| dbo:abstract
|
- A kappa (河童, 'folyó gyermek') vagy más néven kavataro (川太郎, ’folyó fiú’), vagy kavatora (川虎, ’folyó tigris’) egy jókai démon vagy vízimanó a japán néphagyomány mondavilágában. Maga a név két szó kombinációjából tevődik össze, az egyik a kava, melynek jelentése folyó, a másik pedig a vappa, ami a varavara vagy varabe „gyermek” jelentésű szó egyik variánsa. A sintó vallásban a szuidzsinek (水神, vízistenek) egyike, egyfajta ideiglenes megjelenésük. Szőrös változatuk a hjószube (ひょうすべ). Más-más régiókban több mint 80 különböző elnevezés köthető a kappához, például kavappa, gavappa, kógo, mizusi, mizucsi, enkó, kavaszó, szuitengu, és dangame. A tengu és az oni mellett a kappa az egyik legismertebb jókai japánban. Az élőlény név változatai tájegységenként és helyi folklór szerint változnak, de Japán határain kívül legjobban ismert kifejezés a kappa. Mivel úgy tartják, hogy a kappa a vízbe csalja, és a mélybe rántja az embereket, ezért az ő alakját használva hívták fel a gyerekek figyelmét a folyókban és a tavakban megbúvó veszélyekre. Úgy vélik, a kappa legenda alapja a japán óriásszalamandra ( japánul: ハンザキ, átírással: hanzaki), amely egy agresszív szalamandra fajta. Áldozatait erős állkapcsával ragadja meg. Más teóriák szerint a legendát a mára már kihalt Japán folyami vidra ihlette. Mivel az képes a felegyenesedett testtartásra ezért a távolból nézve egy ittas személy könnyedén összetévesztheti egy emberszerű lénnyel. A legismertebb hely, ahol állítólag kappák élnek az Tóno Kappabucsi vizei, Ivate prefektúrában. A közeli Dzsóken-dzsi buddhista templom felajánlott egy komainu oroszlánkutya szobrot a kappa tiszteletére, aki a legenda szerint segített eloltani a templomban kiütött tüzet. A kappát Tokió Aszakusza kerületében levő Sógen-dzsi buddhista templomban is tisztelik, ahol a tradíciók szerint egy mumifikált kappa kart őriznek a templom imacsarnokában. (hu)
- A kappa (河童, 'folyó gyermek') vagy más néven kavataro (川太郎, ’folyó fiú’), vagy kavatora (川虎, ’folyó tigris’) egy jókai démon vagy vízimanó a japán néphagyomány mondavilágában. Maga a név két szó kombinációjából tevődik össze, az egyik a kava, melynek jelentése folyó, a másik pedig a vappa, ami a varavara vagy varabe „gyermek” jelentésű szó egyik variánsa. A sintó vallásban a szuidzsinek (水神, vízistenek) egyike, egyfajta ideiglenes megjelenésük. Szőrös változatuk a hjószube (ひょうすべ). Más-más régiókban több mint 80 különböző elnevezés köthető a kappához, például kavappa, gavappa, kógo, mizusi, mizucsi, enkó, kavaszó, szuitengu, és dangame. A tengu és az oni mellett a kappa az egyik legismertebb jókai japánban. Az élőlény név változatai tájegységenként és helyi folklór szerint változnak, de Japán határain kívül legjobban ismert kifejezés a kappa. Mivel úgy tartják, hogy a kappa a vízbe csalja, és a mélybe rántja az embereket, ezért az ő alakját használva hívták fel a gyerekek figyelmét a folyókban és a tavakban megbúvó veszélyekre. Úgy vélik, a kappa legenda alapja a japán óriásszalamandra ( japánul: ハンザキ, átírással: hanzaki), amely egy agresszív szalamandra fajta. Áldozatait erős állkapcsával ragadja meg. Más teóriák szerint a legendát a mára már kihalt Japán folyami vidra ihlette. Mivel az képes a felegyenesedett testtartásra ezért a távolból nézve egy ittas személy könnyedén összetévesztheti egy emberszerű lénnyel. A legismertebb hely, ahol állítólag kappák élnek az Tóno Kappabucsi vizei, Ivate prefektúrában. A közeli Dzsóken-dzsi buddhista templom felajánlott egy komainu oroszlánkutya szobrot a kappa tiszteletére, aki a legenda szerint segített eloltani a templomban kiütött tüzet. A kappát Tokió Aszakusza kerületében levő Sógen-dzsi buddhista templomban is tisztelik, ahol a tradíciók szerint egy mumifikált kappa kart őriznek a templom imacsarnokában. (hu)
|
