| dbo:abstract
|
- Kassai Napló független politikai napilap, mely előbb 1884–1918 között címen jelent meg, ám alcíme már ekkor is a Kassai Napló volt. Az államfordulat után az emigráns írók (Ignotus, Barta Lajos, Szende Pál) színvonalas, korszerű újsággá formálták. A lap nagy figyelmet szentelt a szépirodalomnak, a művészetnek és a kulturális életnek, s ilyen jellegű rovataival és kitűnő irodalmi mellékleteivel (Új Élet, Kassai Napló Vasárnapja) folyóiratot pótló szerepet töltött be. A Petőfi- és Ady-kultusz egyik legaktívabb bázisa, s József Attila (cseh)szlovákiai népszerűsítésében is vezető szerepe volt. Itt nőttek fel olyan kitűnő csehszloákiai magyar újságírók és szerkesztők, mint Dzurányi László vagy Győry Dezső. A kezdő Fábry Zoltán legtöbb és legjelentősebb írása itt jelent meg, s az első nemzedék további írói közül itt vált ismertté Darkó István, Földes Sándor, Jarnó József, Komlós Aladár, Márai Sándor, , Mihályi Ödön, Sebesi Ernő, , Tamás Mihály, Urr Ida, Vécsey Zoltán, Vozári Dezső. Itt kezdett Bacsó Béla újságíró, szocialista mártír is. 1925 őszétől az addig független lap súlyos anyagi válságba jutott, amit nem kis mértékben a bulvárjellegű konkurenciája idézett elő. A Magyar Nemzeti Párt befolyása alá kerülő lap egy ideig Az Újság, majd Napló címmel jelent meg, míg végül 1929 júliusában megszűnt. (hu)
- Kassai Napló független politikai napilap, mely előbb 1884–1918 között címen jelent meg, ám alcíme már ekkor is a Kassai Napló volt. Az államfordulat után az emigráns írók (Ignotus, Barta Lajos, Szende Pál) színvonalas, korszerű újsággá formálták. A lap nagy figyelmet szentelt a szépirodalomnak, a művészetnek és a kulturális életnek, s ilyen jellegű rovataival és kitűnő irodalmi mellékleteivel (Új Élet, Kassai Napló Vasárnapja) folyóiratot pótló szerepet töltött be. A Petőfi- és Ady-kultusz egyik legaktívabb bázisa, s József Attila (cseh)szlovákiai népszerűsítésében is vezető szerepe volt. Itt nőttek fel olyan kitűnő csehszloákiai magyar újságírók és szerkesztők, mint Dzurányi László vagy Győry Dezső. A kezdő Fábry Zoltán legtöbb és legjelentősebb írása itt jelent meg, s az első nemzedék további írói közül itt vált ismertté Darkó István, Földes Sándor, Jarnó József, Komlós Aladár, Márai Sándor, , Mihályi Ödön, Sebesi Ernő, , Tamás Mihály, Urr Ida, Vécsey Zoltán, Vozári Dezső. Itt kezdett Bacsó Béla újságíró, szocialista mártír is. 1925 őszétől az addig független lap súlyos anyagi válságba jutott, amit nem kis mértékben a bulvárjellegű konkurenciája idézett elő. A Magyar Nemzeti Párt befolyása alá kerülő lap egy ideig Az Újság, majd Napló címmel jelent meg, míg végül 1929 júliusában megszűnt. (hu)
|
