| dbo:abstract
|
- Júdás evangéliuma egy gnosztikus evangélium, amely Iskarióti Júdás és Jézus között zajló beszélgetéseket, kapcsolatot örökített meg. Az evangélium a hagyományos újszövetségi (Máté, Márk, Lukács és János evangéliumai) evangéliumoktól eltérően mutatja be Júdást, illetve annak szerepét a tanítványok és megváltás kapcsán. Habár Júdás nevét viseli a szöveg, mégsem a volt tanítvány írta, hanem egy későbbi, feltehetően gnosztikus követő. Ez annak tudható be, hogy a 3. vagy 4. században íródott kopt nyelven, olyan megfogalmazásokkal, tudásanyaggal, amivel egy átlagos korabeli írástudó elég nehezen írta volna meg. Az evangélium a keresztény egyházak tiltakozása ellenére 2006 első felében került a nagyközönség elé a National Geographic-nak köszönhetően. Viszont már az 1970-es években számtalan műkincskereskedő kezén már áthaladt, akik nem tudták felmérni a szöveg tudományos jelentőségét, mivel az kopt nyelven íródott, és az amúgy is szakszerűtlenül tárolt evangélium a nedves klíma hatására drasztikus romlásba kezdett. Csak azután indulhatott meg az iratok restaurálása, miután Svájcba szállították egy Genf melletti restauráló műterembe, ahol 2004. december 5-én egy szakemberekből álló csapat megbizonyosodott arról, hogy az evangélium eredeti, nem pedig középkori hamisítvány. A szöveg tartalmán a tudósok mind a mai napig vitatkoznak. Kétségkívül gnosztikus evangéliumról van szó, amelyre a korai keresztény egyházatya, Ireneus püspök is utalt, amikor az evangéliumot eretneknek nyilvánította. Júdás evangéliumának „érzékeny pontjai” a gnosztikus kategorizálás, mivel a szövegben hasonlóságok mutatkoznak a széthiánus gnoszticizmussal és a tamásista gnoszticizmussal is. Egyes tudósok úgy vélik, hogy némi hasonlóság mutatkozik Markión tanításaival és a zsidó, keresztény apokaliptikus gondolkodással. (hu)
- Júdás evangéliuma egy gnosztikus evangélium, amely Iskarióti Júdás és Jézus között zajló beszélgetéseket, kapcsolatot örökített meg. Az evangélium a hagyományos újszövetségi (Máté, Márk, Lukács és János evangéliumai) evangéliumoktól eltérően mutatja be Júdást, illetve annak szerepét a tanítványok és megváltás kapcsán. Habár Júdás nevét viseli a szöveg, mégsem a volt tanítvány írta, hanem egy későbbi, feltehetően gnosztikus követő. Ez annak tudható be, hogy a 3. vagy 4. században íródott kopt nyelven, olyan megfogalmazásokkal, tudásanyaggal, amivel egy átlagos korabeli írástudó elég nehezen írta volna meg. Az evangélium a keresztény egyházak tiltakozása ellenére 2006 első felében került a nagyközönség elé a National Geographic-nak köszönhetően. Viszont már az 1970-es években számtalan műkincskereskedő kezén már áthaladt, akik nem tudták felmérni a szöveg tudományos jelentőségét, mivel az kopt nyelven íródott, és az amúgy is szakszerűtlenül tárolt evangélium a nedves klíma hatására drasztikus romlásba kezdett. Csak azután indulhatott meg az iratok restaurálása, miután Svájcba szállították egy Genf melletti restauráló műterembe, ahol 2004. december 5-én egy szakemberekből álló csapat megbizonyosodott arról, hogy az evangélium eredeti, nem pedig középkori hamisítvány. A szöveg tartalmán a tudósok mind a mai napig vitatkoznak. Kétségkívül gnosztikus evangéliumról van szó, amelyre a korai keresztény egyházatya, Ireneus püspök is utalt, amikor az evangéliumot eretneknek nyilvánította. Júdás evangéliumának „érzékeny pontjai” a gnosztikus kategorizálás, mivel a szövegben hasonlóságok mutatkoznak a széthiánus gnoszticizmussal és a tamásista gnoszticizmussal is. Egyes tudósok úgy vélik, hogy némi hasonlóság mutatkozik Markión tanításaival és a zsidó, keresztény apokaliptikus gondolkodással. (hu)
|
