| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A kémiai elemek periódusos rendszere (más néven: Mengyelejev-táblázat) a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve. Ez az elrendezés jól szemlélteti az elemek periodikusan változó tulajdonságait, mivel a kémiailag hasonlóan viselkedő elemek így gyakran egy oszlopba kerülnek. A táblázat négy téglalap alakú mezőt (s-, p-, d-, f-mező) is tartalmaz amelyeken belül egyes kémiai tulajdonságok hasonlóságokat mutatnak. Általánosságban elmondható, hogy a sorok (periódusok) bal oldalán fémek, a jobb oldalán pedig nemfémek helyezkednek el. A periódusos rendszer sorait periódusoknak nevezzük, az oszlopokat pedig csoportoknak. Néhány csoportnak a sorszáma mellett saját neve is van, például a 18-as csoportot nemesgázokként, a 17-es csoportot halogénekként is ismerik, de egyes csoportoknál a csoport első tagjából képzett nevet is használják, például széncsoport, nitrogéncsoport. A periódusos rendszer használható az elemek tulajdonságai közti kapcsolatok levezetésére, de akár még fel nem fedezett elemek tulajdonságait is meg lehet jósolni a segítségével. A kémia oktatásában ma általánosan elterjedt a periódusos rendszer használata, a kémiai sajátosságok különböző formáinak az osztályozásához, rendszerezéséhez és összehasonlításához hasznos segédeszköz. A táblázatot széleskörűen használják a kémiában, fizikában, biológiában és az iparban. Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz kémikus tette közzé az első szélesebb körben elismert periódusos rendszert 1869-ben. Felismerte, hogy az akkor ismert elemek tulajdonságai a rendszámuk alapján periodikusan váltakoznak. Mengyelejev emellett megjósolta a táblázat akkor még üres helyeire kerülő elemek néhány tulajdonságát. Előrejelzései a kérdéses elemek felfedezése után többnyire beigazolódtak. Mengyelejev periódusos rendszerét azóta új elemek felfedezésével és a kémiai viselkedést leíró újabb modellekkel bővítették és finomították. Az összes elemet az 1-es rendszámtól kezdve (hidrogén) a 118-asig (oganeszon) bezáróan felfedezték vagy mesterségesen előállították már, és a periódusos rendszer első hét periódusa teljessé vált a nihónium, moszkóvium, tenesszium és oganeszon felfedezésével, melyet az IUPAC 2015. december 30-án igazolt, hivatalos nevüket pedig 2016. november 28-án kapták meg. Az első 94 elem mindegyike megtalálható a természetben, bár néhányuk csak nyomnyi mennyiségben, és hamarabb állították elő őket laboratóriumban, minthogy a természetben felfedezték volna őket. A 95–118-as rendszámú elemeket csak laboratóriumokban vagy nukleáris reaktorokban állították elő. Ennél nagyobb rendszámú elemek szintézisére folyamatosan történnek próbálkozások. Számos természetben előforduló elem szintetikus radioizotópját is előállították már laboratóriumokban. (hu)
- A kémiai elemek periódusos rendszere (más néven: Mengyelejev-táblázat) a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve. Ez az elrendezés jól szemlélteti az elemek periodikusan változó tulajdonságait, mivel a kémiailag hasonlóan viselkedő elemek így gyakran egy oszlopba kerülnek. A táblázat négy téglalap alakú mezőt (s-, p-, d-, f-mező) is tartalmaz amelyeken belül egyes kémiai tulajdonságok hasonlóságokat mutatnak. Általánosságban elmondható, hogy a sorok (periódusok) bal oldalán fémek, a jobb oldalán pedig nemfémek helyezkednek el. A periódusos rendszer sorait periódusoknak nevezzük, az oszlopokat pedig csoportoknak. Néhány csoportnak a sorszáma mellett saját neve is van, például a 18-as csoportot nemesgázokként, a 17-es csoportot halogénekként is ismerik, de egyes csoportoknál a csoport első tagjából képzett nevet is használják, például széncsoport, nitrogéncsoport. A periódusos rendszer használható az elemek tulajdonságai közti kapcsolatok levezetésére, de akár még fel nem fedezett elemek tulajdonságait is meg lehet jósolni a segítségével. A kémia oktatásában ma általánosan elterjedt a periódusos rendszer használata, a kémiai sajátosságok különböző formáinak az osztályozásához, rendszerezéséhez és összehasonlításához hasznos segédeszköz. A táblázatot széleskörűen használják a kémiában, fizikában, biológiában és az iparban. Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz kémikus tette közzé az első szélesebb körben elismert periódusos rendszert 1869-ben. Felismerte, hogy az akkor ismert elemek tulajdonságai a rendszámuk alapján periodikusan váltakoznak. Mengyelejev emellett megjósolta a táblázat akkor még üres helyeire kerülő elemek néhány tulajdonságát. Előrejelzései a kérdéses elemek felfedezése után többnyire beigazolódtak. Mengyelejev periódusos rendszerét azóta új elemek felfedezésével és a kémiai viselkedést leíró újabb modellekkel bővítették és finomították. Az összes elemet az 1-es rendszámtól kezdve (hidrogén) a 118-asig (oganeszon) bezáróan felfedezték vagy mesterségesen előállították már, és a periódusos rendszer első hét periódusa teljessé vált a nihónium, moszkóvium, tenesszium és oganeszon felfedezésével, melyet az IUPAC 2015. december 30-án igazolt, hivatalos nevüket pedig 2016. november 28-án kapták meg. Az első 94 elem mindegyike megtalálható a természetben, bár néhányuk csak nyomnyi mennyiségben, és hamarabb állították elő őket laboratóriumban, minthogy a természetben felfedezték volna őket. A 95–118-as rendszámú elemeket csak laboratóriumokban vagy nukleáris reaktorokban állították elő. Ennél nagyobb rendszámú elemek szintézisére folyamatosan történnek próbálkozások. Számos természetben előforduló elem szintetikus radioizotópját is előállították már laboratóriumokban. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 44187 (xsd:nonNegativeInteger)
- 44313 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
|
- 23866825 (xsd:integer)
- 25452451 (xsd:integer)
|
| prop-hu:date
| |
| prop-hu:edition
| |
| prop-hu:first
|
- R. L. (hu)
- Eric (hu)
- A. (hu)
- J. (hu)
- P. (hu)
- N. N. (hu)
- R. (hu)
- E. A. (hu)
- J. E. (hu)
- Theodore (hu)
- F. P. (hu)
- R. L. (hu)
- Eric (hu)
- A. (hu)
- J. (hu)
- P. (hu)
- N. N. (hu)
- R. (hu)
- E. A. (hu)
- J. E. (hu)
- Theodore (hu)
- F. P. (hu)
|
| prop-hu:isbn
|
- 0 (xsd:integer)
- 978 (xsd:integer)
|
| prop-hu:last
|
- Ball (hu)
- Gray (hu)
- Moore (hu)
- Earnshaw (hu)
- Scerri (hu)
- Greenwood (hu)
- Chang (hu)
- Huheey (hu)
- Keiter (hu)
- Venable (hu)
- Ball (hu)
- Gray (hu)
- Moore (hu)
- Earnshaw (hu)
- Scerri (hu)
- Greenwood (hu)
- Chang (hu)
- Huheey (hu)
- Keiter (hu)
- Venable (hu)
|
| prop-hu:location
|
- New York (hu)
- Oxford (hu)
- Easton, Pennsylvania (hu)
- New York (hu)
- Oxford (hu)
- Easton, Pennsylvania (hu)
|
| prop-hu:page
| |
| prop-hu:place
| |
| prop-hu:publisher
|
- Oxford University Press (hu)
- Pergamon Press (hu)
- Harper Collins College Publishers (hu)
- Wiley Publications (hu)
- Oxford University Press (hu)
- Pergamon Press (hu)
- Harper Collins College Publishers (hu)
- Wiley Publications (hu)
|
| prop-hu:title
|
- Chemistry (hu)
- Chemistry of the Elements (hu)
- The Elements: A Visual Exploration of Every Known Atom in the Universe (hu)
- Chemistry For Dummies (hu)
- Principles of structure and reactivity (hu)
- The Development of the Periodic Law (hu)
- The Ingredients: A Guided Tour of the Elements (hu)
- The periodic table: A very short introduction (hu)
- The periodic table: Its story and its significance (hu)
- Chemistry (hu)
- Chemistry of the Elements (hu)
- The Elements: A Visual Exploration of Every Known Atom in the Universe (hu)
- Chemistry For Dummies (hu)
- Principles of structure and reactivity (hu)
- The Development of the Periodic Law (hu)
- The Ingredients: A Guided Tour of the Elements (hu)
- The periodic table: A very short introduction (hu)
- The periodic table: Its story and its significance (hu)
|
| prop-hu:url
|
- https://archive.org/details/chemistryfordumm0000moor
- https://archive.org/details/ingredientsguide0000ball
- https://archive.org/details/elementsvisualex0000gray|year=2009|publisher=Black Dog & Leventhal Publishers (hu)
- https://archive.org/details/chemistry0000chan|year=2002|edition=7th|publisher=McGraw-Hill Higher Education (hu)
- https://books.google.com/books?id=tF0vAQAAMAAJ|publisher=Chemical Publishing Company (hu)
- https://archive.org/details/chemistryofeleme0000gree|place=Oxford|publisher=Pergamon Press (hu)
- https://archive.org/details/periodictablever0000scer|year=2011|publisher=Oxford University Press (hu)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:year
|
- 1896 (xsd:integer)
- 2002 (xsd:integer)
- 2003 (xsd:integer)
- 2007 (xsd:integer)
- 2011 (xsd:integer)
|
| dct:subject
| |
| rdfs:comment
|
- A kémiai elemek periódusos rendszere (más néven: Mengyelejev-táblázat) a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve. Ez az elrendezés jól szemlélteti az elemek periodikusan változó tulajdonságait, mivel a kémiailag hasonlóan viselkedő elemek így gyakran egy oszlopba kerülnek. A táblázat négy téglalap alakú mezőt (s-, p-, d-, f-mező) is tartalmaz amelyeken belül egyes kémiai tulajdonságok hasonlóságokat mutatnak. Általánosságban elmondható, hogy a sorok (periódusok) bal oldalán fémek, a jobb oldalán pedig nemfémek helyezkednek el. (hu)
- A kémiai elemek periódusos rendszere (más néven: Mengyelejev-táblázat) a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve. Ez az elrendezés jól szemlélteti az elemek periodikusan változó tulajdonságait, mivel a kémiailag hasonlóan viselkedő elemek így gyakran egy oszlopba kerülnek. A táblázat négy téglalap alakú mezőt (s-, p-, d-, f-mező) is tartalmaz amelyeken belül egyes kémiai tulajdonságok hasonlóságokat mutatnak. Általánosságban elmondható, hogy a sorok (periódusok) bal oldalán fémek, a jobb oldalán pedig nemfémek helyezkednek el. (hu)
|
| rdfs:label
|
- Kémiai elemek periódusos rendszere (hu)
- Kémiai elemek periódusos rendszere (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
