| dbo:abstract
|
- A festőasztalos elnevezés művészettörténésztől származik. Az asztalosmunkát és díszítőfestést egyaránt végző iparosok önmagukat általában asztalos foglalkozásnévvel illették, mivel képzettségükre nézve asztalosok voltak. Speciális, kettős mesterségüket nem önálló céhben, hanem többnyire asztaloscéh-szervezetek keretén belül gyakorolták. 126 templomban dolgozó mester nevét tette közzé 1968-ban írt könyvében, ám azóta ez a szám gyarapodott.Egy-egy műhely vagy mester működési területének nagysága a fennmaradt nevek vagy a jellegzetes stílusjegyek alapján körvonalazódik és általában egy-két megyényi területre terjedt ki, de vándorlásaik során eljuthattak távoli vidékekre is.Nagyobb erdélyi festőasztalos műhelyek: Umling család (Kalotaszeg, Mezőség), Rössler család (Szászföld), Pataki Asztalos János (Partium, Szilágyság), Gyalui Asztalos János (Kalotaszeg), Sütő család (Székelyföld), Felvinci mester (Kalotaszeg). (hu)
- A festőasztalos elnevezés művészettörténésztől származik. Az asztalosmunkát és díszítőfestést egyaránt végző iparosok önmagukat általában asztalos foglalkozásnévvel illették, mivel képzettségükre nézve asztalosok voltak. Speciális, kettős mesterségüket nem önálló céhben, hanem többnyire asztaloscéh-szervezetek keretén belül gyakorolták. 126 templomban dolgozó mester nevét tette közzé 1968-ban írt könyvében, ám azóta ez a szám gyarapodott.Egy-egy műhely vagy mester működési területének nagysága a fennmaradt nevek vagy a jellegzetes stílusjegyek alapján körvonalazódik és általában egy-két megyényi területre terjedt ki, de vándorlásaik során eljuthattak távoli vidékekre is.Nagyobb erdélyi festőasztalos műhelyek: Umling család (Kalotaszeg, Mezőség), Rössler család (Szászföld), Pataki Asztalos János (Partium, Szilágyság), Gyalui Asztalos János (Kalotaszeg), Sütő család (Székelyföld), Felvinci mester (Kalotaszeg). (hu)
|
