Property Value
dbo:abstract
  • A kémiai elemek periódusos rendszere (más néven: Mengyelejev-táblázat) a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve. Ez az elrendezés jól szemlélteti az elemek periodikusan változó tulajdonságait, mivel a kémiailag hasonlóan viselkedő elemek így gyakran egy oszlopba kerülnek. A táblázat négy téglalap alakú mezőt (s-, p-, d-, f-mező) is tartalmaz amelyeken belül egyes kémiai tulajdonságok hasonlóságokat mutatnak. Általánosságban elmondható, hogy a sorok (periódusok) bal oldalán fémek, a jobb oldalán pedig nemfémek helyezkednek el. A periódusos rendszer sorait periódusoknak nevezzük, az oszlopokat pedig csoportoknak. Néhány csoportnak a sorszáma mellett saját neve is van, például a 18-as csoportot nemesgázokként, a 17-es csoportot halogénekként is ismerik, de egyes csoportoknál a csoport első tagjából képzett nevet is használják, például széncsoport, nitrogéncsoport. A periódusos rendszer használható az elemek tulajdonságai közti kapcsolatok levezetésére, de akár még fel nem fedezett elemek tulajdonságait is meg lehet jósolni a segítségével. A kémia oktatásában ma általánosan elterjedt a periódusos rendszer használata, a kémiai sajátosságok különböző formáinak az osztályozásához, rendszerezéséhez és összehasonlításához hasznos segédeszköz. A táblázatot széleskörűen használják a kémiában, fizikában, biológiában és az iparban. Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz kémikus tette közzé az első szélesebb körben elismert periódusos rendszert 1869-ben. Felismerte, hogy az akkor ismert elemek tulajdonságai a rendszámuk alapján periodikusan váltakoznak. Mengyelejev emellett megjósolta a táblázat akkor még üres helyeire kerülő elemek néhány tulajdonságát. Előrejelzései a kérdéses elemek felfedezése után többnyire beigazolódtak. Mengyelejev periódusos rendszerét azóta új elemek felfedezésével és a kémiai viselkedést leíró újabb modellekkel bővítették és finomították. Az összes elemet az 1-es rendszámtól kezdve (hidrogén) a 118-asig (oganeszon) bezáróan felfedezték vagy mesterségesen előállították már, és a periódusos rendszer első hét periódusa teljessé vált a nihónium, moszkóvium, tenesszium és oganeszon felfedezésével, melyet az IUPAC 2015. december 30-án igazolt, hivatalos nevüket pedig 2016. november 28-án kapták meg. Az első 94 elem mindegyike megtalálható a természetben, bár néhányuk csak nyomnyi mennyiségben, és hamarabb állították elő őket laboratóriumban, minthogy a természetben felfedezték volna őket. A 95–118-as rendszámú elemeket csak laboratóriumokban vagy nukleáris reaktorokban állították elő. Ennél nagyobb rendszámú elemek szintézisére folyamatosan történnek próbálkozások. Számos természetben előforduló elem szintetikus radioizotópját is előállították már laboratóriumokban. (hu)
  • A kémiai elemek periódusos rendszere (más néven: Mengyelejev-táblázat) a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve. Ez az elrendezés jól szemlélteti az elemek periodikusan változó tulajdonságait, mivel a kémiailag hasonlóan viselkedő elemek így gyakran egy oszlopba kerülnek. A táblázat négy téglalap alakú mezőt (s-, p-, d-, f-mező) is tartalmaz amelyeken belül egyes kémiai tulajdonságok hasonlóságokat mutatnak. Általánosságban elmondható, hogy a sorok (periódusok) bal oldalán fémek, a jobb oldalán pedig nemfémek helyezkednek el. A periódusos rendszer sorait periódusoknak nevezzük, az oszlopokat pedig csoportoknak. Néhány csoportnak a sorszáma mellett saját neve is van, például a 18-as csoportot nemesgázokként, a 17-es csoportot halogénekként is ismerik, de egyes csoportoknál a csoport első tagjából képzett nevet is használják, például széncsoport, nitrogéncsoport. A periódusos rendszer használható az elemek tulajdonságai közti kapcsolatok levezetésére, de akár még fel nem fedezett elemek tulajdonságait is meg lehet jósolni a segítségével. A kémia oktatásában ma általánosan elterjedt a periódusos rendszer használata, a kémiai sajátosságok különböző formáinak az osztályozásához, rendszerezéséhez és összehasonlításához hasznos segédeszköz. A táblázatot széleskörűen használják a kémiában, fizikában, biológiában és az iparban. Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz kémikus tette közzé az első szélesebb körben elismert periódusos rendszert 1869-ben. Felismerte, hogy az akkor ismert elemek tulajdonságai a rendszámuk alapján periodikusan váltakoznak. Mengyelejev emellett megjósolta a táblázat akkor még üres helyeire kerülő elemek néhány tulajdonságát. Előrejelzései a kérdéses elemek felfedezése után többnyire beigazolódtak. Mengyelejev periódusos rendszerét azóta új elemek felfedezésével és a kémiai viselkedést leíró újabb modellekkel bővítették és finomították. Az összes elemet az 1-es rendszámtól kezdve (hidrogén) a 118-asig (oganeszon) bezáróan felfedezték vagy mesterségesen előállították már, és a periódusos rendszer első hét periódusa teljessé vált a nihónium, moszkóvium, tenesszium és oganeszon felfedezésével, melyet az IUPAC 2015. december 30-án igazolt, hivatalos nevüket pedig 2016. november 28-án kapták meg. Az első 94 elem mindegyike megtalálható a természetben, bár néhányuk csak nyomnyi mennyiségben, és hamarabb állították elő őket laboratóriumban, minthogy a természetben felfedezték volna őket. A 95–118-as rendszámú elemeket csak laboratóriumokban vagy nukleáris reaktorokban állították elő. Ennél nagyobb rendszámú elemek szintézisére folyamatosan történnek próbálkozások. Számos természetben előforduló elem szintetikus radioizotópját is előállították már laboratóriumokban. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 86 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 44187 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23866825 (xsd:integer)
prop-hu:date
  • 1984 (xsd:integer)
prop-hu:edition
  • 4 (xsd:integer)
prop-hu:first
  • R. L. (hu)
  • Eric (hu)
  • A. (hu)
  • J. (hu)
  • P. (hu)
  • N. N. (hu)
  • R. (hu)
  • E. A. (hu)
  • J. E. (hu)
  • Theodore (hu)
  • F. P. (hu)
  • R. L. (hu)
  • Eric (hu)
  • A. (hu)
  • J. (hu)
  • P. (hu)
  • N. N. (hu)
  • R. (hu)
  • E. A. (hu)
  • J. E. (hu)
  • Theodore (hu)
  • F. P. (hu)
prop-hu:isbn
  • 0 (xsd:integer)
  • 978 (xsd:integer)
prop-hu:last
  • Ball (hu)
  • Gray (hu)
  • Moore (hu)
  • Earnshaw (hu)
  • Scerri (hu)
  • Greenwood (hu)
  • Chang (hu)
  • Huheey (hu)
  • Keiter (hu)
  • Venable (hu)
  • Ball (hu)
  • Gray (hu)
  • Moore (hu)
  • Earnshaw (hu)
  • Scerri (hu)
  • Greenwood (hu)
  • Chang (hu)
  • Huheey (hu)
  • Keiter (hu)
  • Venable (hu)
prop-hu:location
  • New York (hu)
  • Oxford (hu)
  • Easton, Pennsylvania (hu)
  • New York (hu)
  • Oxford (hu)
  • Easton, Pennsylvania (hu)
prop-hu:page
  • 111 (xsd:integer)
prop-hu:place
  • Oxford (hu)
  • Oxford (hu)
prop-hu:publisher
  • Oxford University Press (hu)
  • Pergamon Press (hu)
  • Harper Collins College Publishers (hu)
  • Wiley Publications (hu)
  • Oxford University Press (hu)
  • Pergamon Press (hu)
  • Harper Collins College Publishers (hu)
  • Wiley Publications (hu)
prop-hu:title
  • Chemistry (hu)
  • Chemistry of the Elements (hu)
  • The Elements: A Visual Exploration of Every Known Atom in the Universe (hu)
  • Chemistry For Dummies (hu)
  • Principles of structure and reactivity (hu)
  • The Development of the Periodic Law (hu)
  • The Ingredients: A Guided Tour of the Elements (hu)
  • The periodic table: A very short introduction (hu)
  • The periodic table: Its story and its significance (hu)
  • Chemistry (hu)
  • Chemistry of the Elements (hu)
  • The Elements: A Visual Exploration of Every Known Atom in the Universe (hu)
  • Chemistry For Dummies (hu)
  • Principles of structure and reactivity (hu)
  • The Development of the Periodic Law (hu)
  • The Ingredients: A Guided Tour of the Elements (hu)
  • The periodic table: A very short introduction (hu)
  • The periodic table: Its story and its significance (hu)
prop-hu:url
  • https://archive.org/details/chemistryfordumm0000moor
  • https://archive.org/details/elementsvisualex0000gray|year=2009|publisher=Black Dog & Leventhal Publishers (hu)
  • https://archive.org/details/chemistry0000chan|year=2002|edition=7th|publisher=McGraw-Hill Higher Education (hu)
  • https://books.google.com/books?id=tF0vAQAAMAAJ|publisher=Chemical Publishing Company (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 1896 (xsd:integer)
  • 2002 (xsd:integer)
  • 2003 (xsd:integer)
  • 2007 (xsd:integer)
  • 2011 (xsd:integer)
dct:subject
rdfs:label
  • Kémiai elemek periódusos rendszere (hu)
  • Kémiai elemek periódusos rendszere (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of