| dbo:abstract
|
- A kabaré – sajátos szórakoztató színház. Franciaországból ered. A lényege egy olyan színházi produkció, amelyet általában kis színháztermekben, kávéházakban, akár kocsmákban adnak – elő szatirikus, humoros, szórakoztató prózai és verses-dalos elemekből lazán összefűzve. A kabaré francia szó: cabaret, kocsma, csapszék jelentéssel, és eredetileg egy hidegtál, az „hors d'oeuvre” felszolgálását is jelentette. A szórakoztató színpadon a kabarét megelőzte a vaudeville; hasonló szellemű populáris látványosságok már a középkorban is voltak. (A kabaré sem a semmiből lett). A mai értelemben vett kabaré a 19. század legvégén Párizsban jött létre, azonnal népszerű lett, és rövidesen elterjedt egész Európában. A kabaré-előadásokban a jeleneteket, magánszámokat, , sanzonokat, eltérő stílusú és hangulatú műsorszámokat a konferanszié (francia: conférencier) előadása, monológja köti össze. A kabaréra jellemző a mindenkori jelenre vonatkozó aktualitás, és a rögtönzés is. A kabaré 1901-ben jelent meg Budapesten, majd már 1907-re ki is alakult a jellegzetes „pesti kabaré”, ugyanis 1907-ben nyílt meg a „Bonbonnière”. Konferansziéja Nagy Endre volt, aki 1907 és 1912 között megteremtette az irodalmi szintű kabarét. A pesti kabaré a későbbiekben is foglalkoztatta az értékes magyar írókat, költőket. Legjelentősebb szerzői: Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Karinthy Frigyes, Szép Ernő, Kellér Andor, Gábor Andor, Békeffi István, Vadnay László; a II. világháború után Kellér Dezső, Darvas Szilárd, Gádor Béla, Komlós János, Ősz Ferenc, Farkasházy Tivadar, Galla Miklós stb. voltak. Minden országnak megvan a maga sajátos kabaréja. Angolszász nyelvterületen például a music-hall, a varieté kabaré-műfajú, és az orosz esztrád is kabaré tulajdonképpen. Mivel a kabaré legfőbb eszköze a szöveg, nagyon hamar megjelent a rádiókban is. A Magyar Rádiónak hosszú évtizedeken keresztül az egyik legnépszerűbb műsora a Rádiókabaré volt. Ugyanezen okból a televíziók minden próbálkozása ellenére a hagyományos kabaré a képernyőn képtelen meggyökeresedni. A kabaréból eredeztethető tévéműsorok azonban működőképesek szerte a világon. (hu)
- A kabaré – sajátos szórakoztató színház. Franciaországból ered. A lényege egy olyan színházi produkció, amelyet általában kis színháztermekben, kávéházakban, akár kocsmákban adnak – elő szatirikus, humoros, szórakoztató prózai és verses-dalos elemekből lazán összefűzve. A kabaré francia szó: cabaret, kocsma, csapszék jelentéssel, és eredetileg egy hidegtál, az „hors d'oeuvre” felszolgálását is jelentette. A szórakoztató színpadon a kabarét megelőzte a vaudeville; hasonló szellemű populáris látványosságok már a középkorban is voltak. (A kabaré sem a semmiből lett). A mai értelemben vett kabaré a 19. század legvégén Párizsban jött létre, azonnal népszerű lett, és rövidesen elterjedt egész Európában. A kabaré-előadásokban a jeleneteket, magánszámokat, , sanzonokat, eltérő stílusú és hangulatú műsorszámokat a konferanszié (francia: conférencier) előadása, monológja köti össze. A kabaréra jellemző a mindenkori jelenre vonatkozó aktualitás, és a rögtönzés is. A kabaré 1901-ben jelent meg Budapesten, majd már 1907-re ki is alakult a jellegzetes „pesti kabaré”, ugyanis 1907-ben nyílt meg a „Bonbonnière”. Konferansziéja Nagy Endre volt, aki 1907 és 1912 között megteremtette az irodalmi szintű kabarét. A pesti kabaré a későbbiekben is foglalkoztatta az értékes magyar írókat, költőket. Legjelentősebb szerzői: Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Karinthy Frigyes, Szép Ernő, Kellér Andor, Gábor Andor, Békeffi István, Vadnay László; a II. világháború után Kellér Dezső, Darvas Szilárd, Gádor Béla, Komlós János, Ősz Ferenc, Farkasházy Tivadar, Galla Miklós stb. voltak. Minden országnak megvan a maga sajátos kabaréja. Angolszász nyelvterületen például a music-hall, a varieté kabaré-műfajú, és az orosz esztrád is kabaré tulajdonképpen. Mivel a kabaré legfőbb eszköze a szöveg, nagyon hamar megjelent a rádiókban is. A Magyar Rádiónak hosszú évtizedeken keresztül az egyik legnépszerűbb műsora a Rádiókabaré volt. Ugyanezen okból a televíziók minden próbálkozása ellenére a hagyományos kabaré a képernyőn képtelen meggyökeresedni. A kabaréból eredeztethető tévéműsorok azonban működőképesek szerte a világon. (hu)
|
