dbo:abstract
|
- A Kanadai Parlament (angolul Parliament of Canada, franciául Parlement du Canada) Kanada törvényhozó testülete, melynek székhelye az ottawai Ontario tartományban. A Constitution Act, 1867 (1867-es törvény az alkotmányról) 17-es cikkelye alapján a parlament három részből áll: az uralkodóból, a és a Képviselőházból; az uralkodót általában a képviseli, ő nevezi ki a Szenátus 105 tagját a miniszterelnök ajánlása alapján. A Képviselőház 308 tagját közvetlenül a nép választja, minden képviselő egy választási körzetet képvisel, ezeket gyakran riding-nak nevezik Kanadában. Az , a Képviselőház a Parlament domináns ága. A , a Szenátus ritkán áll ellen a másik kamara akaratának és az uralkodó és főkormányzó feladatai nagyrészt ceremoniálisak, bár mindkettejüknek vannak szükséghelyzetben alkalmazható hatalmuk, amelyek által megtagadhatnák egy törvényjavaslat aláírását vagy elküldhetnék a kabinetet, és választást hívhatnának össze, anélkül hogy arra előzőleg felkérték volna őket. A miniszterelnöknek és kormányának rendelkezniük kell az alsó ház többségének a bizalmával, hogy hivatalban maradhassanak; ugyanehhez a felső ház bizalma nem szükséges. A jelenlegi parlament a 40. a konföderáció a kanadai tartományok egyesülése óta. (hu)
- A Kanadai Parlament (angolul Parliament of Canada, franciául Parlement du Canada) Kanada törvényhozó testülete, melynek székhelye az ottawai Ontario tartományban. A Constitution Act, 1867 (1867-es törvény az alkotmányról) 17-es cikkelye alapján a parlament három részből áll: az uralkodóból, a és a Képviselőházból; az uralkodót általában a képviseli, ő nevezi ki a Szenátus 105 tagját a miniszterelnök ajánlása alapján. A Képviselőház 308 tagját közvetlenül a nép választja, minden képviselő egy választási körzetet képvisel, ezeket gyakran riding-nak nevezik Kanadában. Az , a Képviselőház a Parlament domináns ága. A , a Szenátus ritkán áll ellen a másik kamara akaratának és az uralkodó és főkormányzó feladatai nagyrészt ceremoniálisak, bár mindkettejüknek vannak szükséghelyzetben alkalmazható hatalmuk, amelyek által megtagadhatnák egy törvényjavaslat aláírását vagy elküldhetnék a kabinetet, és választást hívhatnának össze, anélkül hogy arra előzőleg felkérték volna őket. A miniszterelnöknek és kormányának rendelkezniük kell az alsó ház többségének a bizalmával, hogy hivatalban maradhassanak; ugyanehhez a felső ház bizalma nem szükséges. A jelenlegi parlament a 40. a konföderáció a kanadai tartományok egyesülése óta. (hu)
|