| dbo:abstract
|
- Karun kincse az összefoglaló neve 363 értékes lüdiai régészeti leletnek, amelyek az i. e. 7. században készültek, és a nyugat-törökországi Uşak tartományban kerültek elő. A kincs, melyet lüdiai leletegyüttesként is ismernek, 1987 és 1993 közt egy hosszú pereskedés tárgya volt Törökország és a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum között, majd 1993-ban visszakerült Törökországba, miután a múzeum elismerte, hogy tudott a tárgyak lopott voltáról, amikor megvásárolta őket. A tárgyak ma az tekinthetőek meg. 2006 májusában a gyűjtemény újra a figyelem középpontjába került, mikor kiderült, hogy az uşaki múzeumban kiállított egyik leletet, egy arany hippokamposzt hamisítványra cseréltek, valószínűleg 2005 márciusa és augusztusa között. A leletegyüttest „Krőzus kincse”-ként is ismerik. Bár a tárgyak a legendás Krőzus király korában készültek, vitatható, hogy bármi közük is volt hozzá, Krőzus azonban, akit arabul Qarun, törökül Karun néven ismernek, az ázsiai kultúrákban éppannyira híressé vált gazdagságáról, mint a nyugatiakban. Ez megmagyarázza, miért ismerik a leletegyüttest a „Karun kincse” néven; mindenesetre Krőzus kincse ennél több tárgyból állhatott, ráadásul ennek a leletanyagnak nagy része egy nő sírjából került elő. (hu)
- Karun kincse az összefoglaló neve 363 értékes lüdiai régészeti leletnek, amelyek az i. e. 7. században készültek, és a nyugat-törökországi Uşak tartományban kerültek elő. A kincs, melyet lüdiai leletegyüttesként is ismernek, 1987 és 1993 közt egy hosszú pereskedés tárgya volt Törökország és a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum között, majd 1993-ban visszakerült Törökországba, miután a múzeum elismerte, hogy tudott a tárgyak lopott voltáról, amikor megvásárolta őket. A tárgyak ma az tekinthetőek meg. 2006 májusában a gyűjtemény újra a figyelem középpontjába került, mikor kiderült, hogy az uşaki múzeumban kiállított egyik leletet, egy arany hippokamposzt hamisítványra cseréltek, valószínűleg 2005 márciusa és augusztusa között. A leletegyüttest „Krőzus kincse”-ként is ismerik. Bár a tárgyak a legendás Krőzus király korában készültek, vitatható, hogy bármi közük is volt hozzá, Krőzus azonban, akit arabul Qarun, törökül Karun néven ismernek, az ázsiai kultúrákban éppannyira híressé vált gazdagságáról, mint a nyugatiakban. Ez megmagyarázza, miért ismerik a leletegyüttest a „Karun kincse” néven; mindenesetre Krőzus kincse ennél több tárgyból állhatott, ráadásul ennek a leletanyagnak nagy része egy nő sírjából került elő. (hu)
|
