetett hit helyett a részlet értelmére való hivatkozás sok esetben csupán biztonságérzetünket javítja, a jövő nagy képébe illő tényleges eredmények felmutatása helyett. (Például, az a tény, hogy évtizedes küldetésre tudunk űrhajókat küldeni távoli bolygók tanulmányozására, mit tud mondani arról, hogy időközökben nem robbantjuk-e fel magunkat valami ideológia alapján?) Megjegyzendő, hogy a jövendölés igazságtartalma (az hogy egy adott jövendölés ténylegesen bekövetkezik-e vagy sem) nem szükségszerűen következik tudományos, vagy tudománytalan mivoltából, s még környezetéből sem, azt csupán utólagos megfigyelés döntheti el. Adatok, vagy követhető gondolatmenet hiányában az előrejelzés tudománytalannak tekintendő. (hu)
|
