| dbo:abstract
|
- A kapcsolatháló-elemzés (network analysis) kicsit több, mint módszertan, kicsit kevesebb, mint paradigma. Mind az elmélet, mind pedig a matematikai-statisztikai módszertan gyors fejlődést futott be a nyolcvanas-kilencvenes években, tudományos divattá vált. A hálózatelemzők ma világszerte több tanszéket, folyóiratot és nemzetközi társaságot alapítottak, eredményeiket széleskörűen használják a gazdasági élet és a társadalomtudományok több területén. Gazdasági és/vagy társadalmi kapcsolatháló elemzéssel Magyarországon is többen foglalkoznak. A kapcsolatháló elemzők nemzetközi társasága (INSNA) konferencia 2001-ben Budapesten került megrendezésre. A társadalmi kapcsolatháló elemzés iránti megnövekedett érdeklődés oka elsősorban az, hogy az eredmények a gyakorlatban nagyon jól használhatóak. Az elemzés segítségével olyan, korábban csak az informalitás és a pletyka szintjén észlelt, de minden résztvevő szerint rendkívül fontos információk válnak mérhetővé, mint például egy közéleti személyiség befolyása, egy település vagy egy magánszemély társadalmi presztízse, egy cég holdudvara stb. A fejlett országokban az üzleti tanácsadás új területévé nőtte ki magát a kapcsolati tanácsadás, amely az üzleti és személyes kapcsolatok kialakításában segít. A kapcsolatháló elemzés, mint módszertan, az érvrendszerek és véleménykülönbségek feltárására is használható. Ma Magyarországon a gazdasági élet minden területén, így a regionális fejlesztésben is egyre több szó esik a helyi vagy a regionális gazdasági kapcsolatok kiépítéséről, fejlesztéséről. Abban, úgy tűnik, teljes az egyetértés a vidékfejlesztők és a gazdaságpolitikusok között, hogy a regionális és kistérségi szintű gazdaságszervezés egyfajta hálózatépítés lesz." A társadalmi kapcsolatháló elemzés, a hálózati elvű megközelítés a szociológia egyik legfiatalabb irányzata. A hálózatnak nevezett rendszerek csúcsokból (az egyes elemek) és élekből (a köztük levő interakciók) állnak – ezek a gráfok (a hálózatok matematikai leírása). A kapcsolatháló-elemzés az egyének viselkedését mikro-, az egyének közötti kapcsolatokat és a köztük lévő interakciókat makroszinten vizsgáló tudományterület. (Stokman 2004). A leggyakrabban vizsgált társas kapcsolatok a kommunikáció, tanácsadás, befolyásolás, barátság, bizalmi kapcsolatok. A kapcsolatháló-elemzés a szociometriából indult az 1930-as években, Jacob L. Moreno román származású osztrák kutató munkássága nyomán. Később több diszciplína kutatói is „magukévá tették” (pl. antropológia, biológia, fizika) a szociometria által megalkotott eszköztárat. (hu)
- A kapcsolatháló-elemzés (network analysis) kicsit több, mint módszertan, kicsit kevesebb, mint paradigma. Mind az elmélet, mind pedig a matematikai-statisztikai módszertan gyors fejlődést futott be a nyolcvanas-kilencvenes években, tudományos divattá vált. A hálózatelemzők ma világszerte több tanszéket, folyóiratot és nemzetközi társaságot alapítottak, eredményeiket széleskörűen használják a gazdasági élet és a társadalomtudományok több területén. Gazdasági és/vagy társadalmi kapcsolatháló elemzéssel Magyarországon is többen foglalkoznak. A kapcsolatháló elemzők nemzetközi társasága (INSNA) konferencia 2001-ben Budapesten került megrendezésre. A társadalmi kapcsolatháló elemzés iránti megnövekedett érdeklődés oka elsősorban az, hogy az eredmények a gyakorlatban nagyon jól használhatóak. Az elemzés segítségével olyan, korábban csak az informalitás és a pletyka szintjén észlelt, de minden résztvevő szerint rendkívül fontos információk válnak mérhetővé, mint például egy közéleti személyiség befolyása, egy település vagy egy magánszemély társadalmi presztízse, egy cég holdudvara stb. A fejlett országokban az üzleti tanácsadás új területévé nőtte ki magát a kapcsolati tanácsadás, amely az üzleti és személyes kapcsolatok kialakításában segít. A kapcsolatháló elemzés, mint módszertan, az érvrendszerek és véleménykülönbségek feltárására is használható. Ma Magyarországon a gazdasági élet minden területén, így a regionális fejlesztésben is egyre több szó esik a helyi vagy a regionális gazdasági kapcsolatok kiépítéséről, fejlesztéséről. Abban, úgy tűnik, teljes az egyetértés a vidékfejlesztők és a gazdaságpolitikusok között, hogy a regionális és kistérségi szintű gazdaságszervezés egyfajta hálózatépítés lesz." A társadalmi kapcsolatháló elemzés, a hálózati elvű megközelítés a szociológia egyik legfiatalabb irányzata. A hálózatnak nevezett rendszerek csúcsokból (az egyes elemek) és élekből (a köztük levő interakciók) állnak – ezek a gráfok (a hálózatok matematikai leírása). A kapcsolatháló-elemzés az egyének viselkedését mikro-, az egyének közötti kapcsolatokat és a köztük lévő interakciókat makroszinten vizsgáló tudományterület. (Stokman 2004). A leggyakrabban vizsgált társas kapcsolatok a kommunikáció, tanácsadás, befolyásolás, barátság, bizalmi kapcsolatok. A kapcsolatháló-elemzés a szociometriából indult az 1930-as években, Jacob L. Moreno román származású osztrák kutató munkássága nyomán. Később több diszciplína kutatói is „magukévá tették” (pl. antropológia, biológia, fizika) a szociometria által megalkotott eszköztárat. (hu)
|
