| dbo:abstract
|
- Kamo no Csómei (japánul: 鴨 長明, Hepburn-átírással: Kamo no Chōmei) (1156? – 1216) japán költő, esszéista. Élete első felében otthonosan mozgott Fudzsivara no Teika irodalmi körében, verseit bevették a császári antológiába, állást kapott a Költészeti Hivatalban (Vakadokoro), ahol több traktátust is írt a japán verselésről, 1204-ben azonban, mivel nem nevezték ki a sintó családilag öröklődő papi tisztébe, buddhista szerzetesnek állt, s évekig a Kiotó fölötti hegyén, majd a déli Hino-hegyen remetéskedett, utóbbin egy maga ácsolta, 3x3 méteres kunyhóban, haláláig. Itt született 1212-ben remekműve, a Hódzsóki (’Parányi kunyhómban’), a korai japán zuihicu klasszikusa, de írt még több mint 100 buddhista tanmesét (szecuva) is. Patrónusával, Fudzsivara no Teikával együtt egy örökre letűnő világ, az udvari Heian-kultúra és az alakulóban levő szamurájtársadalom közti átmenet legnagyobb figurája. (hu)
- Kamo no Csómei (japánul: 鴨 長明, Hepburn-átírással: Kamo no Chōmei) (1156? – 1216) japán költő, esszéista. Élete első felében otthonosan mozgott Fudzsivara no Teika irodalmi körében, verseit bevették a császári antológiába, állást kapott a Költészeti Hivatalban (Vakadokoro), ahol több traktátust is írt a japán verselésről, 1204-ben azonban, mivel nem nevezték ki a sintó családilag öröklődő papi tisztébe, buddhista szerzetesnek állt, s évekig a Kiotó fölötti hegyén, majd a déli Hino-hegyen remetéskedett, utóbbin egy maga ácsolta, 3x3 méteres kunyhóban, haláláig. Itt született 1212-ben remekműve, a Hódzsóki (’Parányi kunyhómban’), a korai japán zuihicu klasszikusa, de írt még több mint 100 buddhista tanmesét (szecuva) is. Patrónusával, Fudzsivara no Teikával együtt egy örökre letűnő világ, az udvari Heian-kultúra és az alakulóban levő szamurájtársadalom közti átmenet legnagyobb figurája. (hu)
|
