| dbo:abstract
|
- Kara Jülük Oszmán (törökül Kara Yülük Osman, azeriül Qara Yuluq Osman Bəy) 1389 és 1435 között az Akkojunlu Bajandur törzsének vezetője, a nagy törzsszövetség létrehozója, amely végül államalapításhoz vezetett a Karakojunlu legyőzésével. A bizánci és helyi források őt tekintik az uralkodóház megalapítójának, mivel feleségül vett egy bizánci hercegnőt, Trapezunti Máriát. Az 1402-es ankarai csata után Timur Lenk kinevezte Diyarbakır kormányzójává. Az Akkojunlu története Timur Lenk 1387-es inváziójáig meglehetősen homályos. A mongol hadjárat és államalapítás (Timuridák) felbolygatta a térséget, és megváltoztatta a kialakult erőviszonyokat. Így a Karakojunlu időleges hanyatlását okozta, amely a nyugati területei felett nem tudott kellő ellenőrzést gyakorolni. Míg 1382-ben még Karakojunlu legyőzte Akkojunlut, 1400-ban Egyiptomba menekült és csak 1405-ben tért vissza. Ettől kezdve keleten, a timurida lett Karakojunlu fő ellenfele, ami lehetővé tette Kara Oszmánnak, hogy Dijár Bakr térségében megszilárdítsa hatalmát. Eközben érdekszférájába vonta az Amida és Urfa körül nomadizáló türk törzseket is, és 1411-ben – Sáhruh biztatására – kiterjesztette a már nyíltan Karakojunlu-ellenes törzsszövetségét. Legjelentősebb támogatója volt. A Karakojunlu elleni harc néhány évig sikeres volt. 1420-ig Kara Júszuf védekezésre kényszerült, majd az 1420-as hatalmas timurida hadjárat évében meghalt. Utódja, azonban tehetségesnek bizonyult és 1435-ig visszájára fordította a helyzetet. Kara Oszmán ebben az évben halt meg, és az Akkojunlu nagyhatalom létrehozása még két évtizedre eltolódott, és csak unokájának, Uzun Haszannak sikerült végleg elszakadni Karakojunlutól, sőt legyőzni azt. (hu)
- Kara Jülük Oszmán (törökül Kara Yülük Osman, azeriül Qara Yuluq Osman Bəy) 1389 és 1435 között az Akkojunlu Bajandur törzsének vezetője, a nagy törzsszövetség létrehozója, amely végül államalapításhoz vezetett a Karakojunlu legyőzésével. A bizánci és helyi források őt tekintik az uralkodóház megalapítójának, mivel feleségül vett egy bizánci hercegnőt, Trapezunti Máriát. Az 1402-es ankarai csata után Timur Lenk kinevezte Diyarbakır kormányzójává. Az Akkojunlu története Timur Lenk 1387-es inváziójáig meglehetősen homályos. A mongol hadjárat és államalapítás (Timuridák) felbolygatta a térséget, és megváltoztatta a kialakult erőviszonyokat. Így a Karakojunlu időleges hanyatlását okozta, amely a nyugati területei felett nem tudott kellő ellenőrzést gyakorolni. Míg 1382-ben még Karakojunlu legyőzte Akkojunlut, 1400-ban Egyiptomba menekült és csak 1405-ben tért vissza. Ettől kezdve keleten, a timurida lett Karakojunlu fő ellenfele, ami lehetővé tette Kara Oszmánnak, hogy Dijár Bakr térségében megszilárdítsa hatalmát. Eközben érdekszférájába vonta az Amida és Urfa körül nomadizáló türk törzseket is, és 1411-ben – Sáhruh biztatására – kiterjesztette a már nyíltan Karakojunlu-ellenes törzsszövetségét. Legjelentősebb támogatója volt. A Karakojunlu elleni harc néhány évig sikeres volt. 1420-ig Kara Júszuf védekezésre kényszerült, majd az 1420-as hatalmas timurida hadjárat évében meghalt. Utódja, azonban tehetségesnek bizonyult és 1435-ig visszájára fordította a helyzetet. Kara Oszmán ebben az évben halt meg, és az Akkojunlu nagyhatalom létrehozása még két évtizedre eltolódott, és csak unokájának, Uzun Haszannak sikerült végleg elszakadni Karakojunlutól, sőt legyőzni azt. (hu)
|
