| dbo:abstract
|
- A Gyalva Karmapa Tibet első, tudatosan újraszületett lámája. A „karmapa” név jelentése: „a cselekvés embere”, vagy „minden buddha aktivitása”, s a hagyomány szerint a karmapák valóban minden buddha aktivitását testesítik meg. A hagyomány szerint a karmapa jógiként több tartalmas életet élt Indiában, később a Himalájától északra fekvő területeket választotta újraszületései színhelyéül. A kínai megszállás (1959) miatt a 16. karmapa elhagyta Tibetet, biztosítva ezzel a karma kagyü vonal fennmaradását, nyugati tanítványainak segítségével pedig arról gondoskodott, hogy a tudat természetéről szóló tanítások ebbe a világba is eljussanak. A karmapa, önmagában mint „minden buddha lényege” születik meg a világra, megvilágosodott lényként, azaz buddhaként. A Karmapa mellett a másik legismertebb, sokszorosan reinkarnálódott tanító a dalai láma, aki tudatának teljes felismerése után, már a történelmi Buddha idejében megjelent, mint az együttérzés bodhiszattvája (Szerető Szemek, tib. Csenrezig vagy Csenrézi). A dalai láma Szerető Szemek megtestesüléseként születik a földi világra. Bár a dalai láma szópárt a magyar helyesírási szabályok szerint kis kezdőbetűvel kell írni, valójában mint adományozott tulajdonnév, a világ minden nyelvén nagybetűvel írandó, s világszerte így is írják. Míg azonban a dalai láma szerepe korábban főleg a politika terén vált kiemelt jelentőségűvé, addig a karmapák mindig tisztán szellemi és gyakorlati tanítóként, a megszabadító tanítások elterjesztésében vállalnak kulcsfontosságú szerepet. A karmapák feladata az, hogy tanításaikkal egy teljesen megvilágosodott buddha gyakorlati módszereit közvetítsék a tanítványok felé. Az első karmapa, Düszum Tyenpa (1110-1193) Gampópa tibeti mester tanítványa volt. Tehetséges gyermekként már kiskorától a dharmát (buddhista tanítások) tanulta. Huszonéves korától magas rangú mesterektől tanult, és úgy tartják, ötvenévesen, a jóga gyakorlása közben világosodott meg. Attól kezdve karmapaként tisztelték: olyan buddhaként, akinek eljövetelét a hagyomány már korábban megjósolta. A második karmapáról, Karma Paksiról (1204-1283) azt tartják, hogy ő volt az első ember, aki tulku-ként, vagyis egy láma reinkarnációjaként, tudatosan született újra a világra. Napjainkban a karmapát, a karma kagyü buddhista irányzat vonaltartójaként a tibeti buddhizmus „királyának” tartják, mint „minden buddha lényegének” fizikai megtestesülését. (hu)
- A Gyalva Karmapa Tibet első, tudatosan újraszületett lámája. A „karmapa” név jelentése: „a cselekvés embere”, vagy „minden buddha aktivitása”, s a hagyomány szerint a karmapák valóban minden buddha aktivitását testesítik meg. A hagyomány szerint a karmapa jógiként több tartalmas életet élt Indiában, később a Himalájától északra fekvő területeket választotta újraszületései színhelyéül. A kínai megszállás (1959) miatt a 16. karmapa elhagyta Tibetet, biztosítva ezzel a karma kagyü vonal fennmaradását, nyugati tanítványainak segítségével pedig arról gondoskodott, hogy a tudat természetéről szóló tanítások ebbe a világba is eljussanak. A karmapa, önmagában mint „minden buddha lényege” születik meg a világra, megvilágosodott lényként, azaz buddhaként. A Karmapa mellett a másik legismertebb, sokszorosan reinkarnálódott tanító a dalai láma, aki tudatának teljes felismerése után, már a történelmi Buddha idejében megjelent, mint az együttérzés bodhiszattvája (Szerető Szemek, tib. Csenrezig vagy Csenrézi). A dalai láma Szerető Szemek megtestesüléseként születik a földi világra. Bár a dalai láma szópárt a magyar helyesírási szabályok szerint kis kezdőbetűvel kell írni, valójában mint adományozott tulajdonnév, a világ minden nyelvén nagybetűvel írandó, s világszerte így is írják. Míg azonban a dalai láma szerepe korábban főleg a politika terén vált kiemelt jelentőségűvé, addig a karmapák mindig tisztán szellemi és gyakorlati tanítóként, a megszabadító tanítások elterjesztésében vállalnak kulcsfontosságú szerepet. A karmapák feladata az, hogy tanításaikkal egy teljesen megvilágosodott buddha gyakorlati módszereit közvetítsék a tanítványok felé. Az első karmapa, Düszum Tyenpa (1110-1193) Gampópa tibeti mester tanítványa volt. Tehetséges gyermekként már kiskorától a dharmát (buddhista tanítások) tanulta. Huszonéves korától magas rangú mesterektől tanult, és úgy tartják, ötvenévesen, a jóga gyakorlása közben világosodott meg. Attól kezdve karmapaként tisztelték: olyan buddhaként, akinek eljövetelét a hagyomány már korábban megjósolta. A második karmapáról, Karma Paksiról (1204-1283) azt tartják, hogy ő volt az első ember, aki tulku-ként, vagyis egy láma reinkarnációjaként, tudatosan született újra a világra. Napjainkban a karmapát, a karma kagyü buddhista irányzat vonaltartójaként a tibeti buddhizmus „királyának” tartják, mint „minden buddha lényegének” fizikai megtestesülését. (hu)
|
